EGYENLŐ BÁNÁSMÓDÉRT FELELŐS FŐIGAZGATÓSÁG

Kik nyújthatnak be kérelmet?

Az egyenlő bánásmód követelményét a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben be kell tartani.

Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének kivizsgálása iránti kérelmet főszabályként maga a jogsérelmet szenvedett személy nyújthatja be. A jogsérelmet szenvedett személy mind a kérelem benyújtására, mind az eljárásban való képviseletére bárkit meghatalmazhat, ebben az esetben a képviselő részére adott meghatalmazást csatolni kell. A meghatalmazást két tanú előtt kell aláírni. A jogsérelmet szenvedett személy képviseletét elláthatja valamely civil és érdek-képviseleti szervezet is, akinek a meghatalmazáson túl az alapszabályát vagy alapító okiratát is csatolnia kell a kérelemhez.

Amennyiben kiskorú személyt ér diszkrimináció, úgy a kérelmet a törvényes képviselője (szülő) nyújthatja be.

Civil és érdekképviseleti szervezet akkor is nyújthat be kérelmet az Ebktv. 18. § (3) bekezdése alapján, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan védett tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Az erre jogosult civil- és érdek-képviseleti szervezet fogalmát az Ebktv. 3. § (1) bekezdés e) pontja a következőképpen határozza meg: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, illetve társadalmi felzárkózásának elősegítése vagy a védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzetiség tekintetében a nemzetiségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet. A civil és érdekképviseleti szervezetnek ebben az esetben is be kell csatolnia alapszabályát, vagy alapító okiratát, melyben a szervezet céljai, feladatai között szerepelnie kell az ügyben releváns védett tulajdonsággal rendelkezők jogvédelmének.

EBFF Menü EBFF Menü

Az alapvető jogok biztosának közigazgatási hatósági eljárása az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján

MILYEN ÜGYEKBEN JÁR EL AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA?

MILYEN ELJÁRÁST FOLYTAT LE AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA?

KÉRELEM BENYÚJTÁSA

JOGORVOSLAT

JOGSZABÁLYOK, ÁLLÁSFOGLALÁSOK

JOGESETEK

HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁS

NYILVÁNOS HATÁROZATOK

KAPCSOLAT