3.10.A tulajdonhoz való jog

Alkotmány 13. § (1): A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

A tulajdonjog polgári jogi értelemben több jogosultságot foglal magába. A birtoklás, használat és rendelkezés jogának sérelme egyaránt megalapozhatja a visszásság megállapíthatóságát. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tulajdonjog, bár fontos, hogy tradiciókkal rendelkező alkotmányos alapjog, nem élvez olyan abszolút védelmet, mint például az élethez való jog. A tulajdonjog valamennyi részjogosítványa fontos közérdekből, de méltányolható magánérdekből is korlátozható. A korlátozásnak azonban e jog tekintetében is alkotmányos cél által vezéreltnek és ará- nyosnak kell lennie. Az országgyűlési biztosoknak gondosan kell mérlegelniük azokat a hatósági magatartásokat, amelyek a tulajdonjog korlátozását eredményezik. Az említett megfontolások alapján nem találtuk visszásnak azt a hatósági eljárást, amelyben a földtulajdonosnak megtiltották, hogy bizonyos növényfajtákat öt éves időtartamon belül termeszthessen a földjén. A korlátozásra az egész földterület védelme érdekében ugyanis növényegészségügyi okokból került sor. A vizsgálat megállapította, hogy a vita nélkül szükségszerűen és alkotmányos célnak megfelelően elrendelt zárlat aránytalannak sem tekinthető és ezért nem visszás.

Tapasztalataink szerint visszásság megállapítására gyakrabban került sor a hatóság mulasztása, mint aktív eljárása miatt. Változatlanul az egyik leggyakrabban vizsgált probléma a földhivatali eljárások időtartamának hossza. 1997-ben és 1998-ban már vizsgáltuk földhivatalok tulajdonjog-bejegyzéssel összefüggő eljárásait. Az akkori ajánlások nyomán kedvező folyamat indult el az ügyhátralék feldolgozásában. Ennek ellenére számos ügyben derült fény a tulajdonjogot súlyosan sértő ügyintézési késedelemre. Továbbra is vannak olyan panaszok, amelyekben esetenként nyolc-kilenc éve elintézetlen az ügyfél bejegyzés iránti kérelme. A mulasztás még azokban az esetekben sem menthető, ha az ügyben hiánypótlásra van szükség, azonban e hiánypótlásra a földhivatal nem törekszik.

A földhivatalok más irányú tevékenysége is okozhat a tulajdonjoggal összefüggő sérelmet. Ilyennek tekinthető a hibás nyilvántartás, ami a hivatal tévedésére vezethető vissza. Figyelemmel a nyilvántartás közhitelességére, az ilyen tévedés súlyos visszásságot okozhat.

Sok panasz érkezik a birtokvédelemre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt. A tulajdon zavartalan használatával összefüggésben sérelmezik az állampolgárok a birtokvédelmi eljárásra hatáskörrel rendelkező szervek kifogásolható tevékenységét. Több olyan üggyel találkoztunk, amikor az illetékes jegyző vagy az építésügyi hatóság évekig nem intézkedett a hozzá benyújtott kérelem ügyében, vagy a saját határozatát nem hajtotta végre. Ezekben az esetekben a birtokvédelmet kérő jogai súlyos sérelmét állapítjuk meg.

Az állam szervei közvetlenül ritkán okozzák a tulajdonjog sérelmét. Általában akkor marasztalhatók el, ha nem lépnek fel megfelelően a tulajdonjog védelme érdekében vagy a tulajdoni nyilvántartásból adódó kötelezettségeiket elmulasztják. Esetenként azonban előfordul, hogy a sérelem közvetlenül összefüggésbe hozható valamilyen állami tevékenységgel. Ilyen lehet például az a környezetszennyezés, amelynél az állam valamilyen oknál fogva felelősséggel tartozik. Előfordult olyan ügy, amikor az állam által fel nem számolt környezetszennyezés következtében a tulajdonosok nem tudták használni tulajdonukat és az értékvesztés miatt megfelelően rendelkezni sem tudtak vele, ennek ellenére a közterhek egy részét továbbra is viselniük kellett.

Az ingatlanhoz kapcsolódó kedvezmények megállapításának jogellenes elmaradása is sérti a tulajdonosok jogos érdekeit. Figyelemmel arra az Alkotmánybírósági határozatra, amely szerint az Alkotmány 13. § (1) bekezdése nem csak a tulajdonjog, hanem minden vagyoni jog biztosítására vonatkozik, visszásságot állapítottunk meg akkor, amikor az ingatlantulajdonosok több éven keresztül nem vehettek igénybe olyan locsolási kedvezményt, amely a jogszabály alapján egyébként megillette volna őket.

Az ingatlantulajdon mellett, bár kisebb előfordulási arányban, de az ingó tulajdon védelmének igénye is megjelent az országgyűlési biztosok által vizsgált ügyekben. 1999-ben, részben a biztosok által kiadott ajánlásoknak is köszönhetően, a lefoglalt gépjárművek kiadásával összefüggő panaszok száma csökkent, de még mindig előfordult téves jogalkalmazás, amely visszásságot okoz a tulajdonhoz való joggal összefüggésben.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a birtoklás és használat jogától való ideiglenes megfosztás is megalapozza a sérelmet. Ez fordulhat elő például olyan esetekben, amikor a jogszabályi feltételek hiányában vagy éppen azok ellenére szállítanak el a hatóságok közterületen parkoló gépjárművet.

A gondozó, az ápoló, valamint a zárt intézetekben lefolytatott vizsgálatok több esetben mutattak rá olyan hiányosságokra, amelyek összefüggésbe hozhatók a tulajdonhoz való joggal. Így minden esetben visszásnak értékeltük az olyan elhelyezési körülményeket, amikor az adott intézményben nem álltak rendelkezésre a személyes holmik tárolására alkalmas, zárható szekrények. A büntetés-végrehajtási intézmény vonatkozásában letéti tárgyak elhelyezésének és őrzésének felülvizsgálatát kezdeményeztük figyelemmel arra a körülményre, hogy a megfelelő jogi szabályozás hiányában nem oldható meg e tárgyak biztonságos őrizete.

JOGANYAGOK

Büntetés-végrehajtással, végrehajtással kapcsolatos ügyek

Építési, lakás- és ingatlanügyek

Földrendezéssel, kárpótlással kapcsolatos ügyek

Közszolgáltató szervezetekkel kapcsolatos ügyek

Egyéb ügyek