Büntetés-végrehajtással, végrehajtással kapcsolatos ügyek

OBH 7899/1997.

I. A birtokvédelmi ügyben hozott határozat végrehajtásának elmulasztása az Alkotmány 13. § (1) bekezdésben deklarált tulajdonhoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz.

II. A jegyzőhöz intézett megkeresés teljesítésének elmaradása sérti az országgyűlési biztosok törvényben meghatározott vizsgálati jogosultságát, korlátozza az országgyűlési biztosokat alkotmányos feladatuk ellátásában, ezáltal az Alkotmány 2 §. (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonsággal összefüggésben alkotmányos visszásságot okoz.

A panaszos beadványában azt sérelmezte, hogy Nagykáta Város Önkormányzata nem szerez érvényt határozatának, így a végrehajtás elmaradása a szomszéddal kapcsolatos birtokvédelmi vitát nem zárja le. Panaszos néhány éve vásárolta lakóingatlanát, majd a beköltözést követően derült ki, hogy a házhoz tartozó emésztőből egy rész a szomszéd telkére nyúlik át. Ennek oka az, hogy az István utcában a telkek rosszul lettek kimérve. A korábbi tulajdonosok között nem volt vita, panaszosunk új szomszédja azonban akadályozza az emésztő rendeltetésszerű használatát. Az emésztőt a szomszéd betemette, ezért panaszos az Önkormányzat segítségét kérte az eredeti állapot helyreállítására.

I. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese megállapította, hogy az Önkormányzat a határozat végrehajtása érdekében nem tett intézkedést, mely mulasztás az Alkotmányban deklarált tulajdonhoz való alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okozott. Megállapította, hogy a szennyvíztároló rendszeres ürítése, tisztántartása a lakóépület rendeltetésszerű használatával szoros összefüggésben van, a rendszeres ürítés elmaradása lehetetlenné teszi a mellékhelyiségek mindennapi használatát, mint ahogy ez a vizsgált ügyben be is következett. Mindez rossz hatással van az épület állagára, a szennyvíznek az udvar egy meghatározott részén szabadon való tárolása közegészségügyi szempontból megengedhetetlen.

II. A vizsgálat lezárása előtt megkísérelt információszerzés sem vezetett eredményre, az Önkormányzat nem adott tájékoztatást konkrét megoldásról. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese megállapította, hogy a jegyzőhöz intézett megkeresés teljesítésének elmaradása sérti az országgyűlési biztos és általános helyettesének az Obtv. 18. §-ában meghatározott vizsgálati jogosultságát, korlátozza az országgyűlési biztosokat alkotmányos feladatuk ellátásában, ezáltal az Alkotmány 2 §. (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonsággal összefüggésben visszásságot okoz.

Az országgyűlési biztos általános helyettese a következő ajánlással és kezdeményezéssel élt: 1. felkérte a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét, hogy hívja fel a Nagykáta Város jegyzőjét a végrehajtás érdekében szükséges intézkedés megtételétre. 2. Felhívta Nagykáta Város jegyzőjét, hogy mindenkor teljesítse az országgyűlési biztos jogszabályon alapuló megkeresését és a válaszok előkészítését minden munkatársától követelje meg. Az érintettek ezzel egyetértve a szükséges intézkedéseket megtették.

OBH 3767/1998.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból eredő jogbiztonsággal és az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz, ha a közigazgatási szerv – a jogosult kérelme ellenére – nem tesz hatékony intézkedést a jogerős határozata végrehajtására.

A panaszos az állampolgári jogok országgyűlési biztosa panaszirodáján felvett panaszában sérelmezte, hogy Katymár község jegyzője nem intézkedik a jogerős határozat végrehajtására.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese megkeresésére a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője kivizsgálta a panaszt, és arról tájékoztatta az országgyűlési biztos általános helyettesét, hogy a jegyző – kétszeri végrehajtási bírság kiszabásán túlmenően – nem tett intézkedést a panaszos szomszédja által szabálytalanul elhelyezett kukoricatároló építmény áthelyezését elrendelő jogerős határozata végrehajtására. Ezért nyomatékosan felhívta a jegyzőt a határozat végrehajtását leghatékonyabban biztosító intézkedés sürgős megtételére.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese megállapította ezért, hogy a jegyző megsértette az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely a közigazgatási szerv kötelezettségévé teszi a jogerős határozata végrehajtásának 15 napon belüli elrendelését a jogosult kérelmére, a végrehajtást leghatékonyabban biztosító intézkedés megtételével. Ezzel az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvével és a 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való joggal összefüggésben visszásságot okozott.

Mivel a jogerős határozat végrehajtása érdekében szükséges hatékony intézkedés megtételére, ezzel az alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság megszüntetésére a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője intézkedett, az országgyűlési biztos általános helyettese ajánlást nem tett.

OBH 4413/1998.

I. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból eredő jogbiztonsággal, valamint az ugyanezen alkotmányos jogelvből fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben visszásságot okoz, ha a közigazgatási szerv huzamos időn keresztül nem szerez érvényt kötelezettséget előíró határozatának.

II. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal kapcsolatban visszásságot okoz, ha az építési hatóság a végrehajtási eljárást annak ellenére szünteti meg, hogy határozatának a kötelezett nem tett eleget.

A panaszosok személyesen előadott panaszukban azt sérelmezték, hogy szomszédjuk engedély nélküli lakás-átalakítással kapcsolatos, meghatározott munkálatok elvégzését elrendelő határozatát a jegyző nem hajtatja végre.

Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a VI. kerületi jegyző egy év különbséggel két, részben ellentétes tartalmú határozattal kötelezte az építtetőt, hogy meghatározott munkálatokat végezzen el a lakásában kialakított mellékhelyiség szabályossá tétele, illetőleg az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Az évek során 800 000 Ft végrehajtási bírságot szabott ki a kötelezettel szemben a jegyző. Annak behajtásáról azonban nem intézkedett, így a végrehajtás is elmaradt. Az országgyűlési biztos általános helyettesének megkeresésére a jegyző a kiszabott végrehajtási bírságok behajtására intézkedést tett, majd helyszíni szemlén kísérelte meg egyezség létrehozásával a kötelezettség teljesítésének megvalósítását. Annak meghiúsulását követően a jegyző megszüntette a végrehajtási eljárást arra hivatkozva, hogy a kötelezett által felajánlott megoldást nem fogadta el a panaszos. A megszüntető határozat elleni fellebbezést a Fővárosi Közigazgatási Hivatal mint másodfokú építésügyi hatóság elutasította.

Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a hatóságok eljárásukkal nemcsak a jogbiztonsággal összefüggő alkotmányos joggal, hanem a tulajdonhoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben is visszásságot okoztak azzal, hogy a kötelezettség végrehajtásának elmulasztása miatt a panaszosok lakásukat évek óta nem tudják rendeltetésszerűen használni.

Az országgyűlési biztos általános helyettese ajánlásában felkérte a jegyzőt, hogy soron kívül tegye meg a végrehajtás érdekében a szükséges intézkedéseket. Felkérte a közigazgatási hivatal vezetőjét a jogszabályok maradéktalan megtartására, valamint arra, hogy ha törvénysértő jegyzői döntést észlel, tegye meg felügyeleti intézkedését.

A jegyző arról tájékoztatta az országgyűlési biztos általános helyettesét, hogy a végrehajtási eljárást folytatja, a panaszost az elvégzendő munkák tűrésére kötelezte, a behajtási eljárást megszüntető döntését pedig felülvizsgálja.

A közigazgatási hivatal vezetője az ajánlásnak megfelelően intézkedett hivatalában a jövőbeni eljárások szabályossága érdekében.

Az országgyűlési biztos általános helyettese a válaszokat elfogadta.

OBH 1803/1999.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból eredő jogbiztonsággal és az ebből következő tisztességes eljárás követelményével, valamint az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonjoggal összefüggésben visszásságot okoz, ha a közigazgatási szerv éveken keresztül nem hajtatja végre határozatát.

A panaszos a beadványában azt sérelmezte, hogy a balkányi jegyző évek óta nem hajtatja végre a jogerős bírói ítélettel helybenhagyott bontást elrendelő határozatát.

A panaszos szomszédja a részére megadott építési engedélytől jelentős eltéréssel állattartó épületet létesített. A balkányi jegyző a szabálytalanul elhelyezett melléképület bontására kötelezte építtetőt 1995-ben. A kötelezett valamennyi jogorvoslati lehetőségét kimerítette, a bíróság az 1996-ban jogerőssé vált ítéletével a bontási kötelezettséget helybenhagyta. A bontási kötelezettséget kimondó határozat tehát 1996 októberében vált végrehajthatóvá. A kötelezettet az építésügyi hatóság több ízben sújtotta végrehajtási pénzbírsággal. A bontás elmaradása miatti panaszt az országgyűlési biztos általános helyettese ismételt végrehajtási kérelemnek tekintette és ezért azt továbbította a jegyzőnek.

A panaszos újabb beadványa alapján, amelyben jelezte, hogy a jegyző nem intézkedik kérelmére, az országgyűlési biztos általános helyettese felkérte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét vizsgálat megtartására, és kérte közreműködését a végrehajtási intézkedés megtételének érdekében.

A közigazgatási hivatal mint építésügyi felettes hatóság felhívta a jegyzőt a végrehajtási cselekmények hathatós megtételére. Miután a jegyző nem tett semmit, továbbá mert a panaszos is ez irányú kérelmet terjesztett elő, a közigazgatási hivatal az ügyet elvonta a balkányi jegyzőtől, és a végrehajtási eljárás lefolytatására kijelölte a nagykállói jegyzőt.

Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a balkányi jegyző által okozott visszásságot a közigazgatási hivatal intézkedése nyomán az eljárásra kijelölt nagykállói jegyző szüntette meg azzal, hogy a bontás hatósági végrehajtását elrendelte és kitűzte annak idejét. A kijelölést követően az eljárás elhúzódását a nagykállói jegyző terhére nem lehetett felróni, miután dokumentálta a hatósági végrehajtással kapcsolatos intézkedéseit, erőfeszítéseit.

A közigazgatási hivatal vezetője arról tájékoztatta az országgyűlési biztos általános helyettesét, hogy a balkányi jegyzővel szemben már több ízben kezdeményeztek fegyelmi eljárást, és a jelen ügyben tapasztaltak miatt ismételten kezdeményezte a munkajogi felelősségre vonást. Erre figyelemmel az országgyűlési biztos általános helyettese ajánlást nem tett.

OBH 4367/1999.

I. A büntetés-végrehajtási épület csatornarendszerének elöregedése miatt jelentkező folyamatos meghibásodás veszélyezteti a fogvatartottaknak az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésében rögzített lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát, ezáltal visszásságot okoz.

II Az elítéltek speciális helyzetének, az adott – mesterséges, normálistól eltérő – körülményeknek, valamint a jogszabályban előírt követelményeknek a figyelembevételével megállapítható, hogy a megfelelő funkciójú nyílászáró hiánya, illetve e miatt fellépő fény- és levegőhiány sérti az elítélteknek az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében deklarált emberi méltósághoz, továbbá a 70/D. § (1) bekezdésében rögzített legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát, ezáltal visszásságot okoz.

III A sportolási és mozgási lehetőségek hiánya veszélyezteti az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésében deklarált lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot, ezáltal visszásságot okoz.

IV. Az eltávozásról visszatérők szűrővizsgálatának, ezáltal a megfelelő megelőző és védőintézkedésének a hiánya visszásságot idéz élő, mivel veszélyezteti az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdésben rögzített lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot.

V. Az intézet területére bevihető dolgok és értéktárgyak pontos szabályozásának hiánya, valamint a bevitt dolgok kezelésére alkalmatlan raktárhelyiség az Alkotmány 13. § (1) bekezdésben deklarált tulajdonhoz való jogot veszélyezteti, ezért visszásságot okoz. Az újonnan befogadottak tárgyai letétbe helyezésének megtagadása – helyhiányra való hivatkozással – ugyanakkor az Alkotmány 70/A. §-ába ütköző hátrányos megkülönböztetés tilalmának veszélyét idézi elő, és ez minősíthető visszásnak.

Teljes szöveg: 3.13. alfejezetben.