3.11.Tanuláshoz, művelődéshez való jog
Alkotmány 70/F. § (1): A Magyar Köztársaság
biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés
kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános
iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja
meg.
Alkotmány 70/G. § (1): A Magyar Köztársaság
tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát,
a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni,
kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
A
tanuláshoz, művelődéshez való jog biztosítása nem egyszerűen alanyi jog, hanem
össztársadalmi érdek. Természetesen az állam felelőssége ezen a területen
szoros összefüggésben van az általa fenntartott intézményhálózat nyújtotta
lehetőségekkel. Az állam és az állami szervek kötelezettsége, hogy az egyéni
képességek kibontakoztatásához minimális feltételeket megteremtse. Ezen túlmenően
azonban az egyéni sorsokat természetszerűleg befolyásolja az egyén képessége
és ambíciója. A hatóságok működését e kettős feltételrendszer tükrében kell
vizsgálni.
A
korábbi beszámolónkban már rámutattunk arra, hogy a tanuláshoz való jog korlátozását
érintő panaszok jelentős része az iskola-megszüntetésekkel, illetve -összevonásokkal
függ össze. Ilyen esetekben azonban csak akkor lehet visszásságot megállapítani,
ha a pedagógiai szolgáltatások igénybevételének lehetősége megszűnik, illetve
jelentősen megnehezül. Egyéb esetekben a tényleges érdeksérelmek ellenére
sincs lehetősége az országgyűlési biztosnak fellépnie.
A
fent említett elvnek megfelelően állapítottunk meg visszásságot egy általános
iskola – részben kimenő rendszerben történő – megszüntetése miatt, figyelemmel
arra, hogy az nem nyújtott garanciákat az ott tanuló diákoknak és az őket
oktató pedagógusoknak, hogy a megkezdett kísérleti jellegű oktatást befejezhessék.
A vizsgálat megállapítása szerint a tanulók, illetve pedagógusok jogait súlyosan
sérti, hogy, bár más iskolában és más rendszerben befejezhetik tanulmányaikat,
illetve végezhetik munkájukat, az már jelentős mértékben eltér a korábbi feltételrendszer
biztosította körülményektől.
Egy
ügyben alkotmányos joggal összefüggő visszássághoz vezetett az iskola körzethatárok
megvonásának elmulasztása. A közoktatási törvény szerint ugyanis az önkormányzat
köteles meghatározni az intézmények felvételi körzetét, az itt élő gyermekek,
tanulók beiskoláztatását, átvételét az iskola ugyanis nem tagadhatja meg.
A körzet kijelölésének hiányában önkényes döntések születhetnek, amelyek sértik
a művelődéshez való jogot.
Az
iskola-megszüntetés formai követelményekkel körülbástyázott eljárás. A formai
követelmények ebben az esetben tartalmi garanciákat is jelentenek a tanuláshoz,
művelődéshez való jog tényleges érvényesítése érdekében. Az ilyen követelmények
elmulasztása megalapozza az e jogokkal összefüggő visszásságot. Ennek azért
van jelentősége, mert egyébként az iskola-megszüntetésről való döntés érdemére
vonatkozóan a jogalkotó széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozónak.
Amennyiben tehát az iskolafenntartó a – jogszabály előírta – véleménybeszerzési
kötelezettséget elmulasztja és így hozza meg döntését, visszásságot okoz az
adott intézményben tanulók jogaival kapcsolatban.
