A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása a klímaváltozás közepette
Konferencia az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában
Budapest, 2015. október 16.
Az ENSZ Közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDGs). A 2030-ig tartó időszak tennivalóit felvázoló dokumentum létrejötte az emberiség, a világunk jövőjével foglalkozó decemberi párizsi klímakonferencia előkészítésének egyik fontos eseménye volt.
A Fenntartható Fejlődési Célokban megfogalmazott feladatokról rendezett budapesti konferencia a klímaváltozás és egyéb globális kihívások összefüggéseire összpontosított, olyanokra, mint például a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése, a korszerű energiaforrásokhoz való hozzáférés, a fenntartható fogyasztás és a termelési tényezők optimális felhasználása. E problémák orvoslására folynak ugyan célzott akciók, ám a hatékonyságukat számos külső tényező veszélyeztetheti. A konferencia módot adott a szinergiák európai lehetőségeinek bemutatására és arra is, miként ösztönözhető a globális Dél a jövőbeli összehangolt cselekvésre.
Az előadások
A konferenciát Dr. Szabó Marcel biztoshelyettes és Dr. Zólyomi Ágnes, a CEEweb Főtitkára nyitotta meg. Dr. Szabó Marcel az emberi tevékenységgel előidézett klímaváltozás elleni sürgős fellépés fontosságára hívta fel a figyelmet. Arról is beszélt, hogy vannak olyan tényezők, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, amelyek ma még nehezen azonosítható módon, de tudottan közrejátszanak a klímaváltozás folyamatában. Zólyomi Ágnes nyitóbeszédében a Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtásához kapcsolódó kihívásokat részletezte.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának Elnöke az SDGs feladatainak összetettségére és egymásra épülő tennivalóira emlékeztetett és arra, hogy a végrehajtás során megújult látásmódra van szükség. A kormányzás során figyelemmel kell lenni a megvalósítás folyamatát befolyásoló olyan kedvezőtlen tényezőkre, mint a biodiverzitás szűkülése, az egyenlőtlenségek növekedése. Kitért a nemzeti realitások meghatározása és a globális jövőkép összefüggéseire is, és arra figyelmeztetett, hogy nincs időnk halogatni a választ a kihívásokra.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének Ügyvezető Igazgatója a „Magyarország feladatai a klímaváltozás kapcsán” című, előző nap rendezett konferencia eredményeit foglalta össze. A konferenciáról a http://www.mtvsz.hu/dynamic/energia_klima/jegyzet_2015_10_15_klimakonf_parlament.pdf oldalon olvasható összeállítás.
Faragó Tibor, a Szent István Egyetem címzetes professzora a történelmi háttérről szólva elmondta, hogy valamennyi célnak volt már előzménye a múltban, de a konkrét feladatok közül csak kevés teljesült.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Elnöke két csoportra osztotta az SDGs törekvéseit: egyfelől amelyek végrehajtása a természet kárára valósul meg, többek között ilyen a szegénység, az éhezés elleni fellépés, a gazdasági növekedés, másfelől viszont vannak olyan a természetvédelemmel szinergiában megvalósítható feladatok, mint például az oktatás, a fenntartható termelés és fenntartható fogyasztás, a klímaváltozás elleni fellépés, az óceáni és a szárazföldi ökoszisztémák megóvása. Előadását a jövő stratégiáinak bemutatásával zárta: ezek között az értékek és intézmények, a ma érvényes makrogazdasági modell változtatása, a fejlődéssel kapcsolatos felfogás módosítása, vagy az erőforrások felhasználásának korlátozása is szerepel.
Az előadásokat panelvita követte a klímaváltozás és a gazdaság átalakítása, a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésének összefüggéseiről
Jávor Benedek, az Európai Parlament magyar képviselője hangsúlyozta az SDGs, a fenntartható fejlődés céljai és a társadalmi célok összefüggését, fontosságát és egyéb irányelveket, melyek megkövetelik a végrehajtás megtervezésében a szinergiák és a kompromisszumok figyelembevételét.
Felszólalt még Michael Obersteiner az IIASA Ügyvezető Igazgatója, aki arról beszélt, hogy az egymással összefüggő fellépések tervezése során figyelemmel kell lenni a feladatok komplex voltára. Leida Rjinhout, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) Globális Politika és Fenntarthatóság Igazgatója az SDGs és a Millenniumi Fejlesztési Célok megközelítésének egyes különbségeit elemezte, Ingo Ritz, a Globális Felhívás a Szegénység Ellen Szervezet (GCAP) Igazgatója a társadalmi szolidaritás szükségességét emelte ki, Joachim Sangenberg, az UFC Helmholtz Centre képviselője is belső ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Hajdú Klára a CEEweb képviselője azt részletezte, hogy a SDGs-ben felismerhető kompromisszumok nem a célok, hanem annak a jelenlegi rendszernek a kritikáját jelentik, amelyben ezeket a célokat meg kell valósítani. Megoldásként pedig meg is nevezett olyan konkrét stratégiai eszközöket, amelyekkel össze lehet hangolni a társadalmi, a környezeti és a gazdasági szempontokat.
A konferencia folytatásaként a résztvevők az SDGs irányelveinek végrehajtásával kapcsolatban a társadalmi egyenlőségről, az igények és az ökológiai korlátok viszonyáról, az értékek változtatásáról és a szükséges pénzügyi források megteremtéséről folytattak eszmecserét négy tematikus csoportban.