Vissza

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös közleménye a biológiai sokféleség napja alkalmából

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a fenntartható életmódot támogató változásokat sürget a biológiai sokféleség védelmében. A természet sokszínűségének védelme az Alaptörvény értelmében mindnyájunk felelőssége.

A biológiai sokféleség az emberi élet alapja. Az élet egyedülálló sokszínűségének, minden formájának megóvása nem pusztán esztétikai és erkölcsi kérdés, nem szűkíthető le egyes veszélyeztetett fajok megőrzésére, sokkal inkább az emberiség létalapját is jelentő természeti rendszerek stabilitásának, működőképességének, ellenállóképességének elengedhetetlen feltétele. A genetikai változatosság és a fajok sokfélesége teszi lehetővé, hogy a természet adott esetben a változó körülményekhez is alkalmazkodni tudjon. Egy jól működő, egészséges ökológiai rendszer ellenállóbb a környezeti szennyezéssel, a klímaváltozással vagy az idegenhonos özönfajokkal szemben is, és egészségesebb életfeltételeket teremt a jelen és a jövő generációi számára.

Az utóbbi évtizedekben azonban a biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) 2019-es átfogó jelentése szerint a természet jelenlegi pusztulása példa nélkül álló az emberiség története során. A világ szárazföldi területeinek 75 százalékát már teljesen átalakította az ember, alapjaiban megváltoztatva a vadon élő állatok életfeltételeit. A városi területek kiterjedése 1992 óta több mint kétszeresére nőtt, az emberiség több mint fele mára városi környezetben lakik. Ez a szám Magyarországon 70 százalék körülire tehető és folyamatosan növekszik, zöldfelületeinket pedig folyamatosan szüntetjük meg és alakítjuk át mesterséges felszínborítássá, épületekké, mezőgazdasági területekké. Tudnunk kell, hogy szinte nincs olyan gazdasági döntés, amely ne lenne hatással a biológiai sokféleség állapotára, ezzel pedig közvetlenül az emberi élet alapjait képező folyamatokra.

Miközben a fenti folyamatokat eredményező emberi tevékenység évtizedek óta megállíthatatlannak tűnik, az elmúlt évben a koronavírus-járvány kíméletlenül felhívta a figyelmet ennek fenntarthatatlanságára, valamint az ember és a környezet harmonikus együttélésének fontosságára is. Ha az emberiség egészséges környezetben szeretne élni, amely a maga változatosságában ellenálló és fenntartható, akkor alapjaiban kell megváltoztatni jelenlegi életmódunkat. Tudatosítani kell, hogy a technológiai fejlődés nem tudja pótolni az olyan javakat, amelyeket kizárólag egy egészséges természeti környezet képes nyújtani – mint az egészséges ivóvíz, a tiszta levegő, avagy a tápanyagdús élelmiszer, a gyógyszerek alapanyagai, nem utolsósorban pedig a mentális állapotunkat is alapvetően befolyásoló természeti környezet.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese feladatkörébe tartozik az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való Alaptörvény szerinti jog védelme, amelynek szerves része a biológiai sokféleség és az általa alkotott ökoszisztémák megóvása. Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy az Alaptörvény P) cikkének értelmében a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, ezek védelme, fenntartása és megőrzése az állam és rajta kívül mindenki kötelessége. Ezért az alapvető jogok biztosa és helyettese a fenntartható életmód felé való lépéseket sürget minden területen, az állampolgároktól a döntéshozókig terjedő valamennyi szinten és valamennyi gazdasági ágazatban, különösképpen a mezőgazdaság és az erdőművelés, valamint az épített környezet alakítását illetően.