Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Nemzetiségi ombudsmanhelyettesként az elmúlt években folyamatosan figyelemmel kísértem a gyöngyöspatai roma gyerekek iskolai szegregációjával kapcsolatos ügyet. 2011-ben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa tárta fel a roma nemzetiségű tanulók jogellenes elkülönítését a gyöngyöspatai iskolában, erre a vizsgálatra a későbbiekben nagymértékben támaszkodtak a kapcsolódó bírósági döntések is. A vizsgálat megállapításai és kezdeményezései hatással voltak a helyben és más hasonló problémákkal küszködő településeken elkezdett deszegregációs folyamatok eredményes megvalósítására is.

Az Országgyűlés 2012. december 10-ei döntése alapján január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja. 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az a vonatszerelvény, amely a vagyonuktól és kilátásaiktól megfosztott német közösség első tagjait Németországba szállította. Az emléknap alkalmából Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, egyetemi tanár az elüldözött családok szenvedéseire emlékeztet, egyúttal felhívja a figyelmet a közös trauma feldolgozásának fontosságára, valamint az esemény mindenkor érvényes üzenetére.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához korábban több beadvány érkezett a védőnők által végzendő méhnyakszűrés mint kötelező védőnői feladat előírásával kapcsolatban. Az Alapvető Jogok Biztosa a védőnői ellátással összefüggő problémák teljes körű és komplex feltárása érdekében vizsgálatot indított, amely arra az eredményre jutott, hogy a népegészségügyi méhnyakszűrés védőnőkhöz való telepítése önmagában, alapjogi szempontból nem aggályos, ugyanakkor ajánlásokat fogalmazott meg, hogy a szolgáltatás minden tekintetben megfeleljen az alapjogoknak.

Hivatalból soron kívüli vizsgálatot indít Dr. Kozma Ákos alapjogi biztos annak feltárása érdekében, hogy a néhány nappal ezelőtt bekövetkezett, kisgyermekek halálával járó családi tragédia kapcsán hibáztak-e, mulasztottak-e a gyermekvédelmi szervek. Az ombudsman az összes információ összegyűjtése és áttekintése után jelentésben ad tájékoztatást a független vizsgálat eredményeiről.

Ma huszonöt éve, az 1994. december 11-ei önkormányzati választások idején kaptak először lehetőséget a hazánkban élő nemzetiségek a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes szerint a nemzetiségi önkormányzati rendszer immár negyedszázados története bizonyítja: a Magyarország által a rendszerváltást követően választott út, vagyis a nemzetiségi közösségek egyéni és közösségi – így különösen az önkormányzati és kulturális önigazgatási – jogainak a lehető legszélesebb körben történő biztosítása helyes politikai és szakmai döntés volt, amelyet a magyarországi nemzetiségi politika nemzetközi elismertsége is alátámaszt.

Az alapvető jogok biztosához a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az ún. károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.

A mai napon, december 10-én világszerte az emberi jogok napját, az emberi méltóság tiszteletén, a párbeszéden alapuló gondolkodást ünnepeljük. Az emberi jogok tartalma felett ugyan ma is számos fontos vita zajlik, de ebben a zajban sem szabad megfeledkeznünk közös értékeinkről, a példamutatás és a közösségek szerepéről. A jogvédelem minden esetben a jogtudatosságon alapuló felelősségvállalással kezdődik.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese állampolgári panasz alapján tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól Budakeszi város Álomvölgy nevű, Natura 2000 védettségű természeti területén az önkormányzat változtatási tilalma ellenére folyó területhasználat ügyében.

Az alapvető jogok biztosa, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese útján az egészséges környezethez való alkotmányos jog, valamint a nemzet közös természeti öröksége védelmében eljárva tájékoztatást kér az érintett hatóságoktól a Mátrai Erőmű visontai telephelyén és annak környezetében történt környezeti elemeket érintő terheléssel kapcsolatban tett intézkedéseikről.

Dr. Kozma Ákos ombudsman szerint a fogyatékossággal élő embereknek elsősorban nem jótékonykodásra, hanem olyan társadalmi környezetre van szükségük, amely biztosítja a szükségleteik elismerését, esélyegyenlőségük tényleges érvényesítését. Nem lehet pusztán azt a kérdést feltenni, hogy mi a jogszabályi kötelezettségünk, hanem el kell érni azt, hogy a fogyatékossággal élő embereket mindenki, minden élethelyzetben, önként és magától értetődően tisztelje. Az alapvető jogok biztosa szerint a jogi keretek megteremtése után az elmúlt években megkezdődött ugyan a szemléletváltás, de továbbra is rengeteg a megoldásra váró probléma.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az iskolaérettség, a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetésének elhalasztását kérte a szaktárcától. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy a bevezetéshez szükséges feltételek minden érintett szervnél fennállnak-e. A jelenlegi helyzet így a jogbiztonság követelményével és a gyermek jogaival összefüggő visszásság, jogsérelem bekövetkezését valószínűsítheti.

Ha egy gyermek hosszú kórházi ellátásra szorul, de közben nem szeretne az iskolában sem lemaradni, akkor ma nagyon kevés helyen tud hozzájutni a szükséges oktatáshoz – ezt tárta fel az alapjogi biztos átfogó vizsgálata. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért ajánlással fordult a szaktárcához, hogy vizsgálja felül a tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatására vonatkozó szabályokat, és biztosítsa az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.