Az alapvető jogok biztosának és két helyettesének munkalátogatása Tolna Megyében
2017. június 7-én és 8-án Tolna megyében folytatta a hagyományos ombudsmani megyelátogatások és panasznapok sorozatát Székely László. Az alapvető jogok biztosát elkísérte Szalayné Sándor Erzsébet a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.
A látogatás nyitányaként a biztos és két helyettese a megyei települések jegyzőinek értekezletén, a Tolna Megyei Kormányhivatalban mutatta be a munkáját általában és közelebbről a megyét érintő vizsgálatokat. Székely László arról is beszélt, hogy a többi megyével összehasonlítva Tolnából kevesen panaszkodnak a hatóságok és közszolgáltatók munkájára: az ombudsman hivatalába 2016-ban az egész országból 8299 beadvány érkezett és ezek közül mindössze 67-et küldtek Tolna megyéből. Ennél is kevesebbet csak Nógrádból címeztek az alapvető jogok biztosának. A látogatás előtt, még májusban a megye több településén úgynevezett panaszládákban is gyűjtötték a lakosok beadványait, és akinek az volt a legegyszerűbb, Szekszárdon személyesen is előadhatta panaszát az ombudsman munkatársainak.
A megyelátogatás két napján a biztos és helyettesei több helyszínen is közvetlen tapasztalatokat szereztek a szakterületükhöz kapcsolódó intézmények viszonyairól. Székely László járt a Hétszínvilág fogyatékosok otthonában, amelynek működését a látogatás záró sajtótájékoztatóján példaértékűnek nevezte. Ugyancsak kedvezőnek látta az elítéltek elhelyezésének körülményeit a szekszárdi büntetés-végrehajtási intézményben, különösen összehasonlítva sok börtön túlzsúfoltságával és figyelemre méltónak mondta, ahogyan egy külső vállalkozással szerződve megoldották a rabok foglalkoztatását.
A záró sajtótájékoztatón résztvevő tudósítók nagy érdeklődéssel fogadták, amikor a biztos és a jövő nemzedékek szószólója megosztotta a látogatás egyik új információját: annak elképzelését, ahogyan megoldanák a paksi atomerőmű bővítésének egyik jelentős problémáját, a reaktor hűtővizének kezelését. Ezt nem közvetlenül a Dunába engednék, veszélyeztetve a folyó természetes egyensúlyát, hanem vezetéken Szekszárdig vinnék és ott fűtésre használnák. Ezzel hozzáadott értékként kiválthatnának más, környezetszennyező fűtési módokat is. A szószóló jelezte, hogy a nyomvonal kialakításakor nagy gonddal kell eljárni.
Bándi Gyula biztoshelyettes ellátogatott Bátaapátiba, ahol az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tárolják. Miközben megnyugtatónak nevezte, amit a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban tapasztalt, kiemelte az energiafogyasztás megelőzésének jelentőségét. Felhívta a figyelmet, hogy gondoskodni kell az atomerőmű működése során keletkező sugárzó anyagok biztonságos elhelyezéséről és az ehhez szükséges pénzügyi források kiszámítható és folyamatos biztosítása a mindenkori Kormányok kötelezettsége . Ez egy olyan kötelezettség, amely a jövő nemzedékek terhévé vált abban pillanatban, amikor a nukleáris energia hasznosításáról szóló politikai döntés megszületését követően az atomerőmű tevékenysége megkezdődött.
A jövő nemzedékek szószólója elismeréssel szólt a megyei fejlesztési programról, amelynek egyes vonatkozásai összefüggésbe hozhatók a következő generációk sorsával. A megyei látogatás egyik kiemelt helyszínén, a gemenci erdőgazdaságban is járt, ahol a helyszínen szembesült azzal, hogy milyen problémákat okoznak a huszadik század elején betelepített invazív fajok, és ma már hogyan hátráltatják a hazai őshonos fajok természetes megújulását. Az invazív fajok, így a zöld juhar agresszív terjedése mindenki számára intő jel arra, hogy a nem őshonos fajok betelepítése hosszú távon milyen komoly károkat okozhat és az ellenük való aktív fellépés nélkül erdeink ökológiai rendszerében kedvezőtlen irányú változások történnek.
Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes Tolnában elsősorban nemzetiségi nevelés-oktatási, valamint nemzetiségi kulturális intézményeket látogatott meg, amelyek - mint mondta – fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi önazonosság és kultúra megőrzésében, valamint a nemzetiségi anyanyelv használatában, fejlesztésében. Ezt a felvetést a nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek vezetőivel és képviselőivel való találkozások is megerősítették.
A biztoshelyettes a Magyarországi Német Színházban (Deutsche Bühne Ungarn) kezdte meg Tolna megyei látogatását. A hazánkban egyetlen professzionális német nyelvű színházként működő, 80 férőhelyes, tavaly felújított intézmény igazgatója, Frank Ildikó arról tájékoztatta, hogy a repertoár összeállításakor a magyarországi németség kulturális és nyelvi értékeinek a megőrzésére törekednek és a német nemzetiség szórványos elhelyezkedése okán kiemelkedő fontosságúnak tartják a tájelőadásokat is.
Szalayné Sándor Erzsébetnek Gyönkön – a több mint kétszáz éve folyamatosan működő – Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnáziumban a pedagógusok és a helyi közélet szereplői a térség német nemzetiségi identitása és nyelv megőrzésének fontosságáról beszéltek. Gyönkön a biztoshelyettes megtekintette a német nemzetiségi tájházat, valamint találkozott a gyönki Német Nemzetiségi Egyesület elnökével és tagjaival is.
A Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület székházában a biztoshelyettes a helyi német közösség képviselőivel beszélgetett a nemzetiségi önkormányzatok és intézmények működéséről, finanszírozásáról, a nemzetiségi pedagógusképzésről. Ezt az eszmecserét ősszel folytatni fogják.
A nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes Tolna megyei programja Bonyhádon zárult, ahol a német nemzetiségi önkormányzat, valamint kulturális egyesület elnökeivel és tagjaival találkozott. Bonyhád nemzetiségi összetétele ma is sokszínű, meghatározó azonban a német nemzetiségi közösség jelenléte, valamint a hagyományaik, illetve az anyanyelvi értékeik megőrzésért folytatott munka.
A biztoshelyettes a megyelátogatáshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón bejelentette, hogy 2017 őszén vizsgálat keretében kívánja feltárni a magyarországi nemzetiségi színjátszás helyzetét.
A nemzetiségi biztoshelyettes részletes beszámolója itt, a jövő nemzedékek szószólójának összefoglalója itt olvasható.