Az alapvető jogok biztosának és két helyettesének munkalátogatása
Komárom-Esztergom megyében
2018. december 5-6.
Az évi kétszeri megyelátogatások és fogadónapok sorozatát Székely László alapjogi biztos 2018. december 5-6-án Komárom-Esztergom megyében folytatta. Részben közös, nagyrészt saját programmal elkísérte az ombudsmant Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi biztoshelyettes, valamint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója.
Székely László és két helyettese a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatalban előadáson mutatta be az alapjogok védelmével kapcsolatos feladatokat és tevékenységeket. Az általános ismertetőn túl mindhárman részletezték a megyével kapcsolatos korábbi és friss vizsgálatok tapasztalatait. Elmondták, hogy ez a vidék nem tartozik a „panaszkodós” megyék közé, és az előzetes vizsgálatok sem találtak az országos átlaghoz képest kirívó problémákat. Szalayné Sándor Erzsébet elsősorban a nemzetiségi nevelés-oktatás helyzetéről, a területen tapasztalható eredményekről és kihívásokról tájékoztatta a megjelenteket, kiemelve a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésének szerepét az iskolák szellemi-társadalmi közegének biztosításában, valamint a gyermekek, illetve fiatalok nemzetiségi identitásának megerősítésében. Bándi Gyula arról is beszélt, hogy a jegyzők napi munkájuk során számos módon képesek előremozdítani a jövő nemzedékek környezeti érdekeinek védelmét, mivel az önkormányzati döntések sok esetben közvetlenül érintik a biodiverzitást, és a természeti, illetve kulturális örökség alkotóelemeit.
Székely László a látogatás első napján felkereste az MH 25. Klapka György Lövészdandárt. A megbízott parancsnok és közvetlen beosztottai tájékoztatták az alakulat történetéről, szervezeti struktúrájáról, feladatairól, missziós szerepvállalásáról. A megbeszélésen szóba került a dandár feltöltöttsége, a laktanya rekonstrukciós programja és a civil szférával való kapcsolattartás is. Az alakulat vezetése nagy reményeket fűz a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programhoz, amelynek célja a Magyar Honvédség átfogó megújítása. A biztos a látogatás során magas szintű szakmai ismeretekkel rendelkező, elhivatott katonákat ismert meg.
Az ombudsman rövid, tájékozódó látogatást tett a megyei főkapitányságon. A főkapitány beszélt a kapitányságokról, rendőrőrsökről, a megye bűnügyi helyzetéről, annak sajátosságairól, a bűncselekmények felderítésének és nyomozásának eredményességéről. Elmondta, hogy nagy kihívást jelent az állománytábla szerint rendszeresített létszám feltöltése, a hozzájuk tartozó, mintegy 70 kilométer hosszú autópálya közlekedési rendjének a fenntartása. Megmutatták a megyei rendőrségi fogdát, amelynek épületét 1998-ban újították fel. A biztos a fogvatartás körülményeiről kedvező tapasztalatokat szerzett: a zárkák felszereltsége, a vizesblokkok, az egészségügyi ellátás feltételei megfeleltek az elvárásoknak, és az étkeztetés minőségét, valamint a kötelező tisztasági felszereléseket is biztosítva látta az ombudsman.
Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes három napot töltött a megyében. Az első napon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjában járt. A német és szlovák nemzetiségi felsőoktatás eredményeinek bemutatása mellett szóba kerültek a nemzetiségi pedagógusképzési rendszer strukturális hiányosságai, az együttműködési adottságok és lehetőségek az anyaországi pedagógusképző intézményekkel, valamint a nemzetiségi pedagógusképzéshez kapcsolódó egyetemi jegyzetek és tankönyvek hiánya is.
A második nap délelőttjén a nemzetiségi ombudsmanhelyettes a felsőgallai német nemzetiségi általános iskolába látogatott, ahol a beszélgetés során egy jól működő és értékelvű közösséget ismerhetett meg, amelyben központi szerepet kap a német identitás erősítése és a nyelvtudás dinamikus fejlesztése is. A találkozón a jelentős pozitívumok mellett az oktatást érintő problémák is elhangoztak, így például a tankönyvek, a hanganyag, a kreatív eszközök fejlesztése és az utánpótlás hiánya, valamint az, hogy a gyermekek óraterhe kihívás pedagógusnak és diáknak egyaránt.
Szalayné Sándor Erzsébet a második nap délutánján megbeszéléseket folytatott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Hatos telepen működő Jelenlét Programjának munkatársaival. Tatabányán három szegregátum és egy veszélyeztetett terület van: a Hatos telep, a Mésztelep, a Baromállási dűlőút és a Barackos. A Mésztelepen 2014-ben, a Hatos telepen 2017-ben nyitott közösségi házat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A szolgáltató központokban elérhetővé vált egy közös fürdő, mosási lehetőség, valamint egy máltai iroda, ahol egyebek között adósságrendezéshez, munkavállaláshoz nyújtanak folyamatosan segítséget. A rehabilitáció lehetőségeit a helyben dolgozó szociális munkások mellett a Budapesti Műszaki Egyetem tanárai és hallgatói is felkarolták, tervekkel segítik a lakóhelyi szegregáció felszámolását.
A biztoshelyettes a Tatabányához közeli településen, Tardoson a Vaszary János Általános Iskola Fekete Lajos Szlovák Nemzetiségi Tagintézményét is meglátogatta. Az iskola kiemelkedő szerepet tölt be a község életében, pedagógusai pedig a helyi szlovák hagyományőrzés és –fejlesztés letéteményesei. Az Országos Szlovák Önkormányzat és a települési szlovák nemzetiségi önkormányzat támogatása mellett fontos a polgármester elkötelezettsége is a szlovák identitás megőrzésében és erősítésében, ami egyben a kis létszámmal – összesen 79 gyermekkel és 10 tanárral – működő iskola feltétel nélküli megőrzését is jelenti.
A megyelátogatás harmadik napján a biztoshelyettes a megyében működő települési és területi önkormányzatok képviselőivel találkozott. Itt elsősorban a helyi és a települési nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés eredményeiről, a feladatalapú támogatás kérdéseiről, a nemzetiségi nevelés-oktatásról és a nyelvvesztés folyamatáról, valamint a közelgő önkormányzati választásokról és ennek kapcsán a nemzetiségi névjegyzékekkel kapcsolatos anomáliákról esett szó, valamint arról, hogy a sajtóval kialakított harmonikus kapcsolat, digitális platformok kiépítése és a közösségi média segítségével is nyitni kívánnak a társadalom szélesebb körei, kiemelten pedig a gyermekek és fiatalok felé.
Szalayné Sándor Erzsébet ellátogatott a Bánhidai Szlovák Házba, amely egyben az Országos Szlovák Önkormányzat Régiós Közművelődési Központja is. A találkozón egyebek mellett szóba kerültek a nemzetiségi névjegyzéki nyilvántartással és az azzal összefüggő eljárással kapcsolatos visszásságok, a népszámlálás során felvett szenzitív adatok köre, a nyelvoktatással kapcsolatos eredmények és kihívások, valamint a feladatalapú támogatással kapcsolatos visszásságok orvoslásának lehetőségei. A vendéglátók bemutatták banhida.hu címen működő honlapjukat és a rendelkezésükre álló gazdag, 120 órás mozgóképanyagot, jelezve azt is, hogy a filmek digitalizálását szakember végzi úgy, hogy azok a továbbiakban oktatásra és kutatásra is alkalmasak legyenek, ehhez azonban anyagi forrásokra van szükségük.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója Dorogon, Magyarország legnagyobb veszélyes hulladékégető üzemében járt. Ott évente csaknem 50.000 tonna, főként gyógyszeripari, vegyipari és autóipari hulladékot ártalmatlanítanak. A megbeszélésen és üzembejáráson részt vett Lágler Katalin, az üzem igazgatója és Makra Gábor, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatóságának vezetője is. A szószóló örömmel tapasztalta, hogy a hulladékégető lakossági panaszok generálása nélkül, transzparensen működik, a hazai és az uniós jogi határértékek betartása mellett.
A szószóló Komárom-Esztergom megyei látogatása során találkozott a tatai Öreg-tónál telelő több tízezer vízimadár védelméért küzdő helyi civil szervezetek képviselőivel, valamint Michl Józseffel, Tata polgármesterével. A találkozó aktualitását az az örvendetes tény adta, hogy Tata önkormányzata néhány hete elfogadta Magyarország első olyan helyi rendeletét, amely természetvédelmi okokból tiltja be november 1. és február 28. között a tűzijátékok alkalmazását. Korábban a szilveszteri tűzijátékokat követően az összes telelő madár elmenekült a tóról, és nagy részük már vissza sem tért, holott a telelési szezon – drasztikus zavarás hiányában – márciusig is eltartana. A helyi természetvédelmi társadalmi szervezetek és önkormányzatok közötti ilyen együttműködés kivételes és példaértékű nemcsak hazánkban, de nemzetközi síkon is. Tata, a „vadludak városa”, nemrég a nemzetközi Ramsari Város-díjban is részesült. Az Öreg-tó a világon azért is egyedülálló, mert a nemzetközi Ramsari Egyezmény által védett vizes élőhely itt a város szívében található, így az ember és a természet együttélésének kivételes helyszíne. A szószóló megtekintette a tavon éjszakázó vadludakat, és meghallgatta a helyi aláírás-gyűjtést elindító szervezet képviselője, Musicz László előadását a helyi rendelet megalkotásához vezető útról. Az Öreg-tó partján található Ökoturisztikai Központban tartott megbeszélésen részt vettek a Magyar Madártani Egyesület, a Száz Völgy Egyesület, valamint a szakmai előkészítést támogató Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselői is.
A megyelátogatás második napján Bándi Gyula ellátogatott az ország 7 ökofalujának egyikébe, az agostyáni ökofaluba. Az ökofalu megálmodói, Czumpf Attila és Labanc Györgyi a tájjal harmóniában élő ember életmódját népszerűsítik, miközben az ökofalu része néhány középkori épület is, amelyet korhű módon építettek fel, hogy az idelátogatók a terület történelmi múltját is megtapasztalhassák. Az ökofaluban a Természetes Életmód Alapítvány jelentős környezeti nevelési tevékenységet is végez. A szószóló kiemelte: fontosnak tartja, hogy az ehhez hasonló erdei iskolák és tapasztalati élményeken alapuló környezeti nevelési programok az eddiginél nagyobb teret kapjanak az oktatásban. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kormányzat anyagilag és jogszabályi előírásokkal is támogassa az iskolák részvételét az ilyen programokon.