Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye a szabálysértési eljárásban elővezetett sértett tanú megbilincseléséről

Egy hozzám intézett beadvány alapján OBH 3251/2007 számon vizsgálatot folytattam az önkormányzat, illetve a rendőrség eljárásával kapcsolatban, mert a panaszost – az őt ért kutyatámadás miatt folytatott szabálysértési eljárásban – tanúként elővezették, több órán keresztül a rendőrségi fogdán tartották, majd megbilincselve vitték az ügyintézőhöz.

A rendőri intézkedés elleni panaszt a kapitányságvezető elutasította, és megállapította, hogy a rendőri intézkedés jog- és szakszerű volt. Mivel az intézkedés másként nem volt biztosítható, a panaszost a kapitányságra állították elő, ahol előállító helyiségben helyezték el. A kísérési szabályoknak megfelelően a kezeit előre helyzetben megbilincselték, és a rendszeresített vezetőszíjjal a hatóság irodájába kísérték.

Vizsgálatom eredményeként megállapítottam, hogy az elővezetést elrendelő önkormányzat eljárása jogszerű volt, tekintettel arra, hogy a panaszos háromszori idézést követően sem jelent meg a szabálysértési hatóság előtt. Az elővezetést elrendelő határozatot a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség is megvizsgálta és jóváhagyta.

A vonatkozó jogszabály szerint az elővezetett személyt, ha az intézkedés sikeresen csak így hajtható végre, a rendőrségen történő visszatartás idejére előállító helyiségben lehet elhelyezni. Az előállító helyiségben való elhelyezés tehát nem kötelező intézkedés, hanem a hatóság mérlegelésétől függ. A panaszt elutasító rendőrségi határozat a bilincs használatával kapcsolatban mindössze egy – jogszabálynak nem minősülő – ORFK utasításra hivatkozott, noha a rendőrségi törvény rendelkezik a bilincs mint kényszerítő eszköz alkalmazásának alapvető szabályairól.

A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának megakadályozására, támadásának, ill. szökésének megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére. A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – az arányosság követelményének szem előtt tartása mellett – alkalmazhat. A vizsgált esetben ugyanakkor nem állt fenn sem az önkárosítás, sem a támadás vagy szökés veszélye, és a panaszos ellenszegülését sem kellett megtörni. A szabálysértési eljárásban sértett tanúként elővezetett, az intézkedés során a rendőrséggel együttműködő személy előállító helyiségben való elhelyezése, valamint megbilincselése súlyosan sértette az arányosság követelményét.

A rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozat tartalmazta, hogy ellene fellebbezéssel lehet élni, amit 5000 Ft illetékbélyeggel ellátva lehet előterjeszteni. Az illetéktörvény ugyanakkor rögzíti, hogy tárgyánál fogva illetékmentes eljárás a rendőrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési eljárásban az eljárás alá vont személy által előterjesztett panasz és fellebbezés. Az illetékfizetési kötelezettség előírása ennél fogva törvényellenes volt.

Mindezekre tekintettel megállapítottam, hogy a rendőrség eljárása súlyos visszásságot okozott a személyes szabadsághoz, valamint a jogállamiság, jogbiztonság elvéből levezethető tisztességes eljáráshoz való jogokkal összefüggésben. A feltárt visszásságok jövőbeni elkerülése érdekében ajánlást tettem a budapesti rendőrfőkapitánynak, gondoskodjon róla, hogy az irányítása alá tartozó rendőri szervek az elővezetések foganatosítása során az arányosság követelményét szem előtt tartva, a törvényi előírásoknak megfelelően járjanak el, illetve a fogvatartott személyek bilincselésére csak a törvényben felsorolt esetekben kerüljön sor; továbbá a panaszok elbírálása során ne határozzanak meg illetékfizetési kötelezettséget.

Budapest, 2007. november 20.

Dr. Szabó Máté