null Egy disco-razziáról

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye

egy szórakozóhelyen végzett kábítószer-razzia ügyében végzett vizsgálatról

 

Állampolgári panasz alapján – OBH 1916/2006 számon – vizsgálatot folytattam egy szórakozóhelyen végzett kábítószer-razzia ügyében. A panaszost és másokat a rendőrség kábítószer ellenőrzés keretében vizeletvizsgálat alá vonta. A teszt THC (tetrahydro-cannabinol) határértéket mutatott ki, amit a panaszos kifogásolt, ezért kivitték az épület elé, a falhoz lökték, ruházatát átvizsgálták, majd előállították a Salgótarjáni Rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként kihallgatták, de ellenőrző vizsgálatot, kérése ellenére sem végeztek.

Megállapítottam, hogy a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott ellenőrzést tartott kábítószerrel történő visszaélés, valamint a szórakozóhelyeken és azok közelében elszaporodott közbiztonságot zavaró cselekmények megelőzése, felderítése céljából. Az akció keretében 118 személyt igazoltattak, 39 személyt köteleztek vizeletminta adására. A kiválasztást a rendőrorvos végezte, pupillareflex alapján. 12 olyan személyt állítottak elő a kapitányságra, akiknek a tesztje pozitív határértékkel THC tartalmú kábítószer (marijuana) fogyasztására utalt.

A rendőrségi törvény a ruházat átvizsgálására – a törvény által meghatározott célok érdekében – lehetőséget ad a rendőr számára, de ez a jogosultság nem terjed ki arra, hogy egy szórakozóhely közönségét, vagy annak egy részét rátekintéssel végrehajtott szelekció alapján vizeletminta adására kötelezzék. Az előállításra is lehetősége van a rendőrnek bűncselekmény gyanúja esetén – amely lehet kábítószerrel való visszaélés is –, de az előállítást követően a bűncselekmény bizonyításához szükséges bizonyíték beszerzése érdekében kerülhet sor csak a vizeletvételre, majd a szakértő véleményének beszerzése és ezzel a gyanú megalapozása után, a gyanúsítás közlésére és a gyanúsítotti kihallgatásra. A vizeletminta adása azonban megalapozott gyanú nélkül nem kényszeríthető ki, figyelemmel arra is, hogy a terheltet és a sértettet terheli közreműködési kötelezettség a szakértői vizsgálatban.

A konkrét ügyben bizonytalansági tényezőt jelentett az alkalmazott gyorstesztek értékelése is – amelyek eredményét a szakértői intézetben elvégzett kontrollvizsgálat útján lehet csak megerősíteni – valamint az, hogy tárgyi bizonyítékok nélkül a kábítószer fogyasztás, a fogyasztott szer jellege, a beszerzési forrás és egyéb releváns adatok csak az eljárás alá vont beismerő vallomása alapján szerezhetők be. A tömegesen igazoltatott, vegzált, eljárási jogaikat érintően tájékozatlan, előállított személyekkel szemben – az önvádra kötelezés tilalma ellenére – a terhelő adatok beszerzése érdekében, feltehetően olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek alkalmasak voltak a megfélemlítésre, de nem volt biztosított sem a védelemhez való jog, sem a panaszjog.

Összességében: a „diszkórazzia" – annak eredményéhez képest is – aránytalanul súlyos sérelmet jelentett meghatározatlan számú fiatalnak, akár előállították a gyanú alapján, akár csak vizsgálatra kötelezték őket. Az elvégzett jogalap nélküli vizsgálatok sértették a megalázó bánásmód alkotmányos tilalmát is. Az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha a legitim célok védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához az is feltétel, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A vizsgált intézkedés sem a hatályos jogszabályoknak, sem az alkotmányos követelményeknek nem felelt meg.

A feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság jövőbeli elkerülése érdekében felkértem az országos rendőrfőkapitányt, hogy intézkedjen a „diszkórazziák" eddig követett gyakorlatának felülvizsgálatára, és nyomatékosan hívja fel alárendelt szervek figyelmét a jogszabályok betartására.

 

Budapest, 2007. november 26.

 

Dr. Szabó Máté sk.