Az alapvető jogok biztosának jelentése a kettős szükségletű gyermekek ellátásának helyzetéről

Az alapvető jogok biztosának átfogó, helyszíni vizsgálatsorozatra épített vizsgálata számos komoly, rendszerszintű problémát, hiányosságot tárt fel a szakellátásban élő kettős szükségletű gyermekek, valamint a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai betegellátás helyzetében. Székely László ombudsman szerint a kiszolgáltatott gyermekek és családjaik jogainak védelme érdekében nem tűr halasztást a tárgyi és személyi feltételek, a hozzáférhetőség és a szakmaközi együttműködés javítása, így a gyermekek érdekével ellentétes kényszerpályák csökkentése.

A biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot a legkiszolgáltatottabb gyerekcsoport, a gyermekvédelmi szakellátásban élő kettős szükségletű gyermekek helyzetének, ellátásának áttekintésére. Kettős szükségletről akkor beszélhetünk, ha a gyermek egyszerre különleges szükségletet mutat, mivel tartósan beteg, illetve fogyatékossággal él, másrészt speciális szükségletet, mivel súlyos magatartási problémákkal, pszichés tünetekkel küzd, illetve pszichoaktív szerhasználó. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, miként érvényesülnek az intézmények gyakorlatában a Gyermekjogi Egyezményben foglalt garanciák, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve, a gyermekvédelmi törvény által meghatározott jogok. A gyermekpszichiátriai és gyermekaddiktológiai ellátás hiányosságai érintik a kettős szükségletű gyermekek helyzetét, ezért a biztos a gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai betegellátás rendszerének helyzetével, hozzáférhetőségével kapcsolatos tapasztalatait e jelentésében összegezte.

A biztos a fővárosi, megyei gyermekvédelmi szakszolgálatok igazgatóit és az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság vezetőjét kérte, hogy küldjék meg a részére azokat a szakvéleményeket, amelyeket a gyermekvédelmi szakértői bizottságok 2015-ben készítettek a kettős szükségletű gyermekekről. Tájékoztatást kért arról is, hogy a kettős szükségletű gyermekek közül hányat tudtak a szükségletüknek megfelelő, szükségletükhöz közeli gondozási helyre elhelyezni, ideértve a pszichiátriai ellátást is. Székely László ombudsman a válaszokra figyelemmel jelölte ki a helyszíni vizsgálattal érintett öt gyermekotthont. A biztos munkatársai Budapesten, Cegléden, Ikerváron, Bakonyoszlopon és Kalocsán is be nem jelentett helyszíni szemlét tartottak, megvizsgálták az iratokat, a körülményeket és interjúkat készítettek.

A vizsgálat feltárta, hogy a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények sem tárgyi, sem személyi feltételeikben sincsenek felkészülve a kettős szükségletű gyermekek ellátására. A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai, valamint addiktológiai ellátás hiányosságai változatlanul egyaránt érintik a családban és a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekeket. Megállapítható volt az is, hogy a nevelőszülők nincsenek felkészítve a kettős szükségletű gyermekek gondozására. Az adatok és helyszíni tapasztalatok igazolták, hogy a gyermekek sokszor férőhely, ellátóhely hiányában a szükségletüknek nem megfelelő gondozási helyen élnek, aminek következtében a személyiségállapotuk folyamatosan és súlyosan romlik. Az ombudsman kiemelte, hogy megoldásra vár a kettős szükségletű gyermekek oktatásának problémája, a mindkét szükségletnek megfelelő szolgáltatások elérhetősége, a tárgyi és személyi feltételek javítása. A biztos elodázhatatlannak tartja a kettős szükségletű gyermekek gondozására alkalmas nevelőszülők képzését, hiszen számos esetben ez a forma szolgálná a leginkább az érintett gyermekek legjobb érdekét.

A jelentés kitért arra is, hogy amikor a gyermekvédelmi törvény 2014. július 1-jétől hatályos módosítása meghatározta a kettős szükségletet, egyúttal deklarálta azt is, hogy az ilyen gyermekek számára együttesen kell biztosítani a különleges és a speciális ellátást. A jogalkotó azonban nem gondoskodott a törvényi feladattal összhangban lévő ellátórendszer kialakításáról. A kettős szükségletű gyermekek jelenleg a meglévő ellátórendszerben helyezhetőek el, de elmaradt ezen intézmények férőhelyeinek bővítése, a tárgyi és személyi feltételek hozzáigazítása az új feladatellátáshoz. Az alapvető hiányosságok miatt maguk a szakértői bizottságok is kényszerpályára kerülnek: az elhelyezési javaslatuk sokszor nem a gyermek szükségleteihez, hanem a rendelkezésre álló férőhelyekhez igazodik csupán. A jelentés rögzíti, hogy a rendszerszintű hiányosságok miatt a válaszadók és a helyszíni vizsgálattal érintett intézmények vezetői közül többen is javasolták, hogy legalább regionális szinten legyen a pszichiátriai beteg, pszichoaktív szerhasználó gyermekek részére olyan intézmény, amely alkalmas mindkét szükséglet ellátására. A biztos szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarországon megyényi területek vannak gyermekpszichiáter nélkül, a szakrendelés mellett hiányzik a gondozás, a gyakorlatban megoldatlan a gyermekaddiktológiai szakellátás.

Székely László ombudsman jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős szükségletű gyermekek ellátása nem csupán a gyermekvédelmi szakellátás feladata. Problémájuk kezelése csak a gyermekvédelem, az egészségügy és az oktatásügy jelenleginél sokkal hatékonyabb, nem egymásra mutogató, hanem valódi szakmaközi együttműködésével lehetséges. A biztos jelentésében összességében arra jutott, hogy a jelenlegi helyzet az érintett gyermekek jogai szempontjából súlyosan aggályos. Az ombudsman ezért az emberi erőforrások miniszteréhez, a nemzetgazdasági miniszterhez, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatójához és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökéhez fordult a jogalkalmazást és a jogszabály-előkészítést is érintő 12 pontos ajánlás-listájával.