Tartalom megjelenítő

null Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös közleménye a táj nemzetközi napja alkalmából

AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA ÉS A JÖVŐ NEMZEDÉKEK SZÓSZÓLÓJA KÖZÖS KÖZLEMÉNYE A TÁJ NEMZETKÖZI NAPJA ALKALMÁBÓL

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója a 2020. évi táj nemzetközi napja alkalmából felhívja a döntéshozók és a társadalom egészének figyelmét a táj állapotának kiemelt jelentőségére, figyelemmel annak az emberi környezet természeti és épített, valamint kulturális javait, a közösségi identitás elemeit ötvöző mivoltára. A táj a nemzet közös örökségének része, védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki alaptörvényi kötelezettsége. Ezért a tájvédelmi szempontokat a döntéshozatal során integráltan kívánatos érvényesíteni, biztosítva ezzel a „Kárpát-medence természet adta és ember alkotta” értékeinek hosszú távú védelmét.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója a 2020. évi táj nemzetközi napja alkalmából felhívja a döntéshozók és a társadalom egészének figyelmét a táj állapotának kiemelt jelentőségére, figyelemmel annak az emberi környezet természeti és épített, valamint kulturális javait, a közösségi identitás elemeit ötvöző mivoltára. A táj a nemzet közös örökségének része, védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki alaptörvényi kötelezettsége. Ezért a tájvédelmi szempontokat a döntéshozatal során integráltan kívánatos érvényesíteni, biztosítva ezzel a „Kárpát-medence természet adta és ember alkotta” értékeinek hosszú távú védelmét.

A táj fogalmát az Európai Táj Egyezmény az ember által érzékelt területként fogalmazza meg. A táj valójában az „otthon” képe, mindazt együtt jelenti, amely az ember környezetét alkotja. A táj védelme az emberhez méltó, egészséges környezethez való jog biztosításának kiemelten fontos eszköze. A táj azoknak a természeti és kulturális elemeknek sajátos és komplex rendszere, amelyeket az Alaptörvény a nemzet közös öröksége, illetve a nemzeti vagyon részeiként különös védelemben részesít. Az Európai Táj Egyezményhez hazánk 2005-ben csatlakozott; 2017 óta október 20-át a táj nemzetközi napjaként ünnepeljük, ezzel is elősegítendő az Egyezmény végrehajtását.

Az Európa Tanács idén arra szólította fel az Egyezményben részes és nem részes feleket, hogy a táj negyedik nemzetközi napján kiemelt figyelmet szenteljenek a „Táj integrációja az ágazati stratégiákban” témakörnek. Vizsgálják meg, hogyan jelenik meg a táj- és a területfejlesztés, valamint -rendezés, továbbá helyi szinten a településfejlesztés és -rendezés kölcsönhatása a vonatkozó szabályozásokban. A táj beépítettsége a kulturális javakat, a mezőgazdaságot, a szociális és gazdasági szektort érintő, illetőleg bármely további, a táj állapotára akár közvetlen, akár közvetett hatást gyakorló nemzeti célkitűzéseket tartalmazó ágazati politikákban ugyancsak vizsgálandó.

Csatlakozva az Európa Tanács kezdeményezéséhez, az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese immáron évek óta együttműködik a táj védelméért felelős tárcával, az Agrárminisztériummal a táj nemzetközi napjáról való méltó megemlékezés érdekében. Az elmúlt években – alkalmazkodva az éves tematikához – ezen alkalomból a táj helyi szintű, majd az oktatásban való megjelenítését, valamint a táj és a tájba illeszkedő víztestek egymásra gyakorolt hatását járták körbe az érintettek.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója felhívja a figyelmet a táj sajátos jellegére, annak sokszínűségében rejlő értékeire és identitásformáló mivoltára. Ki a „zordon Kárpátoknak vadregényes táján”, ki „az Alföld tengersík vidékin”, de valahogyan mind kötődünk az „otthon” látképéhez, formáljuk a tájat és formálódunk általa, úgy egyéni, mint közösségi szinten. Mindez felelősséggel jár, és ebben az államnak mint döntéshozónak (is) kiemelt a szerepe. 

 

Ajánló

Tartalom megjelenítő

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.