null A telefon szolgáltatási szerződésről

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye

a vezetékes telefon szolgáltatás igénybe vételére irányuló előfizetői szerződések megkötéséről és az Általános Szerződési Feltételek kivonatának megfelelőségéről

 

Az OBH 4444/2007 számon vizsgált ügyben a panaszos előadta, hogy bár nem kötött szerződést a Tele2 Magyarország Kft-vel, a T-Com ügyfélszolgálatán arról tájékoztatták, hogy beszélgetései a Tele2-n keresztül bonyolódnak.

A Tele2 vizsgálata feltárta, hogy az előfizetői szerződésen megtalálhatók az elektronikus hírközlésről szóló törvény által megkívánt elemek, ugyanakkor a panaszos ügyféllevelein szereplő aláírás nagymértékben eltér a szerződésen szereplőtől. Erre tekintettel a számlázási rendszerben nyilvántartott forgalmi díjat jóváírták, az eljáró értékesítő felelősségre vonása és a szerződés alapján berendezett közvetítő-előválasztás szolgáltatás leszerelése érdekében intézkedtek. A szolgáltató ügyfélszolgálati igazgatója válaszában kifejtette, hogy a nagyszámú megkötött szerződés között előfordul olyan is, amely megkötésénél a Társaság képviseletében eljáró személy megtévesztően, csalárdul jár el. Bár a konkrét eset a panaszos számára kedvezően zárult, az országgyűlési biztos szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet az alábbiakra.

A szolgáltatók bevett gyakorlata, hogy szolgáltatásaik értékesítésére üzletkötőket alkalmaznak. A szerződéskötés üzleten kívül (pld. a fogyasztó lakásán) vagy távollevők között (telefonon) is megtörténhet. Az ügyfélszerzés nem lehet erőszakos, még kevésbé megtévesztő vagy csalárd. A jogszabályok értelmében a fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, amiről a fogyasztót tájékoztatni kell. A távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet alapján a tájékoztatás elmaradásakor az elállási jogát az előfizető három hónapon belül gyakorolhatja, míg üzleten kívül kötött szerződés esetén a jogkövetkezmény szigorúbb, a szerződés semmis.

Senki és semmi nem kötelezi a fogyasztót, hogy adatait megadja, a szerződést azon nyomban aláírja. A dokumentumot elkérheti azzal, hogy a feltételeket tanulmányozni kívánja, és az üzletkötő jöjjön vissza később. Aláírás előtt valamennyi dokumentumot figyelmesen el kell olvasni, az ajánlat előnyeit és hátrányait mérlegelni kell.

Amennyiben a fogyasztó azt állítja, hogy nem írt alá szerződést (a szerződésen lévő aláírás nem tőle származik), rendőrségi feljelentést tehet. Előfizetői szerződés telefonon is létrejöhet. Annak megállapítása, hogy a fogyasztó megrendelte-e a szolgáltatást, a hangfelvétel alapján lehetséges. A fogyasztó jogosult megismerni a beszélgetésről készült felvételt.

Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató a szerződéskötéskor köteles átadni az előfizetőnek az egyedi előfizetői szerződést és az Általános Szerződési Feltételek kivonatát. A Tele2 előfizetői szerződésének hátoldalán található az ÁSZF kivonata. A teljes egészében rendkívül apró betűs szöveg olvasása rosszabbul látó személyeknek nehéz, de a jó látásúak számára is megterhelő.

A szolgáltató formálisan eleget tesz törvényben foglalt kötelezettségének, hiszen az előfizető rendelkezésére bocsátja a kivonatot, ugyanakkor a tisztességes eljárás megköveteli, hogy a kivonatnak a tájékoztatásban betöltött fontos szerepére tekintettel nemcsak tartalmában megfelelőnek, hanem olvashatónak, valamennyi előfizető számára használhatónak is kell lennie, mert csak így alkalmas funkciójának betöltésére, azaz az előfizető tájékoztatására, még akkor is, ha ezzel több lapból fog állni.

Az ombudsman szerint a Tele2 azzal, hogy a jelenlegi ÁSZF kivonata rendkívül apró betűméretben készül, a jogállamiságból erdő jogbiztonság követelményével, ezen belül a tisztességes eljárással összefüggő visszásságot okoz, ezért felkérte a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnökét, hogy a fenti szempontok alapján vizsgálja meg a Tele2 Magyarország Kft. ÁSZF kivonatának megfelelőségét.

 

Budapest, 2007. november 21.

Dr. Szabó Máté sk.