null A svájci alvószámlákról

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye

a svájci alvószámlák ügyében

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa felkérte a miniszterelnököt, hogy vizsgálja meg, miért nem kaptak megfelelő tájékoztatást igényeik teljesítésének módjáról az úgynevezett svájci alvószámlák tulajdonosai, és gondoskodjon arról, hogy az érintettek megkapják a szükséges információkat. Az ombudsman egyúttal kezdeményezte a kormányfőnél, járjon el annak érdekében, hogy kormányzati szervek a jövőben ne akadályozzák az országgyűlési biztost alkotmányos jogkörének gyakorlásában.

A vizsgálat előzményeként a biztos még 2005 őszén megállapította, sérül a tulajdonhoz való jog és a jogállamiság elve azzal, hogy tíz év alatt se született érdemi döntés a svájci alvószámlák ügyében. Olyan számlákról van szó, amelyeket magyar állampolgárok Svájcban nyitottak még a második világháború előtt, de rajtuk azóta se volt forgalom. Egy magyar-svájci megállapodás értelmében a magyar állam fizetné ki a követeléseket a számlatulajdonosok leszármazottainak – amire azonban mindeddig nem került sor.

Az ombudsman ezzel kapcsolatos jelentésére a Miniszterelnöki Hivatal megoldást ígért, ám az ismét elmaradt. Az újabb megkeresésre 2007-ben az a válasz született, hogy a Pénzügyminisztérium jogerős bírósági ítélet alapján teljesíti majd az örökösök jogos igényeit. A biztos egy hozzá benyújtott panaszból ezután arról értesült, hogy erről a feltételről az állami szervek nem tájékoztatták a jogosultakat.

A panasz alapján 2007 júliusa és 2008 januárja között a biztos háromszor is a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez fordult, de választ csak a harmadik alkalommal kapott. A miniszter a bírósági utat jelölte meg az érdekérvényesítés egyetlen módjaként. Arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy felkérte az érintett minisztériumokat a jogosultak szakszerű informálására.

Az ombudsman mindezzel kapcsolatban két megállapítást tett. Egyfelől leszögezte: az országgyűlési biztos a jogállamiság egy fontos őre. Az állam jogállami működésének egyik garanciája, hogy senki és semmi ne akadályozza az országgyűlési biztos tevékenységét. Márpedig azzal, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter csak az ombudsman harmadik megkeresésére válaszolt, sértette az állam jogállami működésének követelményét.

Másfelől a konkrét ügyben a biztos felhívta a figyelmet, hogy a jogállamiság elvéből következő tisztességes eljáráshoz való jog sérült, amikor az érintetteket az állami intézmények nem tájékoztatták a követelésük teljesítésének módjáról. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindezek alapján fordult a miniszterelnökhöz a visszásságok megszüntetése érdekében.

 

Budapest, 2008. március 31.

Dr. Szabó Máté sk.