A rendezvények bejelentésének időpontjáról
null A rendezvények bejelentésének időpontjáról
Rendőrségi jogalkalmazás törvényi háttér nélkül
– az ombudsman a rendezvények bejelentésének időpontjáról
AJB-6656/2009
Budapesten máshogy értelmezik a gyülekezési törvényt, mint az ország más településein – tapasztalta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki hivatalból vizsgálta a távoli időpontra bejelentett demonstrációkkal kapcsolatos rendőrségi eljárásokat. A három hónapnál későbbi rendezvények bejelentését kizárólag a BRFK tartja nyilvánvalóan lehetetlennek. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy törvényi rendelkezés hiányában a BRFK indokolatlanul tesz különbséget annak alapján, ki mikor jelentette be a demonstrációt.
Nincs szabály arra, hogy legkorábban mennyi idővel a rendezvény előtt van lehetőség a bejelentés megtételére. Szabó Máté ezért már tavaly júliusban javasolta a gyülekezési törvény módosítását. A biztos egy olyan ügyet vizsgált, amelyben a rendezvényt 11 hónappal korábban jelentettek be, és a bejelentést a rendőrség nyilvánvalóan lehetetlen célra irányulónak minősítette és elutasította. Az indok úgy szólt, hogy 11 hónap távlatából nem láthatók előre a közlekedési viszonyok, egyéb körülmények. A bejelentést ismételjék meg három hónappal a tervezett rendezvény előtt – javasolták a rendőrségen. Hiányolták a megmozdulás programját is, amire a bejelentő úgy válaszolt, hogy a szervezést csak a bejelenés elfogadását követően tudja megkezdeni.
Az ombudsman szerint az elutasító döntés a hatályos eljárási szabályok megsértésével, a rendezvény közlekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata előtt született meg. A bejelentés célja sem az volt, hogy a rendőrség mérlegelje a kitűzött időpontban várható közlekedési feltételeket, a rendőrség tehát helytelenül hivatkozott egy ilyen feltételezett szándékra. Nincs törvényi, vagy jogszabályi alapja annak a korlátozásnak, hogy a BRFK csak a 3 hónapnál közelebbi rendezvényeket bírálja el érdemben. Ráadásul nemhogy 3 hónap, de akár két hét alatt is gyökeresen megváltozhatnak a körülmények, így a BRFK önkényesen korlátozta a gyülekezési jogot, ami sértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Mindezek mellett szerteágazó a bejelentések tudomásul vételének rendőrségi gyakorlata. A BRFK-n kívül egyetlen rendőri szerv sem tekintette a 11 hónappal korábban megtett bejelentéseket „nyilvánvalóan lehetetlen célra" irányulónak, azokat vagy tudomásul vette, vagy pedig éppen az adott helyszínre még korábban bejelentett más rendezvényre hivatkozva nem vette tudomásul. Mindebből kitűnik, hogy a bejelentések sorsa attól függ, hogy azokat mely rendőri szervnél terjesztették elő. A szembetűnő eltérések semmiképp nem tekinthetőek egységes jogalkalmazásnak, az eredmény esetleges és kiszámíthatatlan, ezért sértik a jogbiztonságot, a tisztességes eljárást, hatásukat tekintve pedig a gyülekezési jogot.
Szabó Máté az Országgyűlésnek ismét javaslatot tett a gyülekezési törvény módosítására, emellett az országos rendőrfőkapitányhoz fordult az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása, valamint az eljárási szabályok maradéktalan betartása érdekében.