A nemzetiségi biztoshelyettes és a nemzetiségi szószólók évnyitó találkozója

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi biztoshelyettes tanácskozásra hívta a hazai nemzetiségek országgyűlési szószólóit, hogy bemutassa éves munkatervét és az együttműködés további lehetőségeiről tárgyaljanak. A kötetlen hangvételű beszélgetésen tizenkét nemzetiségi szószóló, valamint a nemzetiségi ombudsmanhelyettes közvetlen munkatársai vettek részt.

Szalayné Sándor Erzsébet a bevezetőben méltatta a nemzetiségi szószólók bizottságának elmúlt évi tevékenységét és annak eredményeit, majd tájékoztatta a szószólókat a 2014-ben végzett saját munkájának fontosabb elemeiről. Kiemelte a Békés és a Baranya megyei munkalátogatásait, amelyek lehetőséget adtak nemzetiségi vezetőkkel való személyes találkozásra, nemzetiségi intézmények meglátogatására, a nemzetiségi jog megyei szintű érvényesülése előtt álló – vizsgálatok indítását is indukáló – problémák megismerésére.  A biztoshelyettes tájékoztatta a szószólókat több fontosabb ombudsmani vizsgálatról. A 2014-ről áthúzódó ügyek közül kiemelte a miskolci kilakoltatásról, az egyházak nemzetiségek életében játszott szerepéről, valamint a roma tanulókat érintő oktatási szegregációról szóló vizsgálatokat.

Szalayné Sándor Erzsébet bemutatta titkársága éves munkatervét és kérte a szószólókat, hogy tegyenek javaslatot annak kiegészítésére. A biztoshelyettes a 2015-ös munkaterv kapcsán elmondta, hogy az ombudsman és helyettesei közötti szakmai és emberi bizalom eredményeként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szervezeti és működési szabályai megváltoztak: a helyettesek felelősségi területeik vonatkozásában önálló kiadmányozási jogot kaptak. Szalayné arról tájékoztatta a szószólókat, hogy a nagyobb mozgástere a hivatalból indított vizsgálatok számának növelésére kívánja felhasználni a nemzetiségi oktatási, önkormányzati, média, kulturális, valamint a szegrációt érintő jogterületen. Kiemelte továbbá, hogy a nemzetiségek társadalmi jelenlétének nyomatékosítása, a nemzetiségi közösségek fontosságának hangsúlyozása, továbbá a jogtudatosítás alapvető célkitűzés a 2015-ös évtől kezdődően. Ennek egyik eszköze a korszerű kommunikációs csatornák fokozottabb használata.

Fuzik János szlovák szószóló, a nemzetiségi bizottság elnökeként tájékoztatta a biztoshelyettest és munkatársait a bizottság éves munkatervéről, illetve arról, hogy nyitottak az eddigi jó együttműködés kölcsönös továbbfejlesztésére. A bizottság jelenlévő tagjai számos olyan javaslatot tettek, amelyek hozzájárulhatnak a tervezett vizsgálatok reprezentatívabbá tételéhez és kiterjesztéséhez. A beszélgetésen központi kérdésként szerepelt – az aktualitásokra is figyelemmel – a nemzetiségi média helyzetének áttekintésére irányuló vizsgálat.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, a jelenlévők véleményét összegezve hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi biztoshelyettes és a nemzetiségi szószólók szorosabb együttműködése mindkét fél feladatainak célszerűbb ellátását, a nemzetiségi közösségek jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét szolgálja.