Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A fogyatékossággal élők foglalkoztatásáért

AJB-4832/2012 és AJB-5360/2012

Az illetékes szakminisztériumok hatékony együttműködését, a világos és egységes szabályozást, a képzést támogató intézményrendszert hiányolja Szabó Máté ombudsman, aki a Munka méltósága projektjének vizsgálatsorozatában más munkajogi problémák mellett felmérte a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásának mai helyzetét.

Az ombudsman abból az alapvetésből indult ki, hogy a fogyatékossággal élő emberek képzése és eredményes foglalkoztatása egymástól elválaszthatatlan, amihez szükséges az illetékes szakminisztériumok hatékony együttműködése. Ám amikor ennek konkrétumairól kérdezte őket, az egyes szakminisztériumok a jogszabályi előírásokra hivatkozva egymástól elhatárolódtak, feladat- és hatásköri kompetenciájuk hiányát hangsúlyozták.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, a Nemzeti Munkaügyi Hivataltól, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól, civil szervezetektől, a fogyatékossággal élők számára képzést nyújtó intézményektől kapott információk arra világítottak rá, hogy nem létezik egységes, világos szabályozás és olyan összehangolt, központi irányítás alatt álló, hierarchikus intézményrendszer, amely a fogyatékossággal élők foglalkoztatását és képzését támogatja. Ez az illetékes szaktárcák közötti együttműködés hiányára vezethető vissza – állapította meg a vizsgálat.

Nincs olyan kiterjedt adatbázis, amely nyilvántartaná a fogyatékossággal élőket képző intézményeket. Intézményes keretek hiányában a civil szervezetek pályázati forrásokból szerveznek képzéseket. A pályázati feltételek azonban szűkek, amiért több civil szervezet kimarad a lehetőségből. Az alacsony költségvetésű szakiskolák a központi szervezés és irányítás hiányában magukra hagyatva civil szervezetektől, társintézményektől, és személyes kapcsolataik révén (például végezett tanulóktól) szereznek információkat. A képzésük kevésbé igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez, így viszont csekélyek a náluk végző, fogyatékossággal élő emberek elhelyezkedési esélyei.

További problémát jelent, hogy a hazai jogrendszerben nincs egységes definíció a „fogyatékos személy" meghatározására. A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a fogyatékossággal élő fogalmának pontatlan elhatárolása kihat például a munkaadó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettségére. Ha megváltozott munkaképességű embert alkalmaz,ezt a hozzájárulást nem kell megfizetnie,  ám – mivel a jogszabály lehetőséget ad rá, a munkáltató inkább az egészségkárosodott embereket részesíti előnyben a fogyatékossággal élőkkel szemben.

A munkavédelemről szóló törvény is elnagyolt az ő esetükben. A munkaadónak ugyan meg kell tennie a fogyatékos munkavállalók munkavégzéséhez szükséges, ésszerűnek nevezett intézkedéseket – ha ezek nem jelentenek aránytalanul nagy terhet – ám a jogalkotó elmulasztotta meghatározni, mit jelent ez a gyakorlatban. Emellett nincs olyan szempontrendszer sem, amely valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó munkavállaló foglalkoztatási körülményeinek hatósági ellenőrzését szabályozná.

Mindebből következően sérül a fogyatékossággal élők emberi méltósághoz és a munka szabad megválasztásához való joga, illetve nem érvényesül az Alaptörvényben deklarált védelmük és az egyenlő bánásmód követelménye sem. A biztos azt is megállapította, hogy a jogszabályi környezet nem felel meg teljes mértékben az Európai Unió „Európa 2020 Stratégiájában" foglaltaknak, és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben rögzített önálló életvitel és társadalmi részvétel normáinak sem.

Az alapvető jogok biztosa megállapításaival az illetékes miniszterekhez fordult, és a fogyatékossággal élő emberek munkaerő-piaci integrációjának érdekében az intézkedéseiket kérte. 2012. december 3-án konferencia zárta a Munka Méltósága projektet. A rendezvényen az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára, Fülöp Attila elmondta, hogy megkezdődött a fogyatékos személyek jogairól szóló, tizenöt éve hatályos törvény felülvizsgálata, valamint megszületett, és a konferenciával egyidőben került nyilvánosságra a döntés újabb 5 ezer megváltozott munkaképességű ember munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő képzéséről.

A két jelentés a /documents/10180/143994/201204832.rtf/35bcb8e6-ddff-4e41-9012-ec43dc210e7e illetve a /documents/10180/143994/201205360.rtf/28d322f7-8436-41eb-84c3-8c0a03ba4cb7 oldalon olvasható.