Vissza

25 év szemete – az ombudsman és a jövő nemzedékek szószólója a hatóságok fellépését sürgeti

Egy panaszos azzal fordult az alapvető jogok biztosához, hogy a szomszédos ingatlanon csaknem 25 év alatt nagy mennyiségű hulladékot halmoztak fel. Emiatt korábban több hatóságot is megkeresett, azonban senki sem intézkedett eredményesen az egészséget és a környezetet is veszélyeztető állapotok felszámolására. Székely László ombudsman és helyettese, Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója közös vizsgálatukban megállapították, hogy részben a hatóság eredménytelen fellépése, részben az együttműködést megtagadó, a szemetet felhalmozó személy okolható a helyzetért.
 
A panasz alapján felmerült az egészséges környezethez, a testi és lelki egészséghez, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének gyanúja. Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója közös vizsgálatuk kezdetén tájékoztatást kértek az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjétől.

A biztos és a szószóló megállapította, hogy mivel az ingatlantulajdonos megszegte a hulladékról szóló törvényben foglalt kötelezettségeit, a hatáskörrel rendelkező jegyzőnek a jogsértés szankcionálásán túl ki kellett volna kényszerítenie a jogszerű állapot helyreállítását. Megállapították továbbá, hogy az ügyben a jegyző a hulladéktörvényen alapuló jogerős és végrehajtható döntést nem hozott. Ehelyett szóban több alkalommal felhívta a panaszolt személyt a jogellenes tevékenység abbahagyására és a hulladék elszállítására, egy alkalommal levélben küldött írásbeli felszólítást, ezek azonban nem vezettek eredményre. Önmagában ugyanis ez nem alkalmas a jogsértő állapot megszüntetésére, hiszen a teljesítés így nem kényszeríthető ki, a mulasztás nem szankcionálható, és a végrehajtási eljárás sem indulhat meg. 

A vonatkozó jogszabályok alapján az eljáró hatóság köteles tisztázni a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, és amennyiben a jegyző – amint azt ő maga többször is nyilatkozta – ehhez nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, közigazgatási eljárás keretében indokolt lett volna szakértő kirendelése.

A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője a törvény értelmében egyebek között akkor jogosult és kötelezett, ha az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésének és átadásának kötelezettségét megszegi vagy a hulladékot jogellenesen helyezi el.  A panaszolt esetben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására nem került sor, amit a biztos és a szószóló jelentős eljárási hibának értékelt. Álláspontjuk szerint a végrehajtási eljárás megindítása jelenthetne megoldást az ügyben.

A közös jelentés utalt arra is, hogy a jelenlegi helyzet, a késlekedés nem róható fel kizárólag az intézkedési jogkörrel rendelkező hatóságnak, a kötelezett magatartása – együttműködésének teljes hiánya – is igen komoly szerepet játszik. Az ilyen ügyekben a panaszos és a távolabbi lakókörnyezet eszköztelen, miközben a hulladék felhalmozása egy ingatlanon, bármilyen céllal történjen is, önmagában is jogellenes cselekmény. Kulcskérdés tehát ezekben az esetekben a hatósági eljárás sikere. 

A jelentés megállapította: sem a jegyző levele, amit az eljárás alá vont személynek címzett, sem a határozati forma hiánya, sem pedig a tényállás tisztázásának elmulasztása nem felelt meg a közigazgatási eljárásjog követelményeinek, továbbá sértette a tisztességes eljáráshoz, valamint az egészséges környezethez való jogot.

Az ombudsman és a szószóló felkérte az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, hogy határozattal kötelezze a panaszolt személyt az ingatlanon felhalmozott hulladék elszállítására. Szabja ki az ilyen esetekre nézve kötelezően alkalmazandó hulladékgazdálkodási bírságot, a határozat véglegessé válása és a teljesítési határidő elmulasztása esetén pedig rendeljen el végrehajtást.