Vissza

Az ENNHRI nyilatkozata az NHRI-k szerepéről a konfliktus miatt (azt követően) az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak védelmében és előmozdításában

 

Megerősítve

  • az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mely elfogadásának 70. évfordulóját ünnepli, továbbá minden nemzetközi és regionális emberi jogi normát; továbbá felidézve, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok, egymást erősítőek és egymástól kölcsönösen függőek;
  • az Egyesült Nemzetek belföldi áttelepítésekre vonatkozó, idén 20 éves irányadó elveit;
  • a nemzeti intézmények státuszáról és működéséről szóló párizsi elveket (A/RES/ 48/134), melyek idén 25 évesek, s melyek a Párizsi Elveknek megfelelő NHRI-k függetlenségét, pluralizmusát, hatékonyságát és elszámoltathatóságát ismerik el;

 Emlékeztetve

  • a 2015-ös Kijevi Deklarációra az NHRI-k konfliktusokban és konfliktus utáni helyzetekben játszott szerepéről; továbbá az ebben a kontextusban jelentkező lehetőségekről, felelősségekről, kihívásokról és korlátokról;
  • a 2015-ös Merida Deklarációra az NHRI-k által a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend megvalósításában; különösen a békés és befogadó társadalmak előmozdításáról, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés mindenkinek történő biztosításáról, a hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények minden szinten történő kiépítéséről szóló 16. fenntartható fejlesztési célra;
  • a 2012-es Ammani Deklarációra és Akcióprogramra az NHRI-k által a nemek közötti egyenlőség, illetve a nők és leánygyermekek emberi jogainak védelmében és előmozdításában betöltött szerepről, elismerve a konfliktusok hatását a nők és leánygyermekek emberi jogaira, beleértve a nemi alapú erőszakot;

 Felismerve

  • az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek állampolgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogainak többszörös megsértését, ide értve a diszkriminációt is, továbbá azokat a kihívásokat, amelyekkel a lakóhelyelhagyás következtében jogaik érvényesítése során szembesülnek; továbbá annak fontosságát, hogy az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek részt vegyenek az őket érintő döntésekben helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, ide értve a hatékony és tartós megoldások keresését;
  • az NHRI-k létfontosságú szerepét abban, hogy illetékességi területükön védjék és mozdítsák elő az összes emberi jogot, beleértve az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogait is, felhasználva bármely addicionális mandátumot e szerep erősítésére; továbbá, hogy funkcióik sokrétűek és egymást kölcsönösen erősítik, ebből adódóan sokszorozó hatással vannak az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak védelméhez és előmozdításához nyújtott támogatásra;
  • az NHRI-k különböző érintett felek közötti közvetítői, továbbá nemzeti és nemzetközi színterek, illetve az állam és a civil társadalom közötti áthidaló szerepét; az érintettek közötti koordinációt elősegítő szerepét, ide értve, amikor ez releváns lehet, a mediátor szerepét is.

 Az európai NHRI-k hangsúlyozzák, hogy szerepkörük kiterjed a következőkre:

Tanácsadás emberi jogi kérdésekben a kormányoknak, parlamenteknek és egyéb állami hatóságoknak:

A nemzetközi emberi jogi szerződések ratifikációjának és promóciójának ösztönzése; integrálásuk a nemzeti jogba, ide értve az Egyesült Nemzetek belföldi áttelepítésekre vonatkozó irányelveit; ezek hatékony megvalósítása nemzeti szinten;Fellépés a nemzetközi emberi jogi normák aránytalan derogációja ellen, csakúgy, mint a nemzeti szinten elfogadott, korlátozott idejű és hatályú szükségintézkedések ellen;

Szakvélemények és ajánlások megfogalmazása az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel kapcsolatos törvénytervezetek és stratégiai szakpolitikák kapcsán, ide értve az emberi jogi alapú megközelítést is; továbbá az ajánlások megvalósulásának rendszeres felülvizsgálatának és utókövetésének biztosítása;

 

Az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak monitoringja:

Az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogaira kihatással bíró jogi, közigazgatási és szakpolitikai keretek monitoringja;

Tényfeltáró és adatgyűjtő tevékenység az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetére vonatkozóan, különös figyelemmel azokra az egyénekre, akik egy adott konfliktus (konfliktus utáni helyzet) kontextusában különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, ide értve a nőket és leánygyermekeket, gyermekeket, időseket, fogyatékkal élő személyeket, etnikai, nyelvi, vallási és nemzeti kisebbségeket, továbbá az LMBTI közösséget;

Azon (állami és magánkézben lévő) létesítmények, gyűjtőközpontok és más helyszínek monitorozása, ahol az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket megfoszthatják szabadságuktól; csakúgy, mint annak figyelemmel kísérése, hogy a tulajdonhoz való jogaikat érvényesíthessék és élvezhessék;

Választási megfigyelés, az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek aktív és passzív választójoghoz való hozzáférésének, illetve a közélet minden szintjén történő részvételének ellenőrzése;

Az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek hozzáférésének ellenőrzése minden egyéb polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális joghoz az adott ország többi polgárával egyenlő mértékben;

Szükség esetén, a monitoring tevékenység megállapításaira alapozva sürgős intézkedések foganatosítása.

 

Jelentések készítése az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetéről az illetékes nemzeti, regionális és nemzetközi tényezőknek:

Jelentések készítése a nemzeti hatóságok részére az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogi helyzetéről, ide értve a parlamentek és egyéb állami testületek részére történő jelentéstételt és ajánlások megfogalmazását; a szükség utókezelési intézkedések megtétele;

Jelentések készítése a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusoknak és az illetékes megbízottaknak az emberi jogi normák, csakúgy, mint az Egyesült Nemzetek belföldi áttelepítésekre vonatkozó irányelveinek nemzeti szintű érvényesítéséről, továbbá az ezekhez a mechanizmusokhoz kapcsolódó tájékoztatással, javaslattétellel és ítélethozatallal kapcsolatos követő intézkedések meghozatala;

A közvélemény tájékoztatása, ide értve a média útján történő tájékoztatást is, az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogi helyzetéről az adott államban.

 

Ahol erre az NHRI-nek van felhatalmazása, jogi segítségnyújtás és panaszkezelés

Jogi segítségnyújtás az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek jogaikra vonatkozóan, az igazságossághoz való hozzáférésük elősegítése, jogorvoslatok és jóvátételek;

Fellépés az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogaival kapcsolatos panaszok kapcsán a regionális és nemzetközi normákkal, továbbá az Egyesült Nemzetek belföldi áttelepítésekre vonatkozó irányelveivel összhangban;

Bírósági eljárások kezdeményezése, önzetlen tanácsadói beadványok készítése, stratégiailag fontos peres ügyek kezdeményezése és támogatása, az Alkotmánybírósághoz, illetve egyéb illetékes bírósághoz vagy panasztestülethez fordulás mind nemzeti, mind nemzetközi szinten az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak érvényesítése érdekében.

 

Emberi jogi nevelés és promóció, a közvélemény figyelmének felhívása:

Az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tájékoztatása emberi jogaikról, továbbá az információhoz való hozzáférésük megkönnyítése, ide értve a multidiszciplináris és pszichológiai támogatás nyújtását is;

A közvélemény figyelmének felhívása – nemzeti kontextusban – az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogaira és helyzetére;Az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogaival kapcsolatos továbbképzések és promóciós események tartása a nemzeti érdekelt felek részére, ide értve a köztisztviselőket, a rendvédelmi dolgozókat, a bírókat és a jogász szakma egyéb képviselőit, a civil társadalmat, a jogvédőket, a médiaszereplőket és a közvéleményt; aktív bevonásuk.

 

Együttműködés az érintett szereplőkkel:

Együttműködés a nemzeti és helyi szintű állami hatóságokkal, az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a befogadó közösségekkel, a civil társadalommal és a jogvédőkkel;

  • Együttműködés a regionális és nemzetközi érdekeltekkel, ide értve a nemzetközi szervezeteket is, továbbá más joghatóságok alatt működő NHRI-kkel, ide értve az olyan NHRI-hálózatokat is, mint az ENNHRI és a GANHRI;
  • Közös fellépés az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak védelme és elősegítése érdekében;
  • Az állami ellenőrzésen kívül eső területekhez való hozzáférés elősegítése, amennyiben ez segít, együttműködve a civil társadalommal, a nemzetközi szervezetekkel és/vagy a más joghatóság alatt működő NHRI-kkel.

Ezt a nyilatkozatot eredetileg az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogaival foglalkozó, az ukrajnai Kijevben (2018 áprilisában) megrendezett, az NHRI-k által a konfliktus miatt (azt követően) az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak védelmében és előmozdításában játszott szereppel foglalkozó ENNHRI-rendezvényeken részt vett ENNHRI-tagok fogalmazták meg. Ez a Nyilatkozat hozzá kíván járulni az Egyesült Nemzetek belföldi áttelepítésekre vonatkozó irányelvei megfogalmazásának 20. évforduló alkalmából, a 2018-2020 közötti időszakra meghirdetett, az országukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel kapcsolatos prevenciót, védelmet és megoldáskeresést előmozdítani hivatott Akcióterv eredményes végrehajtásához.

2018. május