Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának genfi fórumán (2019. március 21–22.)

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala mint nemzeti emberi jogi intézmény képviseletében Martinez-Zemplén Anna vett részt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának genfi regionális fórumán, amelynek az volt a célja, hogy lehetőséget teremtsen az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG – Sustainable Development Goals) megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok, legjobb módszerek  közvetlen, személyes megosztására, valamint a kihívások megismertetésére.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai 2015-ben fogadták el a Fenntartható Fejlődési Célok nevű programot, amely 2030-ig a szegénység felszámolását és a fenntartható jövő felépítését tűzi ki célul. A 17 részterületet felölelő program előrehaladásának felmérésére szolgáló ENSZ Magas Szintű Politikai Fórum által 2019-ben fókuszban tartott célok az oktatás minőségére, a tisztességes munka és gazdasági fejlődés témájára, az egyenlőtlenségek csökkentésére, az éghajlatváltozás elleni fellépésre és a béke, igazságosság, erős intézmények jövőjére összpontosítanak. Ebbe a keretbe illeszkedett a genfi fórum, amelyen a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Európai Hálózatának felkérésére a magyar, az albán, az örmény, a dán és a grúz ombudsmani intézmények vettek részt, és hangsúlyozták az emberi jogok fontosságát a Célok megvalósításában.

A fórumon esettanulmányokat mutattak be. A magyar ombudsmani hivatal nevében Martinez-Zemplén Anna azt mutatta be, hogy egy nemzeti emberi jogi intézmény miként segítheti a nyilvánosság véleményének megjelenítését a nem megfelelően előkészített, a nyilvánosság részvételét háttérbe szorító döntéshozatali eljárásokban. Az esettanulmány a kútfúrások szabályozásának Magyarországon nagy figyelemmel kísért vitáját és az abban kinyilvánított alapjogi érveket, a társadalmi és szakmai vita kimenetelét, valamint a kapcsolódó alkotmánybírósági döntést mutatta be. Ezek hátterében Bándi Gyulának, a jövő nemzedékek szószólójának az az elvi állásfoglalása állt, amely felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a vízbázisok mennyiségét és minőségét a módosítás miatt fenyegetik. Hangsúlyozta, hogy a felszín alatti vízbázisok biztosítják ivóvízkészleteink többségét, amelyek megőrzése nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedékek életfeltételeinek záloga is. A vízkészletek megújulásának figyelmen kívül hagyását lehetővé tevő vagy a szennyezés kockázatát növelő szabályozás ellentétes az államot és mindenkit terhelő, az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből fakadó kötelezettséggel. A szószóló a vízkészlet megóvásának kötelezettsége mellett összefüggéseket mutatott ki a vizek és a víztől függő ökológiai rendszerek céltudatos védelme, a talajok vegyszerszennyezésének visszaszorítása, a mezőgazdasági termelés, a biztonságos élelmiszer-ellátás, a helyi gazdaság és a közösségek élete között. Az ökológiai fenntarthatóság érvényesítésének kell elsőbbséget kapnia, s az erőforrások jövő nemzedékek számára való megőrzésének mint alkotmányos követelménynek kell kijelölnie a gazdasági és társadalmi cselekvés korlátait – tartalmazza a többi között az állásfoglalás.

Martinez-Zemplén Anna esettanulmánya a Fórum honlapján, a http://www.unece.org/fileadmin/DAM/RCM_Website/RFSD_2019__SDG_16_RT2_Case_study_Hungary.pdf címen olvasható.

A Fórum teljes anyaga a https://www.unece.org/rfsd2019.html oldalon nyitható meg.