Az ombudsman egy kapcsolattartási ügy jogsértő gyámhatósági elhúzódásáról

A gyámhatóság elhúzódó eljárása és a súlyosan késedelmes döntés miatt sérült mind a panaszos szülő tisztességes eljáráshoz való joga, mind a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve. Ezt állapította meg Székely László ombudsman egy ügyben, amelyben az anya az apa hozzájárulása nélkül költözött külföldre a gyermekével. 

A volt élettárs, a gyermek apja a gyáli járási gyámhivatal elhúzódó eljárását sérelmezve fordult az alapvető jogok biztosához. Azt kifogásolta, hogy mivel az anya külföldre költözésének tervével kapcsolatosan egymással nem tudtak eredményesen kommunikálni a járási gyámhivatal döntését kérték. Végül azonban az anya a nála elhelyezett gyermekkel gyámhivatali döntés és az apa hozzájárulása nélkül Nagy-Britanniába távozott. Az apa ezután többször hiába hívta fel a figyelmet a gyermek jogszerűtlen külföldi tartózkodására, a kapcsolattartás elmaradására.

Az ombudsman vizsgálata azt állapította meg, hogy a gyámhivatal nem hozott döntést a szülők kérelmeiről a jogszabályi határidőn belül. Sőt, azon messze túllépve, az első kérelem érkezése után csaknem másfél évig arra kötelezte a feleket, hogy – a megváltozott körülmények ellenére – az évekkel korábban hozott bírói ítélet szerint gyakorolják a kapcsolattartási jogaikat. A helyzetet bonyolította, hogy a szülők 2015 márciusában a gyámhivatal előtt egyezséget kötöttek gyermekük kapcsolattartásának megváltoztatásáról, a hatóság viszont a jegyzőkönyvben foglaltak ellenére sem hozott határozatot erről, mulasztását meg sem indokolta. A biztos utalt arra, hogy a kapcsolattartás jogának gyakorlása nemcsak az érintett szülők, hanem a gyermek szempontjából is fontos. Az ilyen mulasztások a gyermek legjobb érdekével nem egyeztethetők össze.

A jelentés szerint megállapítható volt, hogy a panaszos apa nem adta hozzájárulását a közös gyermek távozásához, külföldi letelepedéséhez. Ezért az anya cselekedete a Hágai Gyermekelviteli Egyezményre figyelemmel jogellenes gyermekelvitelnek minősült. A biztos rámutatott, hogy a jogellenes gyermekelvitel esetén jelenleg a gyámhatóság külön tételes jogszabályi rendelkezés hiányában nem rendelkezik jogilag számon kérhető jelzési kötelezettséggel. A gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvével ugyanakkor Székely László ombudsman szerint az áll összhangban, hogy ha egy ilyen eset a tudomásukra jut, az érintett hatóságok azt jeleznék a jogellenes gyermekelviteli ügyekben hatáskörrel rendelkező központi hatóságnak.

A biztos jelentésében felkérte a gyáli gyámhivatal vezetőjét, hogy eljárásaik és döntéseik során fordítsanak fokozott figyelmet a tisztességes eljáráshoz való jog, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének érvényesülésére. A jelentés kiemeli, hogy mivel a gyermekek jogellenes elvitelének eljárására vonatkozó gyakorlat kapcsán az ombudsman hivatalból átfogó vizsgálatot folytat, a jelzett aggályok okán a konkrét ügyben intézkedést nem kívánt tenni.