Az alapvető jogok biztosának meghallgatása az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában

Az Igazságügyi Bizottság 10 igennel két tartózkodás mellett támogatta, hogy az Országgyűlés tűzze plenáris ülésének napirendjére az alapvető jogok biztosa 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját.

Székely László ombudsman bevezetőjében a beszámoló kiegészítéseként egyebek között elmondta, hogy 2016-ban 8396 beadványt kapott, ami megfelelt a korábbi évek átlagának és lakosságarányosan annak is, ahányan a Visegrádi Négyek országaiban az ottani biztoshoz fordulnak. A panaszbeadványokból 2426 ügyet kellett kivizsgálni. Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jelentései összesen 540 ajánlást tartalmaztak, ezekből mindössze 41-et nem fogadtak el a megszólított hatóságok, intézmények – de, mint egy későbbi képviselői kérdésre Székely László elmondta – az elutasító válaszok javarészét is költségvetési körülményekkel indokolták.

A jogállam finomhangolásának igényét a gyakorlati tapasztalatok alapján az állampolgárok az ombudsmannál jelenítik meg – összegezte az alapvető jogok biztosa.

Az Igazságügyi Bizottság képviselői részben konkrét vizsgálatokról, részben Székely László és két helyettese, Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi valamint Bándi Gyula a jövő nemzedékek biztoshelyettese tevékenységéről érdeklődtek vagy mondtak alapvetően pozitív véleményt. Egy képviselői hozzászólás az általános elismerés mellett egyenesen látványos eredménynek nevezte a kínzás és más embertelen, megalázó tevékenységek ellen létrejött, és a biztos hivatalában működő Nemzeti Megelőző Mechanizmus munkáját. Nem a biztossal, hanem a hozzászólásaikban lényegében egymással szemben érveltek képviselők az Alkotmánybírósághoz fordulás indokairól, lehetőségeiről és következményeiről. Az ombudsman tevékenységét szabályozó törvény éppen a jogi alaposság és egyértelműség érdekében nem szab meg határidőt az egyes vizsgálatok lefolytatására. Előfordul, hogy az eljárás elhúzódik, javarészt azért, mert a panaszüggyel érintett, megszólított intézmények, hivatalok a számukra kijelölt határidőig nem válaszolnak a biztos kérdéseire – adta meg a magyarázatot Székely László a meghallgatáson felhozott konkrét panaszügy kapcsán.

A meghallgatáson egy képviselői kérdés kapcsán szóba kerültek a helyi önkormányzatok és a települési nemzetiségi önkormányzatok együttműködésének többször felmerülő nehézségei, emellett a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása jogi szabályozásának a kritikája is. Ezekkel kapcsolatban Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a települési és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködési lehetőségeit és ezek esetleges problémáit tavaly óta kiemelt figyelemmel kíséri, idén átfogó vizsgálat megindítását is tervezi. Jelezte, hogy a feladatalapú támogatásokkal kapcsolatban konkrét aggályok már a nemzetiségek képviselőivel folytatott szakmai konzultáción és helyszín látogatás során is megfogalmazódtak, a jogszabályi környezet és a joggyakorlat vizsgálata folyamatban van.