A jövő nemzedékek szószólója a parlagfű hatékonyabb visszaszorítását sürgeti

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében hatékonyabb kormányzati fellépést sürget a parlagfűvel fertőzött területek felderítésére és a fertőzés megelőzésére, hangsúlyozva azt is, hogy a parlagfű okozta gazdasági károk, valamint egészségügyi és szociális kiadások nagyságrendekkel haladják meg a parlagfű elleni érdemi fellépés költségeit.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a napokban adta ki jelentését a parlagfű elleni védekezés ellenőrzéséről. A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a jelentés megállapításai nagyfokú egyezést mutatnak azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyeket ombudsman elődei már több mint egy évtizede rendszeresen és nyilvánosan megfogalmaztak. A szószóló egyetért az ÁSZ jelentésében leírt következtetéssel, amely szerint a parlagfű okozta, népbetegség méreteit öltő allergiás megbetegedések elleni hatékony fellépéshez „indokolt a védekezés céljainak, rendszerének és módszereinek … felülvizsgálata, illetve … átalakítása”. Bándi Gyula emlékeztet rá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa már 2009-ben megállapította: „Gyökeres változásra … van szükség, amely a károk mérséklése, felszámolása mellett a megelőzést helyezi előtérbe”. 

A jövő nemzedékek szószólója felhívja a figyelmet, hogy a parlagfű-allergia ma már a legfontosabb népbetegségek közé tartozik, amelynél pusztán a tünetek enyhítésére évente negyvenmilliárd forintot kénytelenek fordítani az arra érzékeny polgárok. E költségek mellett a parlagfű okozta megbetegedések tetemesen terhelik az állami egészségügyi ellátó rendszert, a megbetegedés folytán kieső munkaerő csökkenti a gazdaság teljesítőképességét, ami összességében sokkal többe kerül az állam számára, mintha megfelelően működtetne egy hatékony rendszert a probléma megoldására.

Bándi Gyula elődeihez hasonlóan felhívja az illetékes kormányzati intézmények és hatóságok figyelmét arra, hogy a parlagfű-probléma megoldásának elmulasztása az állampolgárok egészséghez és egészséges környezethez való alkotmányos jogát érintő súlyos visszásságot okoz. Bár az Alkotmánybíróság határozata szerint „az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje”, a parlagfű, mint a legveszélyesebb pollenallergén növény folyamatos terjedése a környezet állapotának romlását okozza, és az allergiás betegek számának gyors ütemű növekedésével sérül az egészséges környezethez való alapjog. Az allergiás betegségben szenvedők városokban tapasztalható magasabb aránya arra is felhívja a figyelmet, hogy a levegőszennyezés tovább súlyosbítja az allergén eredetű megbetegedéseket, ezért a megoldáshoz elengedhetetlen a légszennyezés elleni komplex fellépés is.

Mivel a parlagfű-pollen csupán 20%-a származik belterületről, 80%-a viszont külterületről, a megelőzés legfontosabb területe a mezőgazdasági művelés alatt álló földeken a gyomosodás megakadályozása. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal már korábban felhívta a gazdák figyelmét, hogy bár hatósági eljárás a parlagfű-mentesítés elmulasztása miatt csak július 1-től indítható, a védekezést tavasszal, a parlagfű fejlődésének legérzékenyebb fejlettségi szakaszában érdemes és célszerű elkezdeni. Bándi Gyula ezért felkéri az agrárium valamennyi meghatározó szereplőjét, különösen a Magyar Agrárgazdasági Kamarát és a Növényvédelmi és Növényorvosi Kamarát, hogy széles körű felvilágosító munkával segítsék elő, hogy e szakmai evidencia a gazdálkodásban napi gyakorlattá váljon. Egyben felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy a külterületi parlagfű-felderítés hatékonyságának lényeges növelésével és következetes szankcionálással segítsék a felelősségteljes földhasználói szemlélet elterjedését, tegyék a jövőt tekintve anyagilag is érdekeltté a gazdálkodókat a megelőzésben. A hanyag gazdálkodás által elérhető csekély „megtakarítás” ugyanis a kieső termésmennyiség, valamint az egészségügyi és táppénzkiadások révén sok tízmilliárdos nemzetgazdasági és társadalmi kárt okoz.