3.13.Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog

Alkotmány 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

Alkotmány 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

Az egészséges környezethez való jog az Alkotmány rendszerében a harmadik generációs jogok közé tartozik. Többször rámutattunk már arra, hogy e jogok kikényszerűsíthetőségének hiánya miatt az országgyűlési biztosok eljárásának is igazodnia kell a társadalmi, gazdasági feltételek adta lehetőségekhez. Ennek ellenére rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk e jog gyakorlati érvényesülésének, és visszásságot állapítunk meg, ha az adott ügyben olyan hatósági tevékenységet vagy mulasztást tárunk fel, amelynek következtében a polgárok testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető környezeti ártalmak keletkeznek. E körülmény indokolja azt a rendszertani elhelyezést, hogy az egészséges környezethez való jogot együtt tárgyaljuk a legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez való joggal.

1999-ben kifejezetten környezetszennyezéssel kapcsolatos visszásság megállapítására viszonylag ritkán került sor. A legtöbb ügy a zajártalmakkal volt összefüggésben. Ezekben az esetekben akkor állapítottuk meg az egészséges környezethez való alkotmányos jog sérelmét, ha a határértéket meghaladó zajkeltő tevékenység ügyében az érintett hatóság nem járt el megfelelően a környéken lakók érdekében. E jognak a sérelme formai jogszabálysértés következtében is fennállhat, nevezetesen akkor, ha az illetékes hatóság a környezetszennyező magatartással szemben benyújtott lakossági panaszt nem vizsgálja ki, a megfelelő méréseket nem végezteti el vagy azok eredményét nem veszi figyelembe.

A korábbi években számos vizsgálatot folytattunk a környezetet szennyező, adott esetben egészséget veszélyeztető dögkutak ügyében. 1999-ben is előfordult, hogy visszásságot állapítottunk meg az Állat-egészségügyi Szabályzat megsértése miatt.

A beszámolási időszakban több vizsgálatot folytattunk a Magyar Honvédség objektumaiban. Az 1999 végén két laktanyában bekövetkezett agyhártyagyulladás miatt ismételten megvizsgáltuk az egészséges környezet és a legmagasabb testi, lelki egészséghez való jog érvényesülését az érintett helyőrségekben. Ezzel összefüggésben azt állapítottuk meg, hogy a kifogásolható elhelyezési és szolgálatteljesítési körülmények hozzájárulhatnak fertőző légúti megbetegedések kialakulásához és elterjedéséhez, ezért visszásságot okoznak. E vizsgálat eredményeként szögeztük le azt is, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi és a Fegyveres Erők Egészségügyi Szolgálatának együttműködéséről nem rendelkezik megfelelő szintű jogszabály, és ez közvetlenül veszélyezteti a legmagasabb szintű egészséghez való jogot. A vizsgálatok ugyanakkor arra is rámutattak, hogy nincs közvetlen összefüggés a laktanyai körülmények és a gennyes agyhártyagyulladás kialakulása és elterjedése között.

Az egészséges környezethez való jog sérelmét okozza az is, ha egy már korábban bekövetkezett környezetszennyezés következményeit a hatóságok hosszú éveken keresztül jogerős bírósági döntés ellenére sem számolják fel.

Az egészségügyi ellátás megfelelő szintű biztosítása alkotmányos követelmény. E követelmény teljesítésének hiánya vagy hiányos teljesítése általában sérti a polgárok legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez való jogát. E sérelem különböző formákban jelentkezhet. 1999-ben több olyan ügyet vizsgáltunk, amely a gyógyszerellátással volt összefüggésben. Többször okozott problémát egyes gyógyszerek hiánya. Súlyos migrénes fejfájásban szenvedő betegek ellátása kapcsán fény derült arra, hogy az egyik leghatékonyabb gyógyszer hiányzik a fejfájáscentrumokból, ambuláns készletekből, valamint kiemelt forgalmú gyógyszertárakból, és e körülmény a készítményhez való hozzájutást jelentősen megnehezíti. A vizsgálat feltárta azt is, hogy az említett gyógyszer az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő finanszírozása oly csekély mértékű, hogy a betegek folyamatosan, erőn felüli anyagi áldozatra kényszerülnek és nagy részük a gyógyszerhez ezért nem is tud hozzájutni. Hasonlóképpen visszásságot állapítottunk azért, mert mintegy háromszáz vesebetegnek a dialíziskezelés megkezdése előtti két-három hónapos időszakban nem biztosították az eritropatin készítményekkel való ellátottságát.

A kórházi körülmények is lehetnek olyanok, amelyek veszélyeztetik a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot. A rendkívül leromlott infrastrukturális körülmények, az elöregedett eszközök, a betegelhelyezésre alkalmatlan helyiségek mind olyan tényezők, amelyek visszásságot idéznek elő az említett joggal összefüggésben.

JOGESETEK