3.11. JOGANYAG
OBH 5587/1997.
Alkotmányos jogokkal (Alk. 70/F. §) összefüggő visszásságot okoz az
iskolafenntartó, ha az iskola meg- szüntetéséről szóló, a végrehajtás
időpontjának módosítását megfogalmazó határozat meghozatala előtt nem tesz
eleget a vélemények beszerzésére vonatkozó kötelezettségének.
A panaszos a Fővárosi
Közgyűlés azon határozatát sérelmezve fordult az Országgyűlési Biztosok
Hivatalához, amellyel az a panaszos által vezetett szakközépiskolának egy másik
iskolával való összevonásáról döntött. Az állampolgári jogok országgyűlési
biztosa megállapította, hogy az önkormányzat a végrehajtás időpontjának
módosítására vonatkozó döntés meghozatala előtt nem tett eleget a jogszabály
által előírt egyeztetési kötelezettségének.
Az országgyűlési biztos
megállapította, hogy az ügy jogszabályi hátterének tekinthető rendelkezések
főleg eljárási jellegű szabályokat
fogalmaznak meg az oktatási intézmények megszüntetésére, illetve
átszervezésére. A döntés érdemére
vonatkozó szabályokat a jogalkotó úgy fogalmazta meg, hogy azok széles
mérlegelési jogot biztosítanak a döntéshozónak. Az ilyen jellegű szabályozás
nyilván azon a megfontoláson nyugszik, hogy az oktatási intézmények
fenntartásának jelentős anyagi vonzata van, ezért az átszervezésre
(megszüntetésre) vonatkozó döntésnél racionális költségvetési szempontokat is
figyelembe kell venni. E szempontok mérlegelése pedig esetről esetre eltérő
döntést eredményez – figyelembe véve a helyi viszonyokat –, így a jogalkotó a
döntés érdemére vonatkozóan nem adhatott a mérlegelést kizáró szabályozást.
Azok a szabályok tehát, amelyek az intézmény megszüntetésére, illetve
átszervezésére vonatkoznak, a döntéshozó elé olyan korlátokat állítanak,
amelyek a kiszámíthatóságot, a felkészülést szolgálják, vagyis végső soron a
jogbiztonság tartalmi elemeiként funkcionálnak. Az előbbi megállapításokból az
országgyűlési biztos vizsgálatára nézve az alábbi következtetések adódtak. A
hatályos jogi szabályozás jellegének figyelembevétele mellett az országgyűlési
biztos nem vizsgálhatta azokat a szempontokat, amelyeket az önkormányzat a
döntés meghozatalánál mérlegelt, kizárólag a jogbiztonság elvét szolgálni
hivatott eljárási jellegű rendelkezések betartását vizsgálhatta.
Az országgyűlési biztos
megállapította, hogy a nevelési-oktatási intézmények átszervezésére vonatkozó
közgyűlési alapdöntést megelőzően a törvény által megkívánt egyeztetéséket
lefolytatták, a végrehajtás időpontjának módosítására vonatkozó döntés
meghozatala előtt azonban ilyen egyeztetésre nem került sor. A közoktatási
törvény 102. § (3) bekezdése helyes értelmezése szerint a fenntartónak nemcsak
az alapdöntésre vonatkozóan, hanem a közoktatási intézmény megszüntetésével,
átszervezésével összefüggésben hozott valamennyi
döntést megelőzően le kell folytatni a vélemények beszerzését célzó
eljárást. A jogbiztonság alkotmányos alapelvének része a hatályos jogszabályok
jogalkalmazók általi betartásának kötelezettsége is. Amikor a fenntartó nem tett eleget a vélemények beszerzésére vonatkozó
kötelezettségének a végrehajtás időpontjának módosítására megfogalmazott
határozat meghozatala előtt, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot
okozott a jogbiztonság vonatkozásában. Az alkományos jogokkal összefüggő
visszásság jövőbeni elkerülése érdekében az országgyűlési biztos felkérte
Budapest főváros főpolgármesterét, hívja fel a Fővárosi Közgyűlés figyelmét
arra, hogy a közoktatási intézmények megszüntetésével, átszervezésével
kapcsolatos valamennyi döntés előtt
folytassa le a közoktatási törvény által előírt vélemények beszerzését célzó
eljárást.
A főpolgármester a
jelentésben foglalt vizsgálati megállapításokat elfogadta, és arról
tájékoztatta a biztost, hogy az önkormányzati döntés előtt a jövőben beszerzik
a szükséges véleményeket.
OBH 5752/1997.
Nem okoz az Oktatási Minisztérium eljárása az Alkotmány 70/A. §-ában
deklarált hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetve a 70/F. §-ban
biztosított művelődéshez és oktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot az,
hogy az egyetemi írásbeli matematikafelvételiket a jelentkezők két időpontban írják,
így két eltérő feladatsort oldanak meg, ha a szakemberek az eltérő
feladatsorokat úgy állítják össze, hogy azok nehézségi foka és jellege hasonló
legyen.
A panaszos a Budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetem felvételi vizsgájával kapcsolatban azt kifogásolta,
hogy a vizsgabeosztás miatt különböző napokon felvételizőknek eltérő jellegű
feladatsort kellett megoldaniuk matematikából. A panaszos szerint 1997. május
21-én a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre felvételizőknek a műszaki
egyetemre jelentkezők részére összeállított matematika-feladatsort kellett
megoldaniuk. A két egyetem jellegéből adódóan a feladatok és követelmények
eltérőek, így a 20-án és a 21-én felvételizők tudását nem mérték egyenlő
mércével.
Az oktatási miniszter az
országgyűlési biztos általános helyettesét megkeresésére az alábbiakról
tájékoztatta. A 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet lehetővé tette a jelentkezők
számára, hogy korlátlan számban adjanak be jelentkezési lapot, akár egymástól
gyökeresen eltérő jellegű felsőoktatási intézménybe, karra, szakra. Ennek a
rendszernek az egyik sajátossága, hogy például a matematika felvételi tantárgy
a műszaki, a természettudományos, a gazdasági és egyéb felsőoktatási
intézményekben, de annak a jelentkezőnek, aki mindhárom intézménytípusba jelentkezik,
természetesen csak egyszer kell és lehet megírnia az írásbeli dolgozatát. Erre
a körülményre figyelemmel 1996 óta nincs külön műszaki és gazdasági jellegű
matematikafelvételi. A jelentkezők nagy száma miatt – évente 20000 fő ír
matematikadolgozatot – lehetetlen egy napon megoldani a vizsgát, így két
időpontot jelölnek ki, természetesen két eltérő feladatsorral, amelyet azonban
a szakemberek úgy állítanak össze, hogy azok azonos súlyúak legyenek. A
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese levelében leírta, hogy
az Oktatási Minisztérium által felkért szakmai bizottságok által összeállított
tételsorok közül sorsolással választják ki, hogy mely napon melyik tételsort
kell a jelent- kezőknek megoldaniuk.
Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a
felsőoktatási intézménybe való felvétel nem tekinthető az Alkotmány alapján
járó jogosultságnak, ezért itt a jogalanyok megkülönböztetését illetően az
eljáró szerv viszonylag széles, bár nem korlátlan mérlegelési jogosultsággal
rendelkezik. A nem egyenlő kezelésnek ésszerű oka kell hogy legyen, azaz a
megkülönböztetés nem minősülhet önkényesnek, mert az már sértené az emberi
méltóságot. Az
országgyűlési biztos általános helyettese megállapította ezért, hogy habár
előfordulhat olyan eset, hogy az azonos szakterületre, felsőoktatási
intézménybe jelentkezők más-más dolgozatot írnak matematikából, azonban a
feladatsorok jellegükben és nehézségükben nem térnek el egymástól. Sorsolással
döntik el, hogy melyik napon, melyik tételsort kell a jelentkezőknek
megoldaniuk. Megvalósul tehát az az
alkotmányos jogokon alapuló követelmény, hogy a jelentkezők tudását,
képességeit egyenlő mércével mérjék. Az országgyűlési biztos általános
helyettesének vizsgálata alkotmányos joggal összefüggő visszásságot nem tárt
fel.
OBH 10536/1997.
A rendőr-szakközépiskolák elsőéves hallgatói teljes jogú tagjai
lehetnek a Független Rendőr Szakszervezetnek, az ORFK ezzel ellentétes
állásfoglalása sérti az egyesülési (Alk.
63. § (1) bek.) és az érdekképviselethez való jogot (Alk. 70/C. § (1) bek.),
ezáltal alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz.
A panaszos – a Miskolci
Rendőr Szakközépiskola elsőéves hallgatója – azért fordult az állampolgári
jogok országgyűlési biztosához, mert a szakközépiskola parancsnokának
tájékoztatása szerint elsőéves hallgatók nem lehetnek a Független Rendőr
Szakszervezet (FRSZ) tagjai.
A beadvány alapján az
állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot
rendelt el az esetleges alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság
megállapítása érdekében, és tájékoztatást kért az ORFK Személyügyi Szolgálat
vezetőjétől. A tájékoztatás megerősítette, hogy az ORFK álláspontja szerint a
szakközépiskolák elsőéves hallgatói nem lehetnek az FRSZ tagjai. Az ORFK
álláspontját arra alapította, hogy az FRSZ – a vizsgálat idején hatályos –
Alapszabályának 15. pontja szerint: “Az FRSZ teljes jogú tagjai lehetnek: a
Rendőrség, a Belügyminisztérium és irányítása alá tartozó szervek dolgozói,
nyug- díjasai és ezen szervekkel tanulmányi szerződésben állók, akik elfogadják
az FRSZ Alapszabályát és eleget tesznek az abban foglaltaknak.” Véleményük
szerint az elsőéves szakközépiskolai hallgatók egyik feltételnek sem felelnek
meg, ugyanis nem tekinthetők sem a rendőrség, sem a Belügyminisztérium
dolgozóinak, valamint az ORFK-val nem tanulmányi, hanem polgári jogi szerződést
kötöttek.
Az állampolgári jogok
országgyűlési biztosának általános helyettese megállapította, hogy az ORFK
álláspontja nem helytálló. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet az
emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény szerint csak
törvényben meghatározott korlátozásoknak lehet alávetni. A társadalmi szervezet
autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett
teszi lehetővé a tagként való felvételt, tehát ennek az ORFK részéről történő
korlátozása sérti az egyesülési szabadságot és az érdekképviselethez való
jogot. A tagsági viszony létesítésének és megszűnésének feltételeit a
társadalmi szervezetek határozzák meg, az erre vonatkozó szabályok értelmezése
az önkormányzatiság elve alapján szintén a hatáskörükbe tartozik.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
ajánlotta az országos rendőrfőkapitánynak, hogy a rendőr-szakközépiskolák
parancsnokai részére adjon ki állásfoglalást, amelyben az elsőéves hallgatók
szakszervezeti tagságával kapcsolatos alkotmányos jogokkal összefüggő
visszásságot orvosolja. Az FRSZ Alapszabálya időközben megváltozott. A
főkapitány álláspontja szerint a kiadott állásfoglalás nem jelentett
korlátozást a hallgatók érdek-képviseleti jogainak gyakorlásában, másrészt az
Alapszabály módosítása okafogyottá tette az intézkedését. Mindezek alapján az
állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az ajánlást
visszavonta.
OBH 2263/1998.
Nem okoz visszásságot a művelődéshez (Alk. 70/F. § (1) bek.) és
közvetve a munkához (Alk. 70/B. § (1) bek.) való joggal összefüggésben a
szakképzést szervező intézet, ha a hallgatói számára végül is megteremti a
képzési hirdetményben ígért diploma megszerzésének lehetőségét.
A Népszava 1998. március
26-án, a Napi Magyarország 1998. április 7-én adott hírt arról, hogy az
Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) másodéves hallgatói nem
folytathatják tanulmányaikat. Az ETI és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi
Egyetem (SZAOTE) között tervezett szerződés ugyanis meghiúsult a Magyar
Akkreditációs Bizottság döntése következtében. Az alkotmányos jogok esetleges
sérelme miatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indított.
Megállapította, az ETI az ápolók képzését azt követően hirdette meg, hogy a
SZAOTE Főiskolai Karával a szándéknyilatkozatot a képzés főiskolai
folytatásáról aláírták. Az együttműködési megállapodást azonban már nem
kötötték meg. Ez bizonytalanná tette az ETI által meghirdetett képzésre
jelentkezők oktatásának feltételeit és a diplomaszerzést. Erről tudósított a
sajtó.
A megoldás lehetőségét végül
a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közreműködésével úgy sikerült
megtalálni, hogy – az ETI és a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére – a
Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara 1998 áprilisában
vállalta, hogy figyelemmel a hallgatók előzetesen szerzett ismereteire,
speciális oktatóprogrammal megszervezi számukra a főiskolai képzést, ami így a
rendes levelező képzésnél 1 évvel rövidebb.
Az érintett szervezetek
hatékony együttműködésével tehát sikerült
elhárítani a hallgatókat fenyegető kárt, az alkotmányos jogok sérelmét. A konkrét ügyet ezért az
országgyűlési biztos ajánlás nélkül
lezárta. Arra azonban más ügyekhez hasonlóan ez is tanulságul szolgált,
hogy az oktatás szervezésénél – a feltételek meghatározásánál – nagyobb
körültekintéssel kell eljárni.
OBH 118/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az
önkormányzati intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola
szülői szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de
tiltakozásuk ellenére az intézményt megszünteti.
A szegedi Gutenberg János
Általános Iskola képviselői fordultak panasszal az országgyűlési biztosokhoz az
iskolájuk és a Kodály téri Általános Iskola összevonásával kapcsolatos
önkormányzati eljárás vizsgálatát kérve. Kifogásolták, hogy az önkormányzat az
alacsony gyermekszámra hivatkozva nem a gyenge kihasználtságú intézményeket
zárja be, hanem az értékes belvárosi épületekben működőket. Sérelmezték, hogy
az összevonás veszélyezteti a szerb nyelvű oktatást és a hallássérültek
speciális képzését.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek
során az önkormányzat polgármesterét, a megyei önkormányzat elnökét, a megyei
közigazgatási hivatal vezetőjét és az oktatási minisztert kereste meg.
Az önkormányzat az 1998.
XII. 11-i közgyűlésen döntött arról, hogy a Gutenberg iskola épületét használja
fel annak a gimnáziumnak az elhelyezésére, amelynek az épületét az egyház
visszaigényelte. A Gutenberg épületének kiválasztását – a gimnáziumhoz való
közelségén kívül – az indokolta, hogy oda a körzetből csupán a tanulók 8%-a
jár. Az önkormányzat a Gutenberg tanulóinak az elhelyezésére a Kodály téri
alacsony kihasználtsággal működő lakótelepi általános iskolát jelölte ki, ahova
a tanulókat a teljes nevelőtestülettel együtt kívánta áthelyezni. A közgyűlés
az általános iskolák összevonásáról 1999. III. 19-én döntött véglegesen. Az
önkormányzat döntését a szerb nyelvű oktatás kérdésében a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálta ki, míg a hallássérültek
oktatásának veszélyeztetettsége miatt az országgyűlési biztos a vizsgálatot
elvégezte és megállapította, hogy a következő tanévre e szolgáltatást már senki
sem igényelte. Az iskola új székhelyének kijelölése nem okozott aránytalanul
súlyos terhet a gyermekeknek, mert az a korábbi helyétől egyetlen közlekedési
eszközzel, átszállás nélkül megközelíthető.
A vizsgálat megállapította,
hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi
érintettnek a véleménye kifejtésére. A jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek
sem biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat
a költségvetését a törvényes kertek között szabadon határozza meg, és mint
fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában,
szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan
intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag
törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi
szempontból nem bírálható felül.
A művelődéshez való jog az
alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok
csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely
államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának
ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok közreműködésével valósítja meg
azáltal, hogy lehetővé teszi – többek között – az ingyenes és kötelező
általános iskola igénybevételét.
A szabad iskolaválasztás
jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért a művelődéshez való alapjog nem
biztosít az érintetteknek jogot arra, hogy valamely intézmény fenntartását
követeljék, ha a megszüntetés az alapellátást nem sérti.
A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos
megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos
joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.
OBH 776/1999.
Az “agykontroll” módszerének iskolai alkalmazása nem sérti az Alkotmány
70/G. § (1) bekezdésében rögzített, a tudományos és művészeti élet szabadságát,
a tanszabadságot és a tanítás szabadságát deklaráló alapelvet, valamint az
Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésében rögzített azon követelményt, miszerint a
tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét
megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
A panaszosok beadványukban
azt sérelmezték, hogy a hetényegyházi általános iskolában az írás-olvasás
tanítása az “agykontroll” módszerének alkalmazásával történik.
Az állampolgári jogok
országgyűlési biztosa vizsgálata során megállapította, hogy a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kot.) a Magyar Köztársaság
Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog (…) a tanszabadság és a
tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a
közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása,
továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és
működtetése céljából alkotta az Országgyűlés. A Kot. előírja, hogy a pedagógust
munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve
pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás
módszereit megválassza. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek,
tanulók nevelése, tanítása. Feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek, tanulók
részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, a gyermekek, tanulók emberi méltóságát
és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket és a tanulókat az őket érintő
kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke
jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart
szükségesnek, továbbá, hogy a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi
választ adjon. A nevelési-oktatási intézményben a nevelő- és oktatómunka
nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve
pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával
válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program
jóváhagyása előtt köteles – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő –
szakértő véleményét közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó
intézmény útján beszerezni. Fontos garanciális szabály, hogy a nevelési,
illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A közoktatási intézmény
szakmai ellenőrzése során, az értékelés eredményeképpen a fenntartó – ha az
intézkedésre nem ő jogosult – megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a
közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Nincs mód arra, hogy a miniszter
állásfoglalással tiltsa meg az iskolákban az agykontroll alkalmazását, sőt egy
ilyen tartalmú állásfoglalás kiadása súlyos, alkotmányos jogokkal összefüggő
visszásságot eredményezne. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az
agykontroll módszerének alkalmazása az iskolai oktatásban a vizsgált
alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot nem okoz.
OBH 1043/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha egy
oktatási intézmény megszüntetésekor gondoskodik a fogyatékos, illetve tanulási
nehézséggel küzdő gyermekek sajátos neveléséről és oktatásáról.
A szegedi Csongor téri
Általános Iskola és Gimnázium közössége fordult panasszal az országgyűlési
biztoshoz az általános iskolájuk megszüntetése, illetve a gimnáziumnak az
Eötvös Gimnáziummal tervezett összevonása miatt. Panaszolták, hogy az
önkormányzat intézkedése a fogyatékos vagy tanulási zavarral küzdő tanulók
helyzetét nehezíti. Jelezték, hogy a gimnazisták között mintegy 60 fő
egészségkárosult tanuló van, akit fogyatékossága, illetve kb. 30 olyan, akit
lelki problémái ellenére fogadott az iskola.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek
során megkereste az önkormányzat polgármesterét és a megyei közigazgatási
hivatal vezetőjét. Mivel az országgyűlési biztos az OBH 118/1999. számon már
folytatott vizsgálatot a szegedi oktatási intézményrendszer racionalizálásával
kapcsolatban, az újabb vizsgálatot kifejezetten a fogyatékos tanulók
esélyegyenlőségét biztosító speciális szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
indította meg. Abban megállapította, hogy az önkormányzat az alacsony
kihasználtsággal működő oktatási intézmények fenntartási költségeinek
csökkentése érdekében elkészíttette azok racionalizálásának koncepcióját. Az
önkormányzat az érintettek részére e koncepciót küldte meg véleményezésre.
Az előterjesztés szerint az
önkormányzat 1999. június 30-i hatállyal megszünteti a Csongor téri Általános
Iskola és Gimnáziumot, és az Eötvös Gimnáziumot a Csongor téri iskola
épületében helyezi el, melynek jogutódjaként is az Eötvös Gimnáziumot nevezi meg.
Az általános iskolás tanulókat pedig a városrész közeli iskoláiban helyezi el.
Az indoklás szerint az iskola épülete a következő tanévtől egy profiltiszta
gimnáziumnak fog helyet adni, ami megfelel az önkormányzat hosszú távú
fejlesztési tervének. Az általános iskola megszüntetésével a környező iskolák
alacsony kihasználtsága javítható, és az iskola központi elhelyezkedése miatt
könnyebb a tanulók átirányítása a közeli iskolákba. A gimnáziumi osztályokban
integrált oktatásban részesülő krónikus betegségben szenvedő, illetve
érzékszervi fogyatékossággal rendelkező tanulók felzárkóztatására plusz órákat
a jogutód intézmény is maradéktalanul biztosítani fog. Az osztályok és az őket
tanító pedagógusok személye változatlan marad. A közgyűlés az összevonásról
1999. március 19-én határozatban döntött.
A közigazgatási hivatal
törvényességi ellenőrzés keretében megvizsgálta a Csongor téri Általános Iskola
és Gimnázium ügyében hozott határozatokat, és megállapította, hogy az
önkormányzat a kérdést véglegesen rendező határozatainak meghozatala előtt nem
intézkedett valamennyi kérdésben az érintettek véleményének kikéréséről, ezért
felszólította a közgyűlést a hiányosságok rendezésére, aminek a közgyűlés
határidőben eleget is tett.
A gimnáziumok összevonása
nem okoz aránytalanul súlyos terhet a tanulóknak, mert a korábbi épületben
tanulnak, és továbbra is a korábbi tanáraik tanítják őket. Az általános iskola
tanulóinak átvételére kijelölt iskolák pedig a meglévő pedagógiai szolgáltatások
igénybevételének lehetőségét változatlanul biztosítják.
A vizsgálat megállapította,
hogy az önkormányzat lehetőséget adott valamennyi érintettnek a véleménye
kifejtésére, de a jogszabály az érveinek figyelmen kívül hagyása miatt senkinek
sem biztosít vétójogot. A művelődéshez való jog az alkotmányban garantált
alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan
társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az
állami feladat ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok valósítják meg.
A szabad iskolaválasztás
jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért az – az alapellátás sérelme
nélkül – nem biztosítja az érintetteknek azt a jogot, hogy az önkormányzattól
valamely intézmény változatlanul hagyását követeljék.
A vizsgálat alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy
jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos joggal kapcsolatos
visszásság hiányában megszüntette.
OBH 1152/1999.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó
jogbiztonság sérelme folytán fennáll a művelődéshez való alkotmányos jog (Alk.
70/F. § (1) bek.) és ezen keresztül a munkához való jog (Alk. 70/B. § (1) bek.)
érvényesíthetetlenségének közvetlen veszélye, ha nem szabályozza jogszabály,
hogy az állami nyelvvizsgát tevő a kijavított dolgozatát miként tekintheti meg,
készíthet-e arról másolatot.
Teljes szöveg: 3.2.
alfejezetben.
OBH 1221/1999.
Az Alkotmány 70/F. § (1) és (2) bekezdésben deklarált művelődéshez való
joggal, valamint a 2. § (1) bekezdésben foglalt jogállamiságból fakadó
jogbiztonság követelményével összefüggésben visszásságot okoz az általános
iskola kimenő rendszerben történő, illetve ezt sem biztosító megszüntetése, ha
a megkezdett kísérleti jellegű oktatás nem fejezhető be.
I. A Fővárosi Önkormányzat
fenntartásában működő (a VII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő
épületben) VII. kerület, Hernád utca 46. szám alatti Kísérleti Általános Iskola
ügyében az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
vizsgálatot folytatott és visszásságot tárt fel. Első ízben részjelentés
készült, mely alapvetően a Fővárosi Közgyűlés határozatát kifogásolta. A
határozattal kapcsolatban 1999-ben újabb visszásságokat állapított meg, mivel
felmerültek olyan körülmények, mely szerint a kísérleti oktatást az
intézményben nem kívánják befejezni.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
kezdeményezésében és ajánlásában: 1. Felkérte a Fővárosi Közgyűlést döntésének
módosítására oly módon, hogy abban garanciák szerepeljenek a kimenő rendszerű
megszüntetésre, mind a diákok, mind a tanári kar részére. A döntés olyan
határidőt tartalmazzon, hogy arra az érintettek időben felkészülhessenek,
jogaikat ténylegesen gyakorolhassák. 2. Kérte annak a lehetőségnek a megvizsgálását
is, hogy az iskola 12 évfolyamossá való fejlesztésével az intézmény továbbra is
a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában és irányítása alatt működjön, megőrizve
az eddigi értékeket, fejlesztő programokat. 3. Felkérte Budapest Főváros
Önkormányzatának főpolgármesterét, vizsgáltassa meg, hogy a VII. kerület Hernád
utca 46. szám alatti Kísérleti Általános Iskola ügyében hozott döntések során a
Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztály munkatársát vagy munkatársait
terheli-e valamilyen felelősség a tekintetben, hogy a kifogásolt határozatok,
illetve azok előkészülete ellenére a VII. Kerületi Önkormányzat az általa
kiadott tájékoztatóban úgy szerepeltette az intézményt, amely az
elsőosztályosok beiratkozását várja. 4. Amennyiben a vizsgálat eredményeként
arra a megállapításra jut, hogy a Főpolgármesteri Hivatal valamely
köztisztviselőjét mulasztás terheli a tévedésre okot adó helyzet
kialakulásában, úgy intézkedjen a felelősségre vonás érdekében. A kezdeményezések, ajánlások nem vezettek
eredményre, azokat az érintett Fővárosi Önkormányzat nem fogadta el, és nem
intézkedett arra vonatkozóan, hogy az iskola kimenő rendszerű
megszüntetésére garanciát nyújtson a még ott tanuló diákoknak és pedagógusoknak
a művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben. A 3. és 4. pontban
foglalt kezdeményezéseknek a címzett eleget tett, de fegyelmi felelősségre
vonást nem kezdeményezett.
II. Közel egy évvel később
az iskola Szülői Munkaközössége és Közalkalmazotti Tanácsa azt sérelmezte, hogy
a Fővárosi Önkormányzat a kitűzött határidő ellenére az iskola sorsáról nem
döntött, mert az ingatlantulajdonos, a Budapest VII. Kerületi Önkormányzat,
arra kérte a fenntartó Fővárosi Önkormányzatot, hogy döntését halassza el, a
két önkormányzat egyeztesse álláspontját, majd ezt követően szülessen döntés.
Az önkormányzat döntött az iskola megszüntetéséről, mely határozat ellen
fellépett a Közigazgatási Hivatal is, tekintve, hogy a kerület olyan időpontban
döntött az iskola megszüntetéséről, amely időpontban annak átadása még nem történt
meg.
Az iskolabezárás tárgyában folytatott vizsgálat lezárásaként az
országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy az intézmény
megszüntetése – annak kísérleti jellegéből adódóan – a művelődéshez való joggal
összefüggésben további visszásságot okoz a korábbi, de ugyancsak visszás
helyzethez képest, amikor a kimenő rendszerű megszüntetés volt a kifogásolt és
ugyancsak visszásságot okozó döntés. Gyakorlatilag az önkormányzat az intézmény
jogi átvétele előtt azt megszüntette, ezért a kialakult helyzetre és a korábbi
eredménytelen kezdeményezésekre és ajánlásokra tekintettel újabb
kezdeményezéssel nem élt az országgyűlési biztos általános helyettese, de a két
önkormányzat figyelmét ismételten felhívta az okozott visszásságokra.
OBH 1556/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha egy
oktatási intézmény megszüntetése előtt nem kéri ki mindenre kiterjedően az
érintett szervezetek véleményét, de azokat utólag beszerezve a korábbi döntését
felülvizsgálja, még akkor is, ha a döntését nem változtatja meg.
A tiszafüredi Széchenyi
István Általános Iskola közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz
iskolájuk és a Hámori András Műszaki Szakközépiskola és Szakképző Intézet
tervezett összevonásával kapcsolatban. Panaszolták, hogy az önkormányzat a városi
oktatási intézményrendszer átalakítására 1999 februárjában négyféle tervezetet
dolgozott ki, és azokat az érintett intézmények közösségei véleményeztek is, de
a képviselő-testület a koncepciók megvitatásakor nem a négy variáció egyikét,
hanem egy ötödik variációt – a Széchenyi iskola megszüntetésére a testület
ülésén készített előterjesztést – fogadott el.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek
során megkereste az önkormányzat polgármesterét, és a megyei közigazgatási
hivatal vezetőjét. A beszerzett dokumentumok alapján megállapította, hogy mivel
a ötödik variációról az érintettek nem fejthették ki előzetesen a véleményüket,
ezért a polgármester, élve a törvényben biztosított jogával, a kérdés
újratárgyalását kérte a képviselő-testülettől. A testület az eredeti döntését
fenntartva hozta meg újabb határozatát. A döntést követően az ötödik variációt
több fórumokon megvitatták, majd az önkormányzat május 25-én úgy döntött, hogy
a Széchenyi tanulói a Hámori András Műszaki Szakközépiskola és Szakképző
Intézettel összevont többcélú intézményben, de változatlan épületben, és
szakmai önállóságuk megőrzése mellett a 2–8. évfolyamon kifutó rendszerben
tanulnak tovább.
E határozat előtt sem
rendelkeztek azonban a szakközépiskola feladatának bővítése ügyében az
alkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői szervezetek és a
diákönkormányzat véleményének kikéréséről.
A közigazgatási hivatal
törvényességi ellenőrzés keretében az önkormányzat határozatait megvizsgálta,
és felszólította a képviselő-testületet, hogy 1999. VII. 31-ig ismételten
tárgyalja meg a kérdést, és hozza meg a jogszabályoknak megfelelő határozatait.
A testület a felhívásnak eleget is tett. A törvényesség kérdésében a
felülvizsgálat megtörtént, ezért ebben a körben az országgyűlési biztos
eljárási hatásköre kizárt.
A vizsgálat megállapította,
hogy az önkormányzat a végső döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi
érintettnek a véleménye kifejtésére, de a jogszabály az érveinek figyelmen
kívül hagyása miatt senkinek sem biztosít vétójogot. A művelődéshez való jog az
alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok
csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely
államcélként fogalmazódik meg. Az állami feladat ellátását – helyi szinten – az
önkormányzatok valósítják meg.
A szabad iskolaválasztás
jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért az – az alapellátás sérelme
nélkül – nem biztosítja az érintetteknek azt a jogot, hogy az önkormányzattól
valamely intézmény változatlanul hagyását követeljék.
A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos
megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos
joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.
OBH 1602/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ban biztosított művelődéshez
való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az önkormányzati
intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola szülői
szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de annak
tiltakozása ellenére az intézményt megszünteti, ha más jogszabályt nem sért.
A miskolci Mész utcai 45.
számú Általános Iskola közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz
az iskolájuknak a Szeretet utcai 23. számú Általános Iskola épületébe történő
összevonásával kapcsolatban. Kifogásolták, hogy míg a Mész utcai épület 14 éve
épült, és magas színvonalú oktatást tesz lehetővé, addig a 23. számú Iskola
épülete a század elején épült, és a felújítása közel 200 millió forintot
igényelne. Az önkormányzat azonban a felújítás helyett csak 5,6 millió forintot
szánt tisztasági festésre, és csak a tiltakozásukra emelte meg az összeget 23
millió forintra, amely összeg is csak “felületi kezelést” tesz lehetővé.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek
során megkereste az önkormányzat polgármesterét, és a megyei közigazgatási
hivatal vezetőjét. A válaszok szerint az önkormányzat a városi oktatási intézményrendszer
átalakítása során 1997-ben a Szeretet utcai Általános Iskolát gazdaságilag
integrálta a Mész utcai Iskolába. A gyermeklétszám csökkenése miatt az
önkormányzat tervet dolgozott ki az intézmények összevonására. A döntés előtt
1999. február 16-án tájékoztatták az érintett közösségeket. A közgyűlés március
4-én az előterjesztést határozatával elfogadta.
A vizsgálat megállapította,
hogy a önkormányzat a régi épület felújítására 30 millió forintot különített
el, és az a kifogásolt hibák túlnyomó többségének javítására elegendő. A
tisztasági festésen felül 1999. VIII. 10-ig elvégzendő munkák között szerepel
az elhasználódott műszaki állapotú padlóburkolatok, nyílászárók cseréje,
vizesblokk kialakítása, az elektromos és fűtőrendszer korszerűsítése,
riasztórendszer kiépítése, szaktantermek kialakítása, és a homlokzati
károsodások megszüntetése, részleges helyreállítása, továbbá a beépített
tetőtér teljes helyreállítása. Az 1998/1999-es tanévben a Mész utcai épületben
15 tanulócsoportban 283 tanuló, a Szeretet utcai épületben pedig 9 csoportban
169 gyermek tanult. A végzősök és az elsősök számára is tekintettel az
1999/2000-es tanévben 420 tanuló számára 19 csoport alakítható ki. A 22,1 fős
átlaglétszámú csoportok elhelyezése megoldható. A vizsgálat nem igazolta azt a
feltételezést, hogy az új épület kiürítését kizárólag az a cél indokolta volna,
hogy az csak így adható át ideiglenesen a tervezett főiskola részére, mivel az
átadás nem oka, csupán következménye a tanulók létszámcsökkenése miatt indokolt
kiürítésnek. Az épületnek az oktatási ágazatban való megtartása egy esetleges
demográfiai változás esetén lehetővé teszi annak újrahasznosítását is. Az összevont
iskola tanulóinak egy épületbe költöztetése fentiek alapján nem okoz
aránytalanul súlyos terhet a gyermekeknek, mert a 2 épület közötti távolság
gyalogosan is megtehető. Az iskola a korábbi pedagógiai programját
folytathatja, és a meglévő pedagógiai szolgáltatások igénybevételének
lehetőségét semmi nem gátolja. Az épület egészségre ártalmas voltát a
helyreállítást követően semmi nem támasztja alá.
Az országgyűlési biztos
vizsgálata megállapította, hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget
biztosított valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére. A hatályos
jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek sem biztosít vétójogot érveinek
figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat a költségvetését a törvényes
kertek között szabadon határozza meg, és mint fenntartó nagyfokú önállósággal
bír az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. Döntéseit a csökkenő
gyermeklétszám miatt kihasználatlan intézmények gazdaságtalan működése
indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag törvényességi, alkotmányossági
okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi szempontból nem bírálható felül.
A művelődéshez való jog az
alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok
csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely
államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának
ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok közreműködésével valósítja meg
azáltal, hogy lehetővé teszi – többek között – az ingyenes és kötelező
általános iskola igénybevételét.
A szabad iskolaválasztás
jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért a művelődéshez való alapjog nem
biztosít az érintetteknek jogot arra, hogy valamely intézmény fenntartását
követeljék, ha a megszüntetés az alapellátást nem sérti.
A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos
megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos
joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.
OBH 1681/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az
oktatási intézményei által felvehető létszám meghatározásával csökkenti a
körzeten kívül lakó tanulók felvételének lehetőségét.
A Budapest II. ker. Fillér
utcai Általános Iskola tanulói és szüleik fordultak panasszal az országgyűlési
biztoshoz az iskola tervezett jogutód nélküli megszüntetése, illetve a
tanulóknak másik iskolába történő átirányítása miatt. Kifogásolták, hogy az önkormányzat
eljárása üres formaságnak tekinti a demokratikus elveket és jogszabályokat,
mivel a rendelkezésre álló két hét nem elegendő arra, hogy az érdemi
egyeztetést az intézmények szakmai közösségével, a szülői szervezetekkel és a
diákönkormányzattal lefolytassák.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek
során megkereste az önkormányzat polgármesterét. Az következő előzményekről
szerzett tudomást. Az önkormányzat a csökkenő gyermeklétszám miatt alacsony
kihasználtságú intézmények gazdaságtalan működésére tekintettel a közoktatás
racionalizálását vette tervbe. Ennek keretében a Fillér utcai Általános Iskola
– mint önálló intézmény – megszüntetésére tettek javaslatot a képviselőtestület
1999. április 6-i ülésére. A tervezet szerint megszüntetik a Marczibányi István
Általános Iskolát is, és mindkettőt összevonják a Kodály Zoltán Általános
Iskola és Gimnáziumban mint jogutód intézményben. Az előterjesztés szerint még
évekig a korábbi épületekben is folyna az oktatás, csak mint tagiskola működne.
Az önkormányzat a koncepcióról az érintetteket 1999. március 23-án
tájékoztatta, és az iskolai közösségek véleményét kikérte az előterjesztés
1999. április 6-i közgyűlési megvitatását megelőzően. A képviselőtestület 1999.
április 6-i ülésén a polgármester az előterjesztésnek az összevonására
vonatkozó részét visszavonta, így a Fillér utcai Általános Iskola megszüntetése
nem került napirendre. Az önkormányzat az oktatási intézményhálózat
korszerűsítésére vonatkozó koncepció felülvizsgálatára szakmai egyeztető
bizottságot hozott létre.
A panasz a fentiek alapján
okafogyottá vált. További vizsgálatra csak azért került sor, mert a panaszos a
képviselőtestület 1999. április 6-i ülésén hozott határozatai ellen is panaszt
jelentett be. E határozatokban az önkormányzat az első évfolyamon 27 tanulócsoport
indítását engedélyezte, és a csoportok létszámát 24–30 tanulóban határozta meg.
A határozatok vizsgálatát időközben a Közigazgatási Hivatal is elvégezte, és
felszólította a képviselőtestületet a törvénysértő határozatok visszavonására,
majd az észrevétel elutasítása miatt keresetet nyújtott be. Az önkormányzat
azonban jelezte, hogy a beiskolázás rendben megtörtént, az osztályok
létrehozásakor az iskolák a törvényes létszámot nem lépték túl, ezért a
Közigazgatási Hivatal a keresetet okafogyottság miatt visszavonta. Az
önkormányzat határozatai alapján az iskolák csak a kerületi tanulók felvétele
után fennmaradó férőhellyel rendelkeznek, ezzel az a kerületen kívüli tanulók
felvételét erőteljesen korlátozza.
Az önkormányzati törvény
szerint a települési önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében csak a
település lakói számára köteles az alapfokú oktatásról gondoskodni. A
művelődéshez való jog az alkotmányban biztosított alapjogok második
generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson
alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben
vállalt feladatának ellátását helyi szinten az önkormányzatok valósítják meg
azáltal, hogy biztosítják a település lakóinak az ingyenes és kötelező általános
iskolát.
A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos
megállapította, hogy a tanévkezdés rendben megtörtént, ezért a vizsgálatát
okafogyottság miatt megszüntette.
OBH 1924/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az
önkormányzati intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola
szülői szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de
tiltakozásuk ellenére az intézményt megszünteti, ha más jogszabályt nem sért.
A székesfehérvári Ybl Miklós
Középiskola tanulóinak szülei fordultak panasszal az országgyűlési biztoshoz a
középiskola jogutód nélküli megszüntetése, illetve a tanulóknak másik
középiskolába történő átirányítása miatt.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek
során az előzményekről megállapította, hogy a székesfehérvári önkormányzat a
csökkenő gyermeklétszám miatt alacsony kihasználtságú intézmények gazdaságtalan
működésére tekintettel az oktatási rendszerének átalakítása keretében a
középfokú szakképzés racionalizálását is tervbe vette. Ennek érdekében a vegyes
profilú középiskolákat és gimnáziumokat is át kívánta szervezni. A Ybl Miklós
Középiskola gépjármű-technikai szakmai képzését a Váci Mihály Ipari Szakképző
Iskolába tervezte áthelyezni, ahol már folyt karosszérialakatos-képzés. Az
önkormányzat a koncepcióról az érintetteket szakmai megbeszélésen tájékoztatta,
és az iskolai közösségek véleményét kikérte az előterjesztés 1999. április 22-i
közgyűlési megvitatását megelőzően. Az érintettek a kérdés bizottsági
tárgyalásának napján tüntetést is szerveztek. Ellenérvként felhozták, hogy az
önkormányzat jól és gazdaságosan működő intézményt kíván megszüntetni, továbbá,
hogy a pedagógusok és a szülők véleményét figyelmen kívül hagyták.
A közgyűlés az
átszervezésről tárgyalva az érdekképviseletek véleményének figyelembevételével
az eredeti koncepciót némi változtatással fogadta el. A szakközépiskolai
képzést csak 2001. június 30-i hatállyal szünteti meg, és csak a I. és II.
évfolyam kerül áthelyezésre, míg a III–IV. évfolyam kimenő rendszerben még a
középiskolában érettségizhet.
A vizsgálat megállapította,
hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi
érintettnek a véleménye kifejtésére. A jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek
sem biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat
a költségvetését a törvényes keretek között szabadon határozza meg, és mint
fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában,
szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan
intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag
törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi
szempontból nem bírálható felül.
A művelődéshez való jog az
alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok
csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként
fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását – helyi
szinten – az önkormányzatok közreműködésével valósítja meg azáltal, hogy
biztosítja – többek között – az ingyenes és kötelező általános iskola
igénybevételének lehetőségét.
A szabad iskolaválasztás
jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért a művelődéshez való alapjog nem
biztosít az érintetteknek jogot arra, hogy valamely intézmény fenntartását
követeljék, ha a megszüntetés az alapellátást nem sérti.
A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos
megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos
joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.
OBH 2675/1999.
Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az
önkormányzati intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola
szülői szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de
annak tiltakozása ellenére az intézményt megszünteti, ha más jogszabályt nem
sért.
A pécsi Berek utcai
Általános Iskola közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz az
iskolájuk jogutód nélküli megszüntetéséről hozott önkormányzati döntés miatt. A
közigazgatási hivatal tájékoztatta az országgyűlési biztost az önkormányzatnak a
közoktatási intézményrendszer átszervezése ügyében folytatott vizsgálatáról. Az
átszervezés több iskolát érintett, ezért az érdekelt szülők kérelmeket
nyújtottak be.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, amely
vizsgálat kiterjedt a Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ
Istenkúti Tagiskolája megszüntetésének, a Pollák Mihály Építőipari
Szakközépiskola és Szakiskola tervezett összevonásának, valamint a pécsi
Surányi M. utcai óvoda bezárásának ügyére; majd az oktatási intézményrendszer
átalakítására vonatkozó határozatok azonosságára tekintettel a panaszok
vizsgálatát egyesítette.
I. A Rácvárosi és Istenkúti
ÁMK Istenkúti Tagiskolájának megszüntetése. Az önkormányzat 1997-ben összevonta
a Rácvárosi és Istenkúti iskolát egy Általános Művelődési Központba, majd 1999.
március 18-án az Istenkúti tagiskola megszüntetéséről döntött. Az Istenkúti
Közösségért Egyesület és az ÁMK iskolaszéke kérte az országgyűlési biztostól a
döntés felülvizsgálatát, mert álláspontjuk szerint a tagiskola megszüntetése és
a távolabbi, csak busszal megközelíthető iskola kijelölése a gyermekek és
szüleik számára aránytalan terhet jelent. Az önkormányzat a határozatban
rendelkezett arról is, hogy az intézmény rácvárosi épületébe átkerülő tanulók
szervezett utaztatásáról az önkormányzat gondoskodik. Tekintettel arra, hogy
nem minden szülő választotta ezt az iskolát, ezért az önkormányzat az ingyenes
tanulóbérlet biztosításával támogatja a családokat. A Rácvárosi és Istenkúti
ÁMK Istenkúti Tagiskolájának megszüntetése ügyben az önkormányzat nem az önálló
intézményt, csak a tagiskolát szüntette meg, de a szolgáltatásokat ez esetben is azonos minőséggel köteles
biztosítani. A rácvárosi iskolába 58 gyermeket írattak, de többen – élve a
szabad iskolaválasztás jogával – gyermekeiket a város más iskoláiba íratták.
Tekintettel arra, hogy az önkormányzat határozatban rendelkezett a tanulók
szervezett utaztatásáról, illetve ingyenes tanulóbérletről, ezzel elhárította a
családokat terhelő esetleges jelentős költségnövekedés veszélyét.
II. Az önkormányzat 1999.
VI. 3-én döntött további összevonásokról is. A Berek utcai Iskola
megszüntetésére azért került sor, mert a 7 kertvárosi általános iskolában a
csökkenő gyermekszám miatt 500 üres férőhely keletkezett, és felmerült 1 iskola
teljes megszüntetésének lehetősége. A javaslat szerint a tanulóknak az okozza a
legkisebb problémát, ha a hét iskola közül a leginkább központi helyen lévő
iskolát szüntetik meg, mert így mindenki a lakóhelyéhez legközelebb lévő másik
iskolába kérheti az átvételét. A tervezett bezárás ellen szervezett
demonstráción a résztvevők kifogásolták, hogy a beíratásokat követően hozott
döntés miatt csökkent a gyermekek esélye, hogy az általuk választott iskolába
nyerjenek felvételt. Hiányolták, hogy az érdekeltek véleményét időben nem
kérték ki, ezért a döntés ellen a közigazgatási hivatalhoz fordultak, amely
észrevételezte, hogy a határozatok nem rendelkeztek a 9. osztályba felvett
tanulókról. A képviselők nem ismerték a döntéskor a megyei önkormányzat
szakvéleményét. Az iskolák megszüntetésekor nem jelölték ki az új
körzethatárokat. Eljárási hibákat a szavazással kapcsolatban is megállapított,
ezért felszólította a közgyűlést, hogy a hiányosságokat pótolja. A közgyűlés az
észrevételeket megtárgyalta, és a hiányosságok időközben megtörtént pótlására
tekintettel a határozatait fenntartotta.
III. Az önkormányzat döntése
értelmében a Pollák Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Speciális
Tagozatának feladatköréből 1999. VII. 1-jei hatállyal törölte a fogyatékos
tanulók oktatása szakfeladatot. A képzésében résztvevő osztályokat a Fehérhegyi
Általános Iskolába helyezte át. A szülők kifogásolták, hogy ez aránytalan terhet
jelent a gyermekek számára, mivel a város szélére kerülnek, ami a megnövekedett
utazási idő miatt különösen a bejáró tanulók délutáni képzésének lehetőségét
rendkívüli mértékben korlátozza. Az épület nehéz megközelíthetősége miatt pedig
az óraadó előadók is elpártolhatnak az iskolától.
Az Építőipari
Szakközépiskola és Szakiskola Speciális Tagozatának áthelyezéséről azért
döntött az önkormányzat, mert az épületet az egyháznak kell átadnia. A jogutód
Fehérhegyi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, ahova a Speciális Tagozat
egészében kerül át, a fogyatékos tanulók oktatását magas színvonalon végzi. A
képzés helyének megváltoztatásával aránytalanul súlyos teher nem keletkezett,
és a két intézmény szellemi és technikai eszközeinek egyesítésével a tanulók
magasabb színvonalú képzése érhető el.
IV. A szakmai előterjesztés
szerint 1999-ben 5383 gyermeket írattak be 5180 óvodai férőhelyre, mégis
javaslatot tettek az alacsony létszámú csoportok összevonására, és a
csoportszám csökkentésére, továbbá az egycsoportos óvodák megszüntetésére. A
Surányi utcában egycsoportos óvoda működött, ezért javasolták a megszüntetését.
A szülők tiltakoztak, mert az óvoda az előző évben is 100%-on felüli
kihasználtsággal működött, és a tervek szerint a gyermekek olyan óvodába
kerülnek, amely szintén magas kihasználtságú. Az önkormányzat szerint a Surányi
utcai óvodába beíratott gyermekek száma valóban meghaladta a 100%-ot, de az
óvoda kihasználtsága a nevelési évben csak 75%-os volt. Az állami normatívát az
önkormányzat a ténylegesen ellátott gyermeklétszám alapján igényelheti, míg az
intézmény fenntartásának többi költsége az önkormányzatot terheli. A beíratott
és az ellátott gyermekek közötti létszámkülönbséget az okozza, hogy a beíratás
olyan jog, amelyhez nem járul jelenléti kötelezettség, és az sem kizárt, hogy a
gyermeket akár több óvodába is beírassák, és azután a legkedvezőbb helyet
válasszák. A gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladta meg az
engedélyezettet, és az 1999. szeptember 2-án közölt adatok szerint az óvodáknak
egyetlen felvételi igényt sem kellett elutasítaniuk.
A vizsgálat kimutatta, hogy
az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi érintettnek
a véleménye kifejtésére. A hatályos jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek sem
biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat a
költségvetését a törvényes keretek között szabadon határozza meg, és mint
fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában,
szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan
intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag
törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi
szempontból nem bírálható felül.
A művelődéshez való jog az
alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok
csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely
államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának
ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok közreműködésével valósítja meg
azáltal, hogy lehetővé teszi – többek között – az ingyenes és kötelező
általános iskola igénybevételét.
A szabad iskolaválasztás
jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért a művelődéshez való alapjog nem
biztosít az érintetteknek jogot arra, hogy valamely intézmény fenntartását
követeljék, ha a megszüntetés az alapellátást nem sérti.
A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos
megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos
joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.
Kapcsolódó ügyek: OBH
2623/1999; 2874/1999; 2923/1999.
OBH 2877/1999.
Visszásságot okoz az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez
való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha nem határozza meg az
általános iskolák körzethatárait.
A Terézvárosi Két Tannyelvű
Általános Iskola és Gimnázium szülői közössége fordult panasszal az
országgyűlési biztoshoz az iskolájuk és a Pethő S. utcai Általános Iskola
tervezett összevonása miatt, mert az önkormányzat ezzel az intézkedésével a
kerület egyik legnépszerűbb iskoláját vonná össze, amivel az ott folyó tanítás
színvonalát veszélyeztetné.
Az országgyűlési biztos a
művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggő visszásság gyanújára
tekintettel vizsgálatot indított, melynek során megállapította, hogy az
önkormányzat megbízásából készített tanulmány szerint a Pethő utcai Általános
Iskola alacsony kihasználtsággal működik, így a fenntartása aránytalanul
költséges, míg a két tannyelvű iskola épületének helyreállítási költségét, az
egyre romló műszaki állapota miatt 215 millió forintra becsülték. Az
önkormányzat a fenntartási és helyreállítási költségek megtakarítása érdekében
tervet készíttetett az iskolák összevonására, mely szerint a két tannyelvű
iskola épületét folyamatosan kiürítenék.
Az önkormányzat a koncepciót
1999 júniusában az érintettek részére véleményezésre megküldte. Az érintettek
véleménye szerint a két tannyelvű iskolában olyan magas színvonalú az oktatás,
és emiatt annyira népszerű, hogy az ott tanuló gyermekek Budapest különböző
kerületeiből, valamint vidékről is érkeznek. A szülők a Pethő utcai iskolába
tervezett költöztetéssel nem értenek egyet, mert álláspontjuk szerint ott a kb.
900 gyermek megfelelő módon nem helyezhető el. Az előterjesztők az
érdekképviseletek véleményét figyelembe véve az eredeti koncepciót némi
változtatással terjesztették a képviselő-testület elé, amely június 29-én
döntött az iskolák összevonásáról, melynek székhelyeként a két tannyelvű iskola
épületét jelölte meg. A Pethő utcai iskola az új intézmény tagiskolája lett. Az
önkormányzat 2000. június 30-ig az igazgatói teendők ellátásával a két
tannyelvű iskola igazgatóját bízta meg. Az ő feladata, hogy a két tannyelvű
iskola épületének 2002-ig történő kiürítési ütemtervét elkészítse. Az
önkormányzat arról is rendelkezett, hogy az új intézményben 2000. szeptember
1-jétől minden tanévben csak két elsőosztályos tanulócsoport indítható, és így
hosszú távon az intézmény 8 + 4 osztályos szerkezetben évfolyamonként két
osztállyal folytatja az oktatást.
Az országgyűlési biztos
megkeresésére az önkormányzat hivatalosan közölte, hogy az önkormányzat a
kerület egészét egy beiskolázási körzetnek tekinti, ezért nem határozott meg
iskolákra lebontva körzeteket, mivel “a kerület egyik végétől a másikig húsz perc
alatt gyalog bejárható”. A csökkenő gyermeklétszám arra ösztönözte az
önkormányzatot, hogy a racionalizálást azokra az iskolákra is kiterjessze,
amelyekben nagy arányú a kerületen kívüli tanulók száma, mint az érintett
iskola esetében is, ahol a kerületi lakosok száma a tanulók felét sem éri el.
Az iskolát továbbra is kétszer két tannyelvű iskolaként kívánják fenntartani,
de az ott tanuló gyermekek létszámát maximálják. A Fővárosi Közigazgatási
Hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében az önkormányzat eljárásában nem
talált törvénysértést.
A vizsgálat megállapította,
hogy az iskolák összevonása nem okoz aránytalanul súlyos terhet sem a
tanulóknak, sem szüleiknek, mert előreláthatólag még három évig a korábbi
iskolájuk épületében tanulhatnak tovább, és csak a tanulói létszám fokozatos
csökkenését követően kell az épületből kiköltözni. A Pethő utcai épületben 24
tanterem várja a tanulókat, amely várhatóan megfelelő elhelyezést tud
biztosítani a 8 + 4 évfolyamos iskola évfolyamonként 2-2 osztályának. E
határozatok alapján az iskola csak a kerületi tanulók felvételét követően
fennmaradó kapacitásával rendelkezhet, és ezzel jelentős mértékben korlátozta a
kerületen kívüli tanulók felvételének lehetőségét. Ez az intézkedés nem sérti az
önkormányzati törvényt, mert a települési önkormányzat a helyi
közszolgáltatások körében csak a település lakói számára köteles az alapfokú
oktatásról gondoskodni.
A közoktatási törvény
szerint az önkormányzat köteles meghatározni az intézmények felvételi körzetét,
amelyben az ott élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az iskola nem
tagadhatja meg. E szerint a két tannyelvű általános iskola köteles felvenni az
általános iskolába azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, tartózkodási
helye a körzetében található, abban az esetben is, ha a két tannyelvű oktatásra
nem tart igényt. Az önkormányzatnak az a döntése, mely szerint az iskola
évfolyamonként csak 2 elsős osztályt indíthat, azt is jelentheti, hogy a
jelenleg két célnyelven, angolul és magyarul, illetve németül és magyarul folyó
2 x 2 tannyelvű oktatást az iskolának korlátoznia kell, mert a két osztályban
helyet kell biztosítania a körzetben lakó tanulóknak is.
A vizsgálat feltárta, hogy
az önkormányzat a két tannyelvű általános iskola és gimnázium fenntartásával
nem csupán kötelező alapfeladatot, hanem önként vállalt feladatot is ellátott,
amihez a költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos
fedezet biztosítását is. A közoktatási törvény szerint a Fővárosi Önkormányzat
a fővárosi kerületi önkormányzatok között együttműködési megállapodást
kezdeményezhet a két tannyelvű oktatás szervezésére. Ha tehát az önkormányzat a
két tannyelvű oktatást fenn kívánja tartani, ahhoz az érintett kerületektől
igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. Az
együttműködési megállapodás megszervezése érdekében azonban a Fővárosi
Önkormányzatot hivatalosan nem kereste meg. Az országgyűlési biztos
megállapította, hogy az önkormányzat nem vett igénybe minden rendelkezésére
álló jogi eszközt a tagozatos oktatás fenntartása érdekében.
A vizsgálat alapján az
országgyűlési biztos megállapította, hogy az önkormányzat nem tartotta be a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 90. § (1) bekezdésében foglalt
előírást, amikor az általános iskolák körzeteit nem határozta meg, és ezzel az
Alkotmány 70/F. §-ban biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal
összefüggésben visszásságot okozott. Megállapította, hogy a két tanítási nyelvű
iskolai oktatásra vonatkozó szabályok nem határozzák meg, hogy az önként
vállalt feladat esetén az azt vállaló önkormányzat kitől és hogyan igényelheti
a feladattal arányos fedezet biztosítását.
I. Az országgyűlési biztos ezért felhívta az önkormányzat jegyzőjét,
hogy vizsgálja felül az önkormányzatnak az általános iskolai körzetek
határainak ügyében tapasztalt mulasztását, és kezdeményezze a
képviselő-testület intézkedését a törvényi előírás teljesítésére.
Az önkormányzat polgármestere az ajánlásban foglaltakat tudomásul
vette, és intézkedett a mulasztás pótlására. A körzethatárokra vonatkozó
válaszát az országgyűlési biztos elfogadta.
II. Az országgyűlési biztos a közigazgatási hivatal vezetőjét is
felkérte álláspontjának közlésére, aki az ajánlással egyetértve szintén
felszólította az önkormányzatot, hogy a körzetek kijelölése ügyében tapasztalt
mulasztását pótolja.
III. A oktatási minisztert kérte, hogy kezdeményezze a közoktatási
törvény olyan módosítását, amely a két tanítási nyelvű iskolai oktatás szerepét
és feltételeit az oktatási struktúra valamennyi résztvevője számára
kiszámíthatóvá teszi.
A miniszter nem tartotta indokoltnak a törvény javasolt módosításait,
mert – mint írta – a törvény 1999-ben történt módosítása már megfelelően
ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy együttműködési megállapodásokat kössenek
a kerület határait meghaladó vonzáskörű intézmények fenntartására. Továbbá
jelezte, hogy a 2000. évi költségvetésben javasolták a két tanítási nyelvű
oktatás normatívájának jelentős emelését, ezért az országgyűlési biztos a
miniszter válaszát tudomásul vette.
Az önkormányzat képviselő-testülete – az ajánlásnak és a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételének megfelelő – polgármesteri előterjesztését elutasította, ezért a közigazgatási hivatal vezetője keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. Az országgyűlési biztos az eljárását a bírósági eljárásra tekintettel megszüntette.