3.11. JOGANYAGOK

3.11. JOGANYAG

OBH 5587/1997.

Alkotmányos jogokkal (Alk. 70/F. §) összefüggő visszásságot okoz az iskolafenntartó, ha az iskola meg- szüntetéséről szóló, a végrehajtás időpontjának módosítását megfogalmazó határozat meghozatala előtt nem tesz eleget a vélemények beszerzésére vonatkozó kötelezettségének.

A panaszos a Fővárosi Közgyűlés azon határozatát sérelmezve fordult az Országgyűlési Biztosok Hivatalához, amellyel az a panaszos által vezetett szakközépiskolának egy másik iskolával való összevonásáról döntött. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította, hogy az önkormányzat a végrehajtás időpontjának módosítására vonatkozó döntés meghozatala előtt nem tett eleget a jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettségének.

Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az ügy jogszabályi hátterének tekinthető rendelkezések főleg eljárási jellegű szabályokat fogalmaznak meg az oktatási intézmények megszüntetésére, illetve átszervezésére. A döntés érdemére vonatkozó szabályokat a jogalkotó úgy fogalmazta meg, hogy azok széles mérlegelési jogot biztosítanak a döntéshozónak. Az ilyen jellegű szabályozás nyilván azon a megfontoláson nyugszik, hogy az oktatási intézmények fenntartásának jelentős anyagi vonzata van, ezért az átszervezésre (megszüntetésre) vonatkozó döntésnél racionális költségvetési szempontokat is figyelembe kell venni. E szempontok mérlegelése pedig esetről esetre eltérő döntést eredményez – figyelembe véve a helyi viszonyokat –, így a jogalkotó a döntés érdemére vonatkozóan nem adhatott a mérlegelést kizáró szabályozást. Azok a szabályok tehát, amelyek az intézmény megszüntetésére, illetve átszervezésére vonatkoznak, a döntéshozó elé olyan korlátokat állítanak, amelyek a kiszámíthatóságot, a felkészülést szolgálják, vagyis végső soron a jogbiztonság tartalmi elemeiként funkcionálnak. Az előbbi megállapításokból az országgyűlési biztos vizsgálatára nézve az alábbi következtetések adódtak. A hatályos jogi szabályozás jellegének figyelembevétele mellett az országgyűlési biztos nem vizsgálhatta azokat a szempontokat, amelyeket az önkormányzat a döntés meghozatalánál mérlegelt, kizárólag a jogbiztonság elvét szolgálni hivatott eljárási jellegű rendelkezések betartását vizsgálhatta.

Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a nevelési-oktatási intézmények átszervezésére vonatkozó közgyűlési alapdöntést megelőzően a törvény által megkívánt egyeztetéséket lefolytatták, a végrehajtás időpontjának módosítására vonatkozó döntés meghozatala előtt azonban ilyen egyeztetésre nem került sor. A közoktatási törvény 102. § (3) bekezdése helyes értelmezése szerint a fenntartónak nemcsak az alapdöntésre vonatkozóan, hanem a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével összefüggésben hozott valamennyi döntést megelőzően le kell folytatni a vélemények beszerzését célzó eljárást. A jogbiztonság alkotmányos alapelvének része a hatályos jogszabályok jogalkalmazók általi betartásának kötelezettsége is. Amikor a fenntartó nem tett eleget a vélemények beszerzésére vonatkozó kötelezettségének a végrehajtás időpontjának módosítására megfogalmazott határozat meghozatala előtt, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okozott a jogbiztonság vonatkozásában. Az alkományos jogokkal összefüggő visszásság jövőbeni elkerülése érdekében az országgyűlési biztos felkérte Budapest főváros főpolgármesterét, hívja fel a Fővárosi Közgyűlés figyelmét arra, hogy a közoktatási intézmények megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos valamennyi döntés előtt folytassa le a közoktatási törvény által előírt vélemények beszerzését célzó eljárást.

A főpolgármester a jelentésben foglalt vizsgálati megállapításokat elfogadta, és arról tájékoztatta a biztost, hogy az önkormányzati döntés előtt a jövőben beszerzik a szükséges véleményeket.

OBH 5752/1997.

Nem okoz az Oktatási Minisztérium eljárása az Alkotmány 70/A. §-ában deklarált hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetve a 70/F. §-ban biztosított művelődéshez és oktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot az, hogy az egyetemi írásbeli matematikafelvételiket a jelentkezők két időpontban írják, így két eltérő feladatsort oldanak meg, ha a szakemberek az eltérő feladatsorokat úgy állítják össze, hogy azok nehézségi foka és jellege hasonló legyen.

A panaszos a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem felvételi vizsgájával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a vizsgabeosztás miatt különböző napokon felvételizőknek eltérő jellegű feladatsort kellett megoldaniuk matematikából. A panaszos szerint 1997. május 21-én a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre felvételizőknek a műszaki egyetemre jelentkezők részére összeállított matematika-feladatsort kellett megoldaniuk. A két egyetem jellegéből adódóan a feladatok és követelmények eltérőek, így a 20-án és a 21-én felvételizők tudását nem mérték egyenlő mércével.

Az oktatási miniszter az országgyűlési biztos általános helyettesét megkeresésére az alábbiakról tájékoztatta. A 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet lehetővé tette a jelentkezők számára, hogy korlátlan számban adjanak be jelentkezési lapot, akár egymástól gyökeresen eltérő jellegű felsőoktatási intézménybe, karra, szakra. Ennek a rendszernek az egyik sajátossága, hogy például a matematika felvételi tantárgy a műszaki, a természettudományos, a gazdasági és egyéb felsőoktatási intézményekben, de annak a jelentkezőnek, aki mindhárom intézménytípusba jelentkezik, természetesen csak egyszer kell és lehet megírnia az írásbeli dolgozatát. Erre a körülményre figyelemmel 1996 óta nincs külön műszaki és gazdasági jellegű matematikafelvételi. A jelentkezők nagy száma miatt – évente 20000 fő ír matematikadolgozatot – lehetetlen egy napon megoldani a vizsgát, így két időpontot jelölnek ki, természetesen két eltérő feladatsorral, amelyet azonban a szakemberek úgy állítanak össze, hogy azok azonos súlyúak legyenek. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese levelében leírta, hogy az Oktatási Minisztérium által felkért szakmai bizottságok által összeállított tételsorok közül sorsolással választják ki, hogy mely napon melyik tételsort kell a jelent- kezőknek megoldaniuk.

Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy a felsőoktatási intézménybe való felvétel nem tekinthető az Alkotmány alapján járó jogosultságnak, ezért itt a jogalanyok megkülönböztetését illetően az eljáró szerv viszonylag széles, bár nem korlátlan mérlegelési jogosultsággal rendelkezik. A nem egyenlő kezelésnek ésszerű oka kell hogy legyen, azaz a megkülönböztetés nem minősülhet önkényesnek, mert az már sértené az emberi méltóságot. Az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította ezért, hogy habár előfordulhat olyan eset, hogy az azonos szakterületre, felsőoktatási intézménybe jelentkezők más-más dolgozatot írnak matematikából, azonban a feladatsorok jellegükben és nehézségükben nem térnek el egymástól. Sorsolással döntik el, hogy melyik napon, melyik tételsort kell a jelentkezőknek megoldaniuk. Megvalósul tehát az az alkotmányos jogokon alapuló követelmény, hogy a jelentkezők tudását, képességeit egyenlő mércével mérjék. Az országgyűlési biztos általános helyettesének vizsgálata alkotmányos joggal összefüggő visszásságot nem tárt fel.

OBH 10536/1997.

A rendőr-szakközépiskolák elsőéves hallgatói teljes jogú tagjai lehetnek a Független Rendőr Szakszervezetnek, az ORFK ezzel ellentétes állásfoglalása sérti az egyesülési (Alk. 63. § (1) bek.) és az érdekképviselethez való jogot (Alk. 70/C. § (1) bek.), ezáltal alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okoz.

A panaszos – a Miskolci Rendőr Szakközépiskola elsőéves hallgatója – azért fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, mert a szakközépiskola parancsnokának tájékoztatása szerint elsőéves hallgatók nem lehetnek a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) tagjai.

A beadvány alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot rendelt el az esetleges alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében, és tájékoztatást kért az ORFK Személyügyi Szolgálat vezetőjétől. A tájékoztatás megerősítette, hogy az ORFK álláspontja szerint a szakközépiskolák elsőéves hallgatói nem lehetnek az FRSZ tagjai. Az ORFK álláspontját arra alapította, hogy az FRSZ – a vizsgálat idején hatályos – Alapszabályának 15. pontja szerint: “Az FRSZ teljes jogú tagjai lehetnek: a Rendőrség, a Belügyminisztérium és irányítása alá tartozó szervek dolgozói, nyug- díjasai és ezen szervekkel tanulmányi szerződésben állók, akik elfogadják az FRSZ Alapszabályát és eleget tesznek az abban foglaltaknak.” Véleményük szerint az elsőéves szakközépiskolai hallgatók egyik feltételnek sem felelnek meg, ugyanis nem tekinthetők sem a rendőrség, sem a Belügyminisztérium dolgozóinak, valamint az ORFK-val nem tanulmányi, hanem polgári jogi szerződést kötöttek.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese megállapította, hogy az ORFK álláspontja nem helytálló. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény szerint csak törvényben meghatározott korlátozásoknak lehet alávetni. A társadalmi szervezet autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett teszi lehetővé a tagként való felvételt, tehát ennek az ORFK részéről történő korlátozása sérti az egyesülési szabadságot és az érdekképviselethez való jogot. A tagsági viszony létesítésének és megszűnésének feltételeit a társadalmi szervezetek határozzák meg, az erre vonatkozó szabályok értelmezése az önkormányzatiság elve alapján szintén a hatáskörükbe tartozik.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese ajánlotta az országos rendőrfőkapitánynak, hogy a rendőr-szakközépiskolák parancsnokai részére adjon ki állásfoglalást, amelyben az elsőéves hallgatók szakszervezeti tagságával kapcsolatos alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot orvosolja. Az FRSZ Alapszabálya időközben megváltozott. A főkapitány álláspontja szerint a kiadott állásfoglalás nem jelentett korlátozást a hallgatók érdek-képviseleti jogainak gyakorlásában, másrészt az Alapszabály módosítása okafogyottá tette az intézkedését. Mindezek alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az ajánlást visszavonta.

OBH 2263/1998.

Nem okoz visszásságot a művelődéshez (Alk. 70/F. § (1) bek.) és közvetve a munkához (Alk. 70/B. § (1) bek.) való joggal összefüggésben a szakképzést szervező intézet, ha a hallgatói számára végül is megteremti a képzési hirdetményben ígért diploma megszerzésének lehetőségét.

A Népszava 1998. március 26-án, a Napi Magyarország 1998. április 7-én adott hírt arról, hogy az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) másodéves hallgatói nem folytathatják tanulmányaikat. Az ETI és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZAOTE) között tervezett szerződés ugyanis meghiúsult a Magyar Akkreditációs Bizottság döntése következtében. Az alkotmányos jogok esetleges sérelme miatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot indított. Megállapította, az ETI az ápolók képzését azt követően hirdette meg, hogy a SZAOTE Főiskolai Karával a szándéknyilatkozatot a képzés főiskolai folytatásáról aláírták. Az együttműködési megállapodást azonban már nem kötötték meg. Ez bizonytalanná tette az ETI által meghirdetett képzésre jelentkezők oktatásának feltételeit és a diplomaszerzést. Erről tudósított a sajtó.

A megoldás lehetőségét végül a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közreműködésével úgy sikerült megtalálni, hogy – az ETI és a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére – a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara 1998 áprilisában vállalta, hogy figyelemmel a hallgatók előzetesen szerzett ismereteire, speciális oktatóprogrammal megszervezi számukra a főiskolai képzést, ami így a rendes levelező képzésnél 1 évvel rövidebb.

Az érintett szervezetek hatékony együttműködésével tehát sikerült elhárítani a hallgatókat fenyegető kárt, az alkotmányos jogok sérelmét. A konkrét ügyet ezért az országgyűlési biztos ajánlás nélkül lezárta. Arra azonban más ügyekhez hasonlóan ez is tanulságul szolgált, hogy az oktatás szervezésénél – a feltételek meghatározásánál – nagyobb körültekintéssel kell eljárni.

OBH 118/1999.

Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az önkormányzati intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola szülői szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de tiltakozásuk ellenére az intézményt megszünteti.

A szegedi Gutenberg János Általános Iskola képviselői fordultak panasszal az országgyűlési biztosokhoz az iskolájuk és a Kodály téri Általános Iskola összevonásával kapcsolatos önkormányzati eljárás vizsgálatát kérve. Kifogásolták, hogy az önkormányzat az alacsony gyermekszámra hivatkozva nem a gyenge kihasználtságú intézményeket zárja be, hanem az értékes belvárosi épületekben működőket. Sérelmezték, hogy az összevonás veszélyezteti a szerb nyelvű oktatást és a hallássérültek speciális képzését.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek során az önkormányzat polgármesterét, a megyei önkormányzat elnökét, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét és az oktatási minisztert kereste meg.

Az önkormányzat az 1998. XII. 11-i közgyűlésen döntött arról, hogy a Gutenberg iskola épületét használja fel annak a gimnáziumnak az elhelyezésére, amelynek az épületét az egyház visszaigényelte. A Gutenberg épületének kiválasztását – a gimnáziumhoz való közelségén kívül – az indokolta, hogy oda a körzetből csupán a tanulók 8%-a jár. Az önkormányzat a Gutenberg tanulóinak az elhelyezésére a Kodály téri alacsony kihasználtsággal működő lakótelepi általános iskolát jelölte ki, ahova a tanulókat a teljes nevelőtestülettel együtt kívánta áthelyezni. A közgyűlés az általános iskolák összevonásáról 1999. III. 19-én döntött véglegesen. Az önkormányzat döntését a szerb nyelvű oktatás kérdésében a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálta ki, míg a hallássérültek oktatásának veszélyeztetettsége miatt az országgyűlési biztos a vizsgálatot elvégezte és megállapította, hogy a következő tanévre e szolgáltatást már senki sem igényelte. Az iskola új székhelyének kijelölése nem okozott aránytalanul súlyos terhet a gyermekeknek, mert az a korábbi helyétől egyetlen közlekedési eszközzel, átszállás nélkül megközelíthető.

A vizsgálat megállapította, hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére. A jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek sem biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat a költségvetését a törvényes kertek között szabadon határozza meg, és mint fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi szempontból nem bírálható felül.

A művelődéshez való jog az alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok közreműködésével valósítja meg azáltal, hogy lehetővé teszi – többek között – az ingyenes és kötelező általános iskola igénybevételét.

A szabad iskolaválasztás jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért a művelődéshez való alapjog nem biztosít az érintetteknek jogot arra, hogy valamely intézmény fenntartását követeljék, ha a megszüntetés az alapellátást nem sérti.

A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.

OBH 776/1999.

Az “agykontroll” módszerének iskolai alkalmazása nem sérti az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdésében rögzített, a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát deklaráló alapelvet, valamint az Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésében rögzített azon követelményt, miszerint a tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

A panaszosok beadványukban azt sérelmezték, hogy a hetényegyházi általános iskolában az írás-olvasás tanítása az “agykontroll” módszerének alkalmazásával történik.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálata során megállapította, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kot.) a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog (…) a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából alkotta az Országgyűlés. A Kot. előírja, hogy a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, továbbá, hogy a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A nevelési-oktatási intézményben a nevelő- és oktatómunka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő – szakértő véleményét közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni. Fontos garanciális szabály, hogy a nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzése során, az értékelés eredményeképpen a fenntartó – ha az intézkedésre nem ő jogosult – megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Nincs mód arra, hogy a miniszter állásfoglalással tiltsa meg az iskolákban az agykontroll alkalmazását, sőt egy ilyen tartalmú állásfoglalás kiadása súlyos, alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot eredményezne. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az agykontroll módszerének alkalmazása az iskolai oktatásban a vizsgált alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot nem okoz.

OBH 1043/1999.

Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha egy oktatási intézmény megszüntetésekor gondoskodik a fogyatékos, illetve tanulási nehézséggel küzdő gyermekek sajátos neveléséről és oktatásáról.

A szegedi Csongor téri Általános Iskola és Gimnázium közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz az általános iskolájuk megszüntetése, illetve a gimnáziumnak az Eötvös Gimnáziummal tervezett összevonása miatt. Panaszolták, hogy az önkormányzat intézkedése a fogyatékos vagy tanulási zavarral küzdő tanulók helyzetét nehezíti. Jelezték, hogy a gimnazisták között mintegy 60 fő egészségkárosult tanuló van, akit fogyatékossága, illetve kb. 30 olyan, akit lelki problémái ellenére fogadott az iskola.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek során megkereste az önkormányzat polgármesterét és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. Mivel az országgyűlési biztos az OBH 118/1999. számon már folytatott vizsgálatot a szegedi oktatási intézményrendszer racionalizálásával kapcsolatban, az újabb vizsgálatot kifejezetten a fogyatékos tanulók esélyegyenlőségét biztosító speciális szabályok betartásának ellenőrzése érdekében indította meg. Abban megállapította, hogy az önkormányzat az alacsony kihasználtsággal működő oktatási intézmények fenntartási költségeinek csökkentése érdekében elkészíttette azok racionalizálásának koncepcióját. Az önkormányzat az érintettek részére e koncepciót küldte meg véleményezésre.

Az előterjesztés szerint az önkormányzat 1999. június 30-i hatállyal megszünteti a Csongor téri Általános Iskola és Gimnáziumot, és az Eötvös Gimnáziumot a Csongor téri iskola épületében helyezi el, melynek jogutódjaként is az Eötvös Gimnáziumot nevezi meg. Az általános iskolás tanulókat pedig a városrész közeli iskoláiban helyezi el. Az indoklás szerint az iskola épülete a következő tanévtől egy profiltiszta gimnáziumnak fog helyet adni, ami megfelel az önkormányzat hosszú távú fejlesztési tervének. Az általános iskola megszüntetésével a környező iskolák alacsony kihasználtsága javítható, és az iskola központi elhelyezkedése miatt könnyebb a tanulók átirányítása a közeli iskolákba. A gimnáziumi osztályokban integrált oktatásban részesülő krónikus betegségben szenvedő, illetve érzékszervi fogyatékossággal rendelkező tanulók felzárkóztatására plusz órákat a jogutód intézmény is maradéktalanul biztosítani fog. Az osztályok és az őket tanító pedagógusok személye változatlan marad. A közgyűlés az összevonásról 1999. március 19-én határozatban döntött.

A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzés keretében megvizsgálta a Csongor téri Általános Iskola és Gimnázium ügyében hozott határozatokat, és megállapította, hogy az önkormányzat a kérdést véglegesen rendező határozatainak meghozatala előtt nem intézkedett valamennyi kérdésben az érintettek véleményének kikéréséről, ezért felszólította a közgyűlést a hiányosságok rendezésére, aminek a közgyűlés határidőben eleget is tett.

A gimnáziumok összevonása nem okoz aránytalanul súlyos terhet a tanulóknak, mert a korábbi épületben tanulnak, és továbbra is a korábbi tanáraik tanítják őket. Az általános iskola tanulóinak átvételére kijelölt iskolák pedig a meglévő pedagógiai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét változatlanul biztosítják.

A vizsgálat megállapította, hogy az önkormányzat lehetőséget adott valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére, de a jogszabály az érveinek figyelmen kívül hagyása miatt senkinek sem biztosít vétójogot. A művelődéshez való jog az alkotmányban garantált alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állami feladat ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok valósítják meg.

A szabad iskolaválasztás jogát nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért az – az alapellátás sérelme nélkül – nem biztosítja az érintetteknek azt a jogot, hogy az önkormányzattól valamely intézmény változatlanul hagyását követeljék.

A vizsgálat alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy jogsértés nem történt, ezért a vizsgálatot alkotmányos joggal kapcsolatos visszásság hiányában megszüntette.

OBH 1152/1999.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság sérelme folytán fennáll a művelődéshez való alkotmányos jog (Alk. 70/F. § (1) bek.) és ezen keresztül a munkához való jog (Alk. 70/B. § (1) bek.) érvényesíthetetlenségének közvetlen veszélye, ha nem szabályozza jogszabály, hogy az állami nyelvvizsgát tevő a kijavított dolgozatát miként tekintheti meg, készíthet-e arról másolatot.

Teljes szöveg: 3.2. alfejezetben.

OBH 1221/1999.

Az Alkotmány 70/F. § (1) és (2) bekezdésben deklarált művelődéshez való joggal, valamint a 2. § (1) bekezdésben foglalt jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggésben visszásságot okoz az általános iskola kimenő rendszerben történő, illetve ezt sem biztosító megszüntetése, ha a megkezdett kísérleti jellegű oktatás nem fejezhető be.

I. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő (a VII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő épületben) VII. kerület, Hernád utca 46. szám alatti Kísérleti Általános Iskola ügyében az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot folytatott és visszásságot tárt fel. Első ízben részjelentés készült, mely alapvetően a Fővárosi Közgyűlés határozatát kifogásolta. A határozattal kapcsolatban 1999-ben újabb visszásságokat állapított meg, mivel felmerültek olyan körülmények, mely szerint a kísérleti oktatást az intézményben nem kívánják befejezni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese kezdeményezésében és ajánlásában: 1. Felkérte a Fővárosi Közgyűlést döntésének módosítására oly módon, hogy abban garanciák szerepeljenek a kimenő rendszerű megszüntetésre, mind a diákok, mind a tanári kar részére. A döntés olyan határidőt tartalmazzon, hogy arra az érintettek időben felkészülhessenek, jogaikat ténylegesen gyakorolhassák. 2. Kérte annak a lehetőségnek a megvizsgálását is, hogy az iskola 12 évfolyamossá való fejlesztésével az intézmény továbbra is a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában és irányítása alatt működjön, megőrizve az eddigi értékeket, fejlesztő programokat. 3. Felkérte Budapest Főváros Önkormányzatának főpolgármesterét, vizsgáltassa meg, hogy a VII. kerület Hernád utca 46. szám alatti Kísérleti Általános Iskola ügyében hozott döntések során a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztály munkatársát vagy munkatársait terheli-e valamilyen felelősség a tekintetben, hogy a kifogásolt határozatok, illetve azok előkészülete ellenére a VII. Kerületi Önkormányzat az általa kiadott tájékoztatóban úgy szerepeltette az intézményt, amely az elsőosztályosok beiratkozását várja. 4. Amennyiben a vizsgálat eredményeként arra a megállapításra jut, hogy a Főpolgármesteri Hivatal valamely köztisztviselőjét mulasztás terheli a tévedésre okot adó helyzet kialakulásában, úgy intézkedjen a felelősségre vonás érdekében. A kezdeményezések, ajánlások nem vezettek eredményre, azokat az érintett Fővárosi Önkormányzat nem fogadta el, és nem intézkedett arra vonatkozóan, hogy az iskola kimenő rendszerű megszüntetésére garanciát nyújtson a még ott tanuló diákoknak és pedagógusoknak a művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben. A 3. és 4. pontban foglalt kezdeményezéseknek a címzett eleget tett, de fegyelmi felelősségre vonást nem kezdeményezett.

II. Közel egy évvel később az iskola Szülői Munkaközössége és Közalkalmazotti Tanácsa azt sérelmezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat a kitűzött határidő ellenére az iskola sorsáról nem döntött, mert az ingatlantulajdonos, a Budapest VII. Kerületi Önkormányzat, arra kérte a fenntartó Fővárosi Önkormányzatot, hogy döntését halassza el, a két önkormányzat egyeztesse álláspontját, majd ezt követően szülessen döntés. Az önkormányzat döntött az iskola megszüntetéséről, mely határozat ellen fellépett a Közigazgatási Hivatal is, tekintve, hogy a kerület olyan időpontban döntött az iskola megszüntetéséről, amely időpontban annak átadása még nem történt meg.

Az iskolabezárás tárgyában folytatott vizsgálat lezárásaként az országgyűlési biztos általános helyettese megállapította, hogy az intézmény megszüntetése – annak kísérleti jellegéből adódóan – a művelődéshez való joggal összefüggésben további visszásságot okoz a korábbi, de ugyancsak visszás helyzethez képest, amikor a kimenő rendszerű megszüntetés volt a kifogásolt és ugyancsak visszásságot okozó döntés. Gyakorlatilag az önkormányzat az intézmény jogi átvétele előtt azt megszüntette, ezért a kialakult helyzetre és a korábbi eredménytelen kezdeményezésekre és ajánlásokra tekintettel újabb kezdeményezéssel nem élt az országgyűlési biztos általános helyettese, de a két önkormányzat figyelmét ismételten felhívta az okozott visszásságokra.

OBH 1556/1999.

Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha egy oktatási intézmény megszüntetése előtt nem kéri ki mindenre kiterjedően az érintett szervezetek véleményét, de azokat utólag beszerezve a korábbi döntését felülvizsgálja, még akkor is, ha a döntését nem változtatja meg.

A tiszafüredi Széchenyi István Általános Iskola közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz iskolájuk és a Hámori András Műszaki Szakközépiskola és Szakképző Intézet tervezett összevonásával kapcsolatban. Panaszolták, hogy az önkormányzat a városi oktatási intézményrendszer átalakítására 1999 februárjában négyféle tervezetet dolgozott ki, és azokat az érintett intézmények közösségei véleményeztek is, de a képviselő-testület a koncepciók megvitatásakor nem a négy variáció egyikét, hanem egy ötödik variációt – a Széchenyi iskola megszüntetésére a testület ülésén készített előterjesztést – fogadott el.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek során megkereste az önkormányzat polgármesterét, és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. A beszerzett dokumentumok alapján megállapította, hogy mivel a ötödik variációról az érintettek nem fejthették ki előzetesen a véleményüket, ezért a polgármester, élve a törvényben biztosított jogával, a kérdés újratárgyalását kérte a képviselő-testülettől. A testület az eredeti döntését fenntartva hozta meg újabb határozatát. A döntést követően az ötödik variációt több fórumokon megvitatták, majd az önkormányzat május 25-én úgy döntött, hogy a Széchenyi tanulói a Hámori András Műszaki Szakközépiskola és Szakképző Intézettel összevont többcélú intézményben, de változatlan épületben, és szakmai önállóságuk megőrzése mellett a 2–8. évfolyamon kifutó rendszerben tanulnak tovább.

E határozat előtt sem rendelkeztek azonban a szakközépiskola feladatának bővítése ügyében az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, a szülői szervezetek és a diákönkormányzat véleményének kikéréséről.

A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzés keretében az önkormányzat határozatait megvizsgálta, és felszólította a képviselő-testületet, hogy 1999. VII. 31-ig ismételten tárgyalja meg a kérdést, és hozza meg a jogszabályoknak megfelelő határozatait. A testület a felhívásnak eleget is tett. A törvényesség kérdésében a felülvizsgálat megtörtént, ezért ebben a körben az országgyűlési biztos eljárási hatásköre kizárt.

A vizsgálat megállapította, hogy az önkormányzat a végső döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére, de a jogszabály az érveinek figyelmen kívül hagyása miatt senkinek sem biztosít vétójogot. A művelődéshez való jog az alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állami feladat ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok valósítják meg.

OBH 1602/1999.

Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ban biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az önkormányzati intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola szülői szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de annak tiltakozása ellenére az intézményt megszünteti, ha más jogszabályt nem sért.

A miskolci Mész utcai 45. számú Általános Iskola közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz az iskolájuknak a Szeretet utcai 23. számú Általános Iskola épületébe történő összevonásával kapcsolatban. Kifogásolták, hogy míg a Mész utcai épület 14 éve épült, és magas színvonalú oktatást tesz lehetővé, addig a 23. számú Iskola épülete a század elején épült, és a felújítása közel 200 millió forintot igényelne. Az önkormányzat azonban a felújítás helyett csak 5,6 millió forintot szánt tisztasági festésre, és csak a tiltakozásukra emelte meg az összeget 23 millió forintra, amely összeg is csak “felületi kezelést” tesz lehetővé.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek során megkereste az önkormányzat polgármesterét, és a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét. A válaszok szerint az önkormányzat a városi oktatási intézményrendszer átalakítása során 1997-ben a Szeretet utcai Általános Iskolát gazdaságilag integrálta a Mész utcai Iskolába. A gyermeklétszám csökkenése miatt az önkormányzat tervet dolgozott ki az intézmények összevonására. A döntés előtt 1999. február 16-án tájékoztatták az érintett közösségeket. A közgyűlés március 4-én az előterjesztést határozatával elfogadta.

A vizsgálat megállapította, hogy a önkormányzat a régi épület felújítására 30 millió forintot különített el, és az a kifogásolt hibák túlnyomó többségének javítására elegendő. A tisztasági festésen felül 1999. VIII. 10-ig elvégzendő munkák között szerepel az elhasználódott műszaki állapotú padlóburkolatok, nyílászárók cseréje, vizesblokk kialakítása, az elektromos és fűtőrendszer korszerűsítése, riasztórendszer kiépítése, szaktantermek kialakítása, és a homlokzati károsodások megszüntetése, részleges helyreállítása, továbbá a beépített tetőtér teljes helyreállítása. Az 1998/1999-es tanévben a Mész utcai épületben 15 tanulócsoportban 283 tanuló, a Szeretet utcai épületben pedig 9 csoportban 169 gyermek tanult. A végzősök és az elsősök számára is tekintettel az 1999/2000-es tanévben 420 tanuló számára 19 csoport alakítható ki. A 22,1 fős átlaglétszámú csoportok elhelyezése megoldható. A vizsgálat nem igazolta azt a feltételezést, hogy az új épület kiürítését kizárólag az a cél indokolta volna, hogy az csak így adható át ideiglenesen a tervezett főiskola részére, mivel az átadás nem oka, csupán következménye a tanulók létszámcsökkenése miatt indokolt kiürítésnek. Az épületnek az oktatási ágazatban való megtartása egy esetleges demográfiai változás esetén lehetővé teszi annak újrahasznosítását is. Az összevont iskola tanulóinak egy épületbe költöztetése fentiek alapján nem okoz aránytalanul súlyos terhet a gyermekeknek, mert a 2 épület közötti távolság gyalogosan is megtehető. Az iskola a korábbi pedagógiai programját folytathatja, és a meglévő pedagógiai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét semmi nem gátolja. Az épület egészségre ártalmas voltát a helyreállítást követően semmi nem támasztja alá.

Az országgyűlési biztos vizsgálata megállapította, hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére. A hatályos jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek sem biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat a költségvetését a törvényes kertek között szabadon határozza meg, és mint fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi szempontból nem bírálható felül.

OBH 1681/1999.

Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az oktatási intézményei által felvehető létszám meghatározásával csökkenti a körzeten kívül lakó tanulók felvételének lehetőségét.

A Budapest II. ker. Fillér utcai Általános Iskola tanulói és szüleik fordultak panasszal az országgyűlési biztoshoz az iskola tervezett jogutód nélküli megszüntetése, illetve a tanulóknak másik iskolába történő átirányítása miatt. Kifogásolták, hogy az önkormányzat eljárása üres formaságnak tekinti a demokratikus elveket és jogszabályokat, mivel a rendelkezésre álló két hét nem elegendő arra, hogy az érdemi egyeztetést az intézmények szakmai közösségével, a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal lefolytassák.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek során megkereste az önkormányzat polgármesterét. Az következő előzményekről szerzett tudomást. Az önkormányzat a csökkenő gyermeklétszám miatt alacsony kihasználtságú intézmények gazdaságtalan működésére tekintettel a közoktatás racionalizálását vette tervbe. Ennek keretében a Fillér utcai Általános Iskola – mint önálló intézmény – megszüntetésére tettek javaslatot a képviselőtestület 1999. április 6-i ülésére. A tervezet szerint megszüntetik a Marczibányi István Általános Iskolát is, és mindkettőt összevonják a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnáziumban mint jogutód intézményben. Az előterjesztés szerint még évekig a korábbi épületekben is folyna az oktatás, csak mint tagiskola működne. Az önkormányzat a koncepcióról az érintetteket 1999. március 23-án tájékoztatta, és az iskolai közösségek véleményét kikérte az előterjesztés 1999. április 6-i közgyűlési megvitatását megelőzően. A képviselőtestület 1999. április 6-i ülésén a polgármester az előterjesztésnek az összevonására vonatkozó részét visszavonta, így a Fillér utcai Általános Iskola megszüntetése nem került napirendre. Az önkormányzat az oktatási intézményhálózat korszerűsítésére vonatkozó koncepció felülvizsgálatára szakmai egyeztető bizottságot hozott létre.

A panasz a fentiek alapján okafogyottá vált. További vizsgálatra csak azért került sor, mert a panaszos a képviselőtestület 1999. április 6-i ülésén hozott határozatai ellen is panaszt jelentett be. E határozatokban az önkormányzat az első évfolyamon 27 tanulócsoport indítását engedélyezte, és a csoportok létszámát 24–30 tanulóban határozta meg. A határozatok vizsgálatát időközben a Közigazgatási Hivatal is elvégezte, és felszólította a képviselőtestületet a törvénysértő határozatok visszavonására, majd az észrevétel elutasítása miatt keresetet nyújtott be. Az önkormányzat azonban jelezte, hogy a beiskolázás rendben megtörtént, az osztályok létrehozásakor az iskolák a törvényes létszámot nem lépték túl, ezért a Közigazgatási Hivatal a keresetet okafogyottság miatt visszavonta. Az önkormányzat határozatai alapján az iskolák csak a kerületi tanulók felvétele után fennmaradó férőhellyel rendelkeznek, ezzel az a kerületen kívüli tanulók felvételét erőteljesen korlátozza.

Az önkormányzati törvény szerint a települési önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében csak a település lakói számára köteles az alapfokú oktatásról gondoskodni. A művelődéshez való jog az alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását helyi szinten az önkormányzatok valósítják meg azáltal, hogy biztosítják a település lakóinak az ingyenes és kötelező általános iskolát.

A lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy a tanévkezdés rendben megtörtént, ezért a vizsgálatát okafogyottság miatt megszüntette.

OBH 1924/1999.

A székesfehérvári Ybl Miklós Középiskola tanulóinak szülei fordultak panasszal az országgyűlési biztoshoz a középiskola jogutód nélküli megszüntetése, illetve a tanulóknak másik középiskolába történő átirányítása miatt.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, melynek során az előzményekről megállapította, hogy a székesfehérvári önkormányzat a csökkenő gyermeklétszám miatt alacsony kihasználtságú intézmények gazdaságtalan működésére tekintettel az oktatási rendszerének átalakítása keretében a középfokú szakképzés racionalizálását is tervbe vette. Ennek érdekében a vegyes profilú középiskolákat és gimnáziumokat is át kívánta szervezni. A Ybl Miklós Középiskola gépjármű-technikai szakmai képzését a Váci Mihály Ipari Szakképző Iskolába tervezte áthelyezni, ahol már folyt karosszérialakatos-képzés. Az önkormányzat a koncepcióról az érintetteket szakmai megbeszélésen tájékoztatta, és az iskolai közösségek véleményét kikérte az előterjesztés 1999. április 22-i közgyűlési megvitatását megelőzően. Az érintettek a kérdés bizottsági tárgyalásának napján tüntetést is szerveztek. Ellenérvként felhozták, hogy az önkormányzat jól és gazdaságosan működő intézményt kíván megszüntetni, továbbá, hogy a pedagógusok és a szülők véleményét figyelmen kívül hagyták.

A közgyűlés az átszervezésről tárgyalva az érdekképviseletek véleményének figyelembevételével az eredeti koncepciót némi változtatással fogadta el. A szakközépiskolai képzést csak 2001. június 30-i hatállyal szünteti meg, és csak a I. és II. évfolyam kerül áthelyezésre, míg a III–IV. évfolyam kimenő rendszerben még a középiskolában érettségizhet.

A vizsgálat megállapította, hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére. A jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek sem biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat a költségvetését a törvényes keretek között szabadon határozza meg, és mint fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi szempontból nem bírálható felül.

A művelődéshez való jog az alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását – helyi szinten – az önkormányzatok közreműködésével valósítja meg azáltal, hogy biztosítja – többek között – az ingyenes és kötelező általános iskola igénybevételének lehetőségét.

OBH 2675/1999.

Nem okoz visszásságot az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha az önkormányzati intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskola szülői szervezetének, az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét kikérve, de annak tiltakozása ellenére az intézményt megszünteti, ha más jogszabályt nem sért.

A pécsi Berek utcai Általános Iskola közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz az iskolájuk jogutód nélküli megszüntetéséről hozott önkormányzati döntés miatt. A közigazgatási hivatal tájékoztatta az országgyűlési biztost az önkormányzatnak a közoktatási intézményrendszer átszervezése ügyében folytatott vizsgálatáról. Az átszervezés több iskolát érintett, ezért az érdekelt szülők kérelmeket nyújtottak be.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való jog sérelmének lehetősége miatt vizsgálatot indított, amely vizsgálat kiterjedt a Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ Istenkúti Tagiskolája megszüntetésének, a Pollák Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola tervezett összevonásának, valamint a pécsi Surányi M. utcai óvoda bezárásának ügyére; majd az oktatási intézményrendszer átalakítására vonatkozó határozatok azonosságára tekintettel a panaszok vizsgálatát egyesítette.

I. A Rácvárosi és Istenkúti ÁMK Istenkúti Tagiskolájának megszüntetése. Az önkormányzat 1997-ben összevonta a Rácvárosi és Istenkúti iskolát egy Általános Művelődési Központba, majd 1999. március 18-án az Istenkúti tagiskola megszüntetéséről döntött. Az Istenkúti Közösségért Egyesület és az ÁMK iskolaszéke kérte az országgyűlési biztostól a döntés felülvizsgálatát, mert álláspontjuk szerint a tagiskola megszüntetése és a távolabbi, csak busszal megközelíthető iskola kijelölése a gyermekek és szüleik számára aránytalan terhet jelent. Az önkormányzat a határozatban rendelkezett arról is, hogy az intézmény rácvárosi épületébe átkerülő tanulók szervezett utaztatásáról az önkormányzat gondoskodik. Tekintettel arra, hogy nem minden szülő választotta ezt az iskolát, ezért az önkormányzat az ingyenes tanulóbérlet biztosításával támogatja a családokat. A Rácvárosi és Istenkúti ÁMK Istenkúti Tagiskolájának megszüntetése ügyben az önkormányzat nem az önálló intézményt, csak a tagiskolát szüntette meg, de a szolgáltatásokat ez esetben is azonos minőséggel köteles biztosítani. A rácvárosi iskolába 58 gyermeket írattak, de többen – élve a szabad iskolaválasztás jogával – gyermekeiket a város más iskoláiba íratták. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat határozatban rendelkezett a tanulók szervezett utaztatásáról, illetve ingyenes tanulóbérletről, ezzel elhárította a családokat terhelő esetleges jelentős költségnövekedés veszélyét.

II. Az önkormányzat 1999. VI. 3-én döntött további összevonásokról is. A Berek utcai Iskola megszüntetésére azért került sor, mert a 7 kertvárosi általános iskolában a csökkenő gyermekszám miatt 500 üres férőhely keletkezett, és felmerült 1 iskola teljes megszüntetésének lehetősége. A javaslat szerint a tanulóknak az okozza a legkisebb problémát, ha a hét iskola közül a leginkább központi helyen lévő iskolát szüntetik meg, mert így mindenki a lakóhelyéhez legközelebb lévő másik iskolába kérheti az átvételét. A tervezett bezárás ellen szervezett demonstráción a résztvevők kifogásolták, hogy a beíratásokat követően hozott döntés miatt csökkent a gyermekek esélye, hogy az általuk választott iskolába nyerjenek felvételt. Hiányolták, hogy az érdekeltek véleményét időben nem kérték ki, ezért a döntés ellen a közigazgatási hivatalhoz fordultak, amely észrevételezte, hogy a határozatok nem rendelkeztek a 9. osztályba felvett tanulókról. A képviselők nem ismerték a döntéskor a megyei önkormányzat szakvéleményét. Az iskolák megszüntetésekor nem jelölték ki az új körzethatárokat. Eljárási hibákat a szavazással kapcsolatban is megállapított, ezért felszólította a közgyűlést, hogy a hiányosságokat pótolja. A közgyűlés az észrevételeket megtárgyalta, és a hiányosságok időközben megtörtént pótlására tekintettel a határozatait fenntartotta.

III. Az önkormányzat döntése értelmében a Pollák Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Speciális Tagozatának feladatköréből 1999. VII. 1-jei hatállyal törölte a fogyatékos tanulók oktatása szakfeladatot. A képzésében résztvevő osztályokat a Fehérhegyi Általános Iskolába helyezte át. A szülők kifogásolták, hogy ez aránytalan terhet jelent a gyermekek számára, mivel a város szélére kerülnek, ami a megnövekedett utazási idő miatt különösen a bejáró tanulók délutáni képzésének lehetőségét rendkívüli mértékben korlátozza. Az épület nehéz megközelíthetősége miatt pedig az óraadó előadók is elpártolhatnak az iskolától.

Az Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Speciális Tagozatának áthelyezéséről azért döntött az önkormányzat, mert az épületet az egyháznak kell átadnia. A jogutód Fehérhegyi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, ahova a Speciális Tagozat egészében kerül át, a fogyatékos tanulók oktatását magas színvonalon végzi. A képzés helyének megváltoztatásával aránytalanul súlyos teher nem keletkezett, és a két intézmény szellemi és technikai eszközeinek egyesítésével a tanulók magasabb színvonalú képzése érhető el.

IV. A szakmai előterjesztés szerint 1999-ben 5383 gyermeket írattak be 5180 óvodai férőhelyre, mégis javaslatot tettek az alacsony létszámú csoportok összevonására, és a csoportszám csökkentésére, továbbá az egycsoportos óvodák megszüntetésére. A Surányi utcában egycsoportos óvoda működött, ezért javasolták a megszüntetését. A szülők tiltakoztak, mert az óvoda az előző évben is 100%-on felüli kihasználtsággal működött, és a tervek szerint a gyermekek olyan óvodába kerülnek, amely szintén magas kihasználtságú. Az önkormányzat szerint a Surányi utcai óvodába beíratott gyermekek száma valóban meghaladta a 100%-ot, de az óvoda kihasználtsága a nevelési évben csak 75%-os volt. Az állami normatívát az önkormányzat a ténylegesen ellátott gyermeklétszám alapján igényelheti, míg az intézmény fenntartásának többi költsége az önkormányzatot terheli. A beíratott és az ellátott gyermekek közötti létszámkülönbséget az okozza, hogy a beíratás olyan jog, amelyhez nem járul jelenléti kötelezettség, és az sem kizárt, hogy a gyermeket akár több óvodába is beírassák, és azután a legkedvezőbb helyet válasszák. A gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladta meg az engedélyezettet, és az 1999. szeptember 2-án közölt adatok szerint az óvodáknak egyetlen felvételi igényt sem kellett elutasítaniuk.

A vizsgálat kimutatta, hogy az önkormányzat a döntése előtt lehetőséget biztosított valamennyi érintettnek a véleménye kifejtésére. A hatályos jogszabály viszont egyetlen érdekeltnek sem biztosít vétójogot érveinek figyelmen kívül hagyása miatt. Az önkormányzat a költségvetését a törvényes keretek között szabadon határozza meg, és mint fenntartó nagyfokú önállósággal bír az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. Döntéseit a csökkenő gyermeklétszám miatt kihasználatlan intézmények gazdaságtalan működése indokolja. Az önkormányzat döntése kizárólag törvényességi, alkotmányossági okból vizsgálható, gazdálkodása célszerűségi szempontból nem bírálható felül.

Kapcsolódó ügyek: OBH 2623/1999; 2874/1999; 2923/1999.

OBH 2877/1999.

Visszásságot okoz az Alkotmány 70/F. §-ában biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben az önkormányzat, ha nem határozza meg az általános iskolák körzethatárait.

A Terézvárosi Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szülői közössége fordult panasszal az országgyűlési biztoshoz az iskolájuk és a Pethő S. utcai Általános Iskola tervezett összevonása miatt, mert az önkormányzat ezzel az intézkedésével a kerület egyik legnépszerűbb iskoláját vonná össze, amivel az ott folyó tanítás színvonalát veszélyeztetné.

Az országgyűlési biztos a művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggő visszásság gyanújára tekintettel vizsgálatot indított, melynek során megállapította, hogy az önkormányzat megbízásából készített tanulmány szerint a Pethő utcai Általános Iskola alacsony kihasználtsággal működik, így a fenntartása aránytalanul költséges, míg a két tannyelvű iskola épületének helyreállítási költségét, az egyre romló műszaki állapota miatt 215 millió forintra becsülték. Az önkormányzat a fenntartási és helyreállítási költségek megtakarítása érdekében tervet készíttetett az iskolák összevonására, mely szerint a két tannyelvű iskola épületét folyamatosan kiürítenék.

Az önkormányzat a koncepciót 1999 júniusában az érintettek részére véleményezésre megküldte. Az érintettek véleménye szerint a két tannyelvű iskolában olyan magas színvonalú az oktatás, és emiatt annyira népszerű, hogy az ott tanuló gyermekek Budapest különböző kerületeiből, valamint vidékről is érkeznek. A szülők a Pethő utcai iskolába tervezett költöztetéssel nem értenek egyet, mert álláspontjuk szerint ott a kb. 900 gyermek megfelelő módon nem helyezhető el. Az előterjesztők az érdekképviseletek véleményét figyelembe véve az eredeti koncepciót némi változtatással terjesztették a képviselő-testület elé, amely június 29-én döntött az iskolák összevonásáról, melynek székhelyeként a két tannyelvű iskola épületét jelölte meg. A Pethő utcai iskola az új intézmény tagiskolája lett. Az önkormányzat 2000. június 30-ig az igazgatói teendők ellátásával a két tannyelvű iskola igazgatóját bízta meg. Az ő feladata, hogy a két tannyelvű iskola épületének 2002-ig történő kiürítési ütemtervét elkészítse. Az önkormányzat arról is rendelkezett, hogy az új intézményben 2000. szeptember 1-jétől minden tanévben csak két elsőosztályos tanulócsoport indítható, és így hosszú távon az intézmény 8 + 4 osztályos szerkezetben évfolyamonként két osztállyal folytatja az oktatást.

Az országgyűlési biztos megkeresésére az önkormányzat hivatalosan közölte, hogy az önkormányzat a kerület egészét egy beiskolázási körzetnek tekinti, ezért nem határozott meg iskolákra lebontva körzeteket, mivel “a kerület egyik végétől a másikig húsz perc alatt gyalog bejárható”. A csökkenő gyermeklétszám arra ösztönözte az önkormányzatot, hogy a racionalizálást azokra az iskolákra is kiterjessze, amelyekben nagy arányú a kerületen kívüli tanulók száma, mint az érintett iskola esetében is, ahol a kerületi lakosok száma a tanulók felét sem éri el. Az iskolát továbbra is kétszer két tannyelvű iskolaként kívánják fenntartani, de az ott tanuló gyermekek létszámát maximálják. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében az önkormányzat eljárásában nem talált törvénysértést.

A vizsgálat megállapította, hogy az iskolák összevonása nem okoz aránytalanul súlyos terhet sem a tanulóknak, sem szüleiknek, mert előreláthatólag még három évig a korábbi iskolájuk épületében tanulhatnak tovább, és csak a tanulói létszám fokozatos csökkenését követően kell az épületből kiköltözni. A Pethő utcai épületben 24 tanterem várja a tanulókat, amely várhatóan megfelelő elhelyezést tud biztosítani a 8 + 4 évfolyamos iskola évfolyamonként 2-2 osztályának. E határozatok alapján az iskola csak a kerületi tanulók felvételét követően fennmaradó kapacitásával rendelkezhet, és ezzel jelentős mértékben korlátozta a kerületen kívüli tanulók felvételének lehetőségét. Ez az intézkedés nem sérti az önkormányzati törvényt, mert a települési önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében csak a település lakói számára köteles az alapfokú oktatásról gondoskodni.

A közoktatási törvény szerint az önkormányzat köteles meghatározni az intézmények felvételi körzetét, amelyben az ott élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az iskola nem tagadhatja meg. E szerint a két tannyelvű általános iskola köteles felvenni az általános iskolába azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a körzetében található, abban az esetben is, ha a két tannyelvű oktatásra nem tart igényt. Az önkormányzatnak az a döntése, mely szerint az iskola évfolyamonként csak 2 elsős osztályt indíthat, azt is jelentheti, hogy a jelenleg két célnyelven, angolul és magyarul, illetve németül és magyarul folyó 2 x 2 tannyelvű oktatást az iskolának korlátoznia kell, mert a két osztályban helyet kell biztosítania a körzetben lakó tanulóknak is.

A vizsgálat feltárta, hogy az önkormányzat a két tannyelvű általános iskola és gimnázium fenntartásával nem csupán kötelező alapfeladatot, hanem önként vállalt feladatot is ellátott, amihez a költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását is. A közoktatási törvény szerint a Fővárosi Önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok között együttműködési megállapodást kezdeményezhet a két tannyelvű oktatás szervezésére. Ha tehát az önkormányzat a két tannyelvű oktatást fenn kívánja tartani, ahhoz az érintett kerületektől igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. Az együttműködési megállapodás megszervezése érdekében azonban a Fővárosi Önkormányzatot hivatalosan nem kereste meg. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az önkormányzat nem vett igénybe minden rendelkezésére álló jogi eszközt a tagozatos oktatás fenntartása érdekében.

A vizsgálat alapján az országgyűlési biztos megállapította, hogy az önkormányzat nem tartotta be a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 90. § (1) bekezdésében foglalt előírást, amikor az általános iskolák körzeteit nem határozta meg, és ezzel az Alkotmány 70/F. §-ban biztosított művelődéshez való alkotmányos joggal összefüggésben visszásságot okozott. Megállapította, hogy a két tanítási nyelvű iskolai oktatásra vonatkozó szabályok nem határozzák meg, hogy az önként vállalt feladat esetén az azt vállaló önkormányzat kitől és hogyan igényelheti a feladattal arányos fedezet biztosítását.

I. Az országgyűlési biztos ezért felhívta az önkormányzat jegyzőjét, hogy vizsgálja felül az önkormányzatnak az általános iskolai körzetek határainak ügyében tapasztalt mulasztását, és kezdeményezze a képviselő-testület intézkedését a törvényi előírás teljesítésére.

Az önkormányzat polgármestere az ajánlásban foglaltakat tudomásul vette, és intézkedett a mulasztás pótlására. A körzethatárokra vonatkozó válaszát az országgyűlési biztos elfogadta.

II. Az országgyűlési biztos a közigazgatási hivatal vezetőjét is felkérte álláspontjának közlésére, aki az ajánlással egyetértve szintén felszólította az önkormányzatot, hogy a körzetek kijelölése ügyében tapasztalt mulasztását pótolja.

III. A oktatási minisztert kérte, hogy kezdeményezze a közoktatási törvény olyan módosítását, amely a két tanítási nyelvű iskolai oktatás szerepét és feltételeit az oktatási struktúra valamennyi résztvevője számára kiszámíthatóvá teszi.

A miniszter nem tartotta indokoltnak a törvény javasolt módosításait, mert – mint írta – a törvény 1999-ben történt módosítása már megfelelően ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy együttműködési megállapodásokat kössenek a kerület határait meghaladó vonzáskörű intézmények fenntartására. Továbbá jelezte, hogy a 2000. évi költségvetésben javasolták a két tanítási nyelvű oktatás normatívájának jelentős emelését, ezért az országgyűlési biztos a miniszter válaszát tudomásul vette.

Az önkormányzat képviselő-testülete – az ajánlásnak és a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételének megfelelő – polgármesteri előterjesztését elutasította, ezért a közigazgatási hivatal vezetője keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. Az országgyűlési biztos az eljárását a bírósági eljárásra tekintettel megszüntette.