Mulasztások és jogsértő gyakorlatok a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében - az ombudsman vizsgálati jelentése

Szakemberhiány, az iskolába való eljutás ellehetetlenülése, kézbesítőnek használt szülők – néhány példa az integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz és fejlesztéshez való hozzáféréséről lefolytatott ombudsmani vizsgálat megállapításai közül. Székely László ombudsman a konkrét ügyekben és rendszerszinten jelentkező alapjogi visszásságok megoldására mielőbbi intézkedéseket kezdeményezett az oktatásért felelős tárcánál és a fenntartó Klebelsberg Központnál.

Az alapvető jogok biztosához forduló szülők sérelmezték, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást. A fejlesztés hiánya több gyermek állapotában és iskolai teljesítményében jelentős visszaesést okozott – ez a megállapítás köszönt vissza a panaszbeadványokban.

Az ombudsman vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű tanulónak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást az ezt előíró szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A vizsgálat öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti, számukra szükséges ellátáshoz. Székely László ombudsman megállapította, hogy a jogszabályi követelmények figyelmen kívül hagyása sérti a jogbiztonság követelményét, az érintett gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát.

Volt olyan szülő is, akit közreműködésre kértek, juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis felveti annak lehetőségét, hogy a szakértői vélemény nem vagy nem időben jut el a címzetthez. Ráadásul megszakíthatja az egyes állami szervek közötti, jogszabályban rögzített eljárási láncot, amennyiben az érintett szülő nem hajlandó kvázi kézbesítőként együttműködni a szakértői bizottsággal vagy az iskolával.

Az ombudsman jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő tanulók eljussanak a szakértői véleményben kijelölt iskolába és onnan haza. Az egyik esetben a betegszállító a gyermekért rendszeresen csak az esti órákban érkezett meg, a másikban pedig a súlyos fogyatékossággal élő gyermek az állapotánál fogva tömegközlekedést nem használhatott, ennek dacára egyáltalán nem szervezték meg a gyermek utaztatását a lakóhelye és az iskolája között. Egy esetben felmerült az az ötlet is, hogy a tanulókat kollégiumban kellene inkább elhelyezni.

A biztos kiemelte, hogy a szakértői bizottság által kijelölt intézménynek kötelessége felvenni a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő tanulót. Így az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Mindez pedig független attól, hogy az iskolának ki a fenntartója. Súlyos probléma, hogy a törvény által előírt követelménynek a fenntartók jelenleg nem tudnak eleget tenni: nincsenek meg hozzá a szükséges anyagi forrásaik, eszközeik. Székely László ombudsman megállapította, hogy a hiányzó feltételek sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét is. A biztos felhívta a figyelmet, hogy a kollégium igénybevétele önkéntes döntés, ami nem válthatja ki a szakértői véleményben kijelölt iskolába utaztatás kötelezettségét.

Székely László ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult azt kezdeményezve, hogy tegye meg a jelentésben ismertetett problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. A biztos felkérte a Klebelsberg Központ elnökét: intézkedjen, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást és fejlesztést. Kezdeményezte továbbá az is, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben a jogszabálynak megfelelően, valamint nyomon követhető módon közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek.