null Visszásságok a BKV jegyellenőrzési, pótdíjazási gyakorlatában


Visszásságok a BKV jegyellenőrzési, pótdíjazási gyakorlatában – az ombudsman változtatásokat javasol

 

 Nincs jóváhagyott üzletszabályzat. Kifogásolható az ellenőrök és a biztonsági őrök hangneme, viselkedése és az, hogy nem mindig azonosíthatók egyértelműen. A jegyvásárlás feltételeit nem mindenütt teremtik meg, de a pótdíjakat kivetik. Az utasoktól az egyéves elévülés után is behajtják az ügyvédi költségekkel és kamatokkal megnövelt követeléseket. Az országgyűlési biztos hivatalból, valamint állampolgári panaszok alapján indított vizsgálatot, amelynek nyomán megoldást sürget a Budapesti Közlekedési Zrt.-től.

 

Az ellenőrök eljárásával kapcsolatos panaszok döntő többsége az otromba, nyomdafestéket nem tűrő stílust kifogásolta. Szabó Máté ombudsman a panaszok számából, visszatérő jellegéből kénytelen volt megállapítani, hogy nincs foganatja a közlekedési társaság ismétlődő ígéreteinek, és az intézkedésekkel nem sikerül véget vetni az emberi méltóságot sértő inzultusoknak. Nem állapítható meg, hogy a panaszos egyes esetekben miért csak hónapokkal később kaphatott választ. Az utasok panaszaira küldött válaszlevelekben nem tükröződik vissza az elfogulatlan, korrekt vizsgálat lefolytatása. A tisztességes eljáráshoz való jog ilyen sérelmét az ombudsman hivatali elődje már négy ével ezelőtt is feltárta.

 

A BKV ellenőrei annak ellenére pótdíjat fizettetnek a jegy nélkül utazókkal, hogy az utas a menetjegyét nem minden megállóhelyen válthatja meg, és a BKV járművein se mindenütt van erre lehetőség. Az ellenőrök pótdíjazási gyakorlata sérti a jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman szerint elvárható a közlekedési társaságoktól, hogy pótdíjat csak akkor követeljenek, ha a jegyvásárlás lehetőségét előzetesen megteremtették.

 

A BKV Zrt. kétségtelenül jogosult ellenőrizni, hogy az utasok megváltották-e a jegyüket, vagy van-e érvényes bérletük. Amennyiben nincs, az ellenőrnek joga van a pótdíjazási eljárás

megindítására. Az ombudsman azonban nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az utazási jogosultság ellenőrzése során a BKV Zrt. munkatársai pusztán egy szerződés teljesítését ellenőrzik, és nincsenek az utasokkal szemben fölérendelt helyzetben. Hatósági jogkört sem gyakorolhatnak, tehát például nem igazoltathatnak, hiszen a szolgáltató BKV Zrt. ugyanolyan magánfél, mint a szolgáltatását igénybe vevő utasa. Az ombudsman a jogállamiság elvének érvényesülése érdekében ezért nem támogatja, hogy a jegyellenőrök jogot kapjanak az igazoltatásra.

 

A biztos az ellenőrzés jogosultságát igazoló megfelelő eszköznek tartja a karszalagot, együtt viselve az azonosító számot tartalmazó fényképes igazolvánnyal – amennyiben az korlátozás nélkül látható. Bár jogszabály nem írja elő, ugyanez várható el azoktól a biztonsági őröktől is, akiket a BKV Zrt. szerződtetett: azonosíthatónak kell lenniük, hiszen munkájukat egy közszolgáltató képviselőiként végzik. Az azonosítás megakadályozása, illetve megtagadása viszont az esetek döntő részében lehetetlenné teszi, hogy érdemben kivizsgálják az utas panaszát – figyelmeztet az ombudsman.

 

Teljesen érthető és indokolt, hogy a BKV Zrt. minden jogszerű eszközt megragad jogos követeléseinek érvényesítésére, de nem szabad szem elől tévesztenie, hogy a jogos követelések érvényesítési módjának is jogszerűnek kell lennie. A jogállamiság elvével és a tisztességes eljárás jogával nem egyeztethető össze, hogy a BKV Zrt. a személyszállítási szerződésekből eredő követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, saját belső döntése alapján öt évre kiterjesztve érvényesíti, az eljárási költségekkel és kamatokkal jelentősen megnövelve..

 

Az ombudsman vizsgálata megállapította azt is, hogy a BKV Zrt. a törvényi kötelezettség ellenére sem rendelkezik jóváhagyott üzletszabályzattal és ez sérti a jogbiztonságot. A Zrt. által közzétett jelenlegi 'Utazási feltételek' számos rendelkezése akár a törvényi feltételeknek megfelelő üzletszabályzat része is lehet. Nem tartalmaz azonban számos olyan rendelkezést, mint például a panaszok kezelésének részletes szabályai, a kártérítési és kártalanítási kérdések, a fogyatékossággal élők utazási feltételeinek meghatározása, a viteldíj-módosítás és az előre tervezett közlekedési változások közzétételének határideje, egy közlekedési eszköz kiesése esetén a pótlás rendjének szabályozása.

 

Szabó Máté országgyűlési biztos vizsgálati jelentését és a visszásságok orvoslásának javaslatait megküldte a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatójának.