null Tanévkezdet – a nemzetiségi ombudsmanhelyettes gondolatai a nemzetiségi közoktatás jelentőségéről

Identitásuk megtartása és folyamatos fejlesztése szempontjából Magyarország államalkotó nemzetiségei számára kulcsfontosságú az anyanyelvük megőrzése, valamint a fiatal generációk ösztönzése közösségük nyelvének elsajátítására és mindennapi használatára – fejtette ki előadásában Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes a nemzetiségi szakmai tanévnyitó konferencián, amelyet augusztus 29-én tartottak a Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban.

A 2018/2019-es tanév szakmai kereteinek és kihívásainak áttekintése során az ombudsmanhelyettes elmondta: egyértelmű sikernek tekinti, hogy a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ jóvoltából idén külön rendezvényen összegezhetik és részletesen is elemezhetik a területet érintő specifikus feladatokat, hiszen ez az oktatáspolitika kiemelt figyelmét és elismerését jelzi a nemzetiségi nevelés-oktatás kérdései iránt.

Az ombudsmanhelyettes beszédében felhívta a figyelmet a magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatás fontosságára, annak eredményeire és az előttünk álló kihívásokra. Identitásuk megtartása és folyamatos fejlesztése szempontjából Magyarország államalkotó nemzetiségei számára kulcsfontosságú az anyanyelvük megőrzése, valamint a fiatal generációk ösztönzése közösségük nyelvének elsajátítására és mindennapi használatára. A család mellett az anyanyelvi nevelés legfontosabb színterei azok az intézmények, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségi közösségekhez tartozó gyermekek nevelésére-oktatására részben vagy teljesen a nemzetiségi nyelvükön kerüljön sor.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 12. § b) pontja alapján a nemzetiséghez tartozó minden személynek joga van részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben. Ugyanezen törvény 19. §-ának értelmében – kollektív jogként – a nemzetiségi közösségeknek joguk van intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez. A nemzetiséghez tartozó gyermekek és fiatalok óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelésben-oktatásban, nemzetiségi kollégiumi ellátásban és felsőfokú képzésben részesülhetnek. Az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, valamint a közösségek oktatásszervezéshez való jogát a törvény további rendelkezései részleteiben is szabályozzák.

Általánossá vált, hogy a nemzetiségi oktatásban részt vevő gyerekek ma már eltérő nyelvtudással érkeznek az intézményekbe, így a nemzetiségi pedagógusok első feladata a stabil nyelvtudás átadása és a kommunikáció elősegítése. Miközben a nemzetiségi pedagógusok helyzete, előmenetele, képzése és utánpótlása is kihívásokkal küzd, vállalt feladatukat nagy elhivatottsággal látják el, melyért köszönet illeti őket – mondta az ombudsmanhelyettes.

Szalayné Sándor Erzsébet arra is felhívta a figyelmet, hogy bár javuló tendenciáknak, jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi, a nemzetiségi tankönyvek és oktatási segédeszközök biztosítása terén továbbra is sok a tennivaló, különösen azon nemzetiségeink esetében, amelyek – az anyaország hiánya vagy az anyaországgal kialakított kapcsolatok szintje miatt – nem számíthatnak a határon túlról érkező támogatásra. Ugyanez mondható el a pedagógusképzés helyzetéről is: a nemzetiségi közoktatás folyamatosságát veszélyezteti, hogy az általános iskolában nemzetiségi nevelés-oktatásban részesülő diákok pusztán 4-6%-a választ magának nemzetiségi középiskolát, és még szomorúbb a helyzet, ha a nemzetiségi pedagógus-pályát választó érettségizettek egyre alacsonyabb számát vizsgáljuk – ahogy az általában vett pedagógusképzés esetében is hasonló a helyzet. A nemzetiségi pedagógusképzés részletes elemzését a nemzetiségi felsőoktatásról szóló 2017. évi jelentés tartalmazza, amelyet a nemzetiségi ombudsmanhelyettes és az alapvető jogok biztosa közösen adott ki.

A 2018/2019-es tanév alkalmából az ombudsmanhelyettes fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a nemzetiségi oktatási lehetőségek, illetve a ma már jelentős részben a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi iskolarendszer intézményei csak akkor képesek teljesíteni vállalt feladatukat – nemzetiségeink identitásának megőrzését és ápolását –, ha a magukat a valamely hazai nemzetiséghez tartozónak valló szülők a lehetőséggel élve egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy gyermeküket nemzetiségi oktatási intézménybe íratják be. A nemzetiségi iskolákban folyó oktatás színvonalának garanciaként kell szolgálnia arra, hogy a nemzetiségi nyelv és identitás fennmaradását biztosító oktatás egyben a továbbtanulás lehetőségét kínáló, minőségi képzés is legyen.

 

  A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága