Szociális gyermekétkeztetés: a kedvező változások mellett is további intézkedések kellenek
null Szociális gyermekétkeztetés: a kedvező változások mellett is további intézkedések kellenek
Az alapvető jogok biztosa szerint a szociális gyermekétkeztetés korábbi szabályozásához képest előrelépést jelentenek a 2016. január 1-jén életbe lépett új előírások. Székely László ombudsman ugyanakkor átfogó vizsgálata nyomán további lépéseket, korrekciókat vár a szaktárcától a hozzáférés biztosítása érdekében, a speciális étkezést igénylő tanulók, illetve a bölcsőde híján ellátás nélkül maradó gyermekek számára.
A biztos még 2015-ben hivatalból indított vizsgálatában áttekintette a családjuk szociális helyzete miatt ingyenes vagy kedvezményes térítésű étkezésben részesülő gyermekek szünidei ellátásának körülményeit. Az ombudsman a gyakorlati tapasztalatokról kért információkat az ország különböző régióiban található kilenc, reprezentatív tulajdonságok szerint kiválasztott, eltérő nagyságú, lakosságszámú és fejlettségű települési, kerületi önkormányzat polgármesterétől.
A vizsgálat kezdetekor hatályos szabályok alapján az őszi, téli és tavaszi szünetek munkanapjain a köznevelési intézmények nem voltak kötelesek megszervezni az étkezést, a nyári szünetben pedig az önkormányzatok vállalásán múlott a rászoruló gyerekek étkeztetése. Jogilag nem volt egyértelmű a nevelés, illetve tanítás nélküli munkanapon való étkeztetés biztosításának kötelezettsége, arra csak közvetve, a felügyelet jogszabályi fogalmának tartalmi elemeiből lehetett következtetni. 2015 végéig az évközi és a nyári szünetekben a rászoruló gyermekek ellátása így az önkormányzatok egyedi döntésétől függött, a bizonytalan előírások miatt ezekben az időszakokban az önkormányzatok jellemzően nem vállalták a rászoruló gyermekek étkeztetését. Az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatának megállapításai szerint így a 2015 végéig hatályos helyzet alkalmas volt arra, hogy veszélyeztesse a gyermekek jogainak és esélyegyenlőségeinek az érvényesülését.
2016. január 1-től lényegesen és pozitív irányban változtak meg a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések: jelenleg már a főszabály az, hogy a szülő kérelmére a gyermek életkorának megfelelő étkeztetést kell biztosítani a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, az iskolában pedig a nyári és az évközi szünetek alatt is. Az ombudsman ennek nyomán azt nyugtázta, hogy a korábbi visszás helyzet rendeződött. Az elismerés mellett a biztos mégis további megoldandó problémákra hívta fel a figyelmet. Ilyen például az, hogy az önkormányzatoknak a szünidei szociális gyermekétkeztetés keretében minden esetben biztosítaniuk kell az egészségi állapotuk miatt speciális étkezésre szoruló gyermekek ellátását is. Ez nem múlhat az intézmények helyzetén, belátásán vagy jóindulatán, a feladat ellátása ugyanis nem fakultatív, a hozzáférést érintő hiányosságok is sérthetik a jogbiztonság és az esélyegyenlőség követelményét, illetve a gyermekek jogait. A biztos a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult és javasolta, hogy a kormányhivatalok útján valamennyi helyi önkormányzatot tájékoztassa a speciális étkezési igényű gyermekek szünidei ellátásának kötelező jellegéről.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében arra is hangsúllyal hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adatai szerint 2592 településen több mint 65 ezer 3 éven aluli gyermek számára helyben nem volt elérhető a bölcsődei ellátás. Az ilyen településeken értelemszerűen nem lehetséges a szociálisan rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetése bölcsődei keretek között, ami a bölcsődés korú, rászoruló kisgyermek között egyenlőtlen helyzetet generál aszerint, hogy melyik településen élnek. Az esélyegyenlőség helyreállítására az ombudsman a szaktárcánál kezdeményezte, hogy fontolja meg olyan jogi szabályozás előkészítését, amely a jövőben lehetővé tenné az óvodai nevelés és az iskolai tanítás nélküli munkanapokon a gyermekek, illetve a bölcsődével nem rendelkező településeken élő bölcsődés korú gyermekek étkeztetésének biztosítását.