Tartalom megjelenítő

null Elvi állásfoglalást bocsátott ki a zsámbéki sváb öregtemető helyzetével összefüggésben a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes

Elvi állásfoglalást bocsátott ki a zsámbéki sváb öregtemető helyzetével összefüggésben a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes

A zsámbéki Sváb Öregtemető helyzetével összefüggésben elvi állásfoglalást bocsátott ki a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. Szalayné Sándor Erzsébet ebben rögzítette a nemzetiségi kulturális értékek megőrzésének szükségességét, feltárta az irányadó jogszabályi hátteret, egyúttal javaslatot tett egy, a hazai nemzetiségi közösségek szempontjából jelentős temetőkről, sírhelyekről és sírjelekről szóló országos adatbázis elkészítésére.

A zsámbéki Sváb Öregtemető helyzetével összefüggésben elvi állásfoglalást bocsátott ki a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. Szalayné Sándor Erzsébet ebben rögzítette a nemzetiségi kulturális értékek megőrzésének szükségességét, feltárta az irányadó jogszabályi hátteret, egyúttal javaslatot tett egy, a hazai nemzetiségi közösségek szempontjából jelentős temetőkről, sírhelyekről és sírjelekről szóló országos adatbázis elkészítésére.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes egy panaszbeadványból a zsámbéki Sváb Öregtemető (Neufriedhof) fenntartásával kapcsolatos nehézségekről értesült. A panaszos jelzése szerint a temetőben végzett munkálatok a sírok bedőlésének és megsemmisülésének veszélyével jártak. A vizsgálat során írásban megkeresett illetékes hatóságok válaszai, a helyszíni látogatás keretében szerzett személyes tapasztalatok, valamint a Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, továbbá a temető tulajdonosának képviseletében a Zsámbéki Római Katolikus Egyházközség plébánosával folytatott megbeszélés alapján Szalayné Sándor Erzsébet elvi állásfoglalást bocsátott ki.

A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes ebben hangsúlyozza, hogy a temetőknek, temetkezési helyeknek kiemelt jelentőségük van a nemzetiségi származású személyek identitásának megőrzésében, valamint a nemzetiségek kulturális, történeti, vallási hagyományai, épített és tárgyi emlékei továbbörökítésében. A zsámbéki német nemzetiségi közösség számára a Sváb Öregtemető (Neufriedhof) fontos kapcsolatot jelentett és jelent a település és a Németországba kitelepített több ezer ember és leszármazottja között. A kapott információk szerint az Öregtemetőben hozzátartozók hiányában számos sír, valójában a teljes temető gondozása, a sírhelyek őrzése, megóvása kizárólag a fenntartóra hárul, amely egyre nehezebb feladatnak bizonyul.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi temetők, temetőrészek, sírhelyek és sírjelek akkor is kulturális örökségünk részei, ha nem állnak műemléki védettség vagy helyi védelem alatt. A hazai nemzetiségi közösségek kultúrája olyan hozzáadott értéket jelent napjainkban is, amelynek felkutatása, dokumentálása és megőrzése, a jövő nemzedékek számára való átadása közös felelősség. A zsámbéki Öregtemetőben tapasztalható problémák kezelésére is csak az érintett szervek együttműködésével, közös felelősségvállalásával kerülhet sor. Az 1/2020. számú elvi állásfoglalás kiemelt célja, hogy megfelelő, egyben hatékony párbeszéd alakuljon ki a Sváb Öregtemető fenntartásáért, értékeinek megőrzéséért felelős állami és egyházi szereplők, illetve a német nemzetiségi közösség kulturális értékeinek, tárgyi emlékeinek fennmaradásában érintett felek között.

Az elvi állásfoglalással érintett téma összetettségére és országos jellegére tekintettel a nemzetiségi biztoshelyettes felkérte az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségét, valamint a Miniszterelnökség illetékes államtitkárságát, hogy fontolja meg egy olyan adatbázis elkészítését, amely a magyarországi nemzetiségi temetők, illetve a nemzetiségi közösségek szempontjából jelentős sírhelyek, sírjelek adatait tartalmazza és mindenki számára hozzáférhető.

Ajánló

Tartalom megjelenítő

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.