Tartalom megjelenítő

null Dr. Varga Réka, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Főtitkára az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Igazgatótanácsa tagja lett.

DR. VARGA RÉKA, AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA HIVATALÁNAK FŐTITKÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE (FRA) IGAZGATÓTANÁCSA TAGJA LETT.

Dr. Varga Réka, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Főtitkára az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Igazgatótanácsa tagja lett. A bécsi székhelyű szervezet 2007-ben jött létre. A FRA az emberi jogok EU-n belüli érvényesítését és védelmét szolgáló pártatlan referencia- és kiválósági központ. Független tanácsadással támogatja az EU-s és nemzeti döntéshozókat, elősegítve az alapvető jogokkal kapcsolatos viták, politikák és a jogalkotás szakmaibbá és célzottabbá tételét.

 

Dr. Varga Réka, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának Főtitkára az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Igazgatótanácsa tagja lett. A bécsi székhelyű szervezet 2007-ben jött létre. A FRA az emberi jogok EU-n belüli érvényesítését és védelmét szolgáló pártatlan referencia- és kiválósági központ. Független tanácsadással támogatja az EU-s és nemzeti döntéshozókat, elősegítve az alapvető jogokkal kapcsolatos viták, politikák és a jogalkotás szakmaibbá és célzottabbá tételét. 
 
A FRA elősegíti az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogok, értékek és szabadságok védelmét. Tanácsot ad partnereinek az alapjogok terén, különös tekintettel a diszkriminációra, az igazságszolgáltatáshoz való jogra, rasszizmusra és xenofóbiára, adatvédelemre, az áldozatok jogaira és a gyermekek jogaira. Az Ügynökséget Igazgató vezeti és három testület irányítja: Igazgatótanács (meghatározza a prioritásokat, elfogadja a költségvetést és felügyeli a FRA munkáját), Végrehajtó Bizottság (előkészíti az Igazgatótanács döntéseit) és Tudományos Bizottság (garantálja, a FRA munkája megfeleljen a szigorú tudományos előírásoknak). 

Ajánló

Tartalom megjelenítő

Az alapvető jogok biztosának közleménye az emberi jogok napja alkalmából
December 10-én a nemzetközi közösség az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadására emlékezik, arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború tragikus tapasztalataiból kiindulva a nemzetközi közösség országai egységesen elismerték, hogy minden ember veleszületett, elidegeníthetetlen és egyenlő méltósággal rendelkezik. A Nyilatkozatban lefektetett elvek, azóta számos nemzetközi egyezményben, regionális jogi normában és nemzeti alkotmányban nyertek kötelező erőt, megerősítve, hogy az emberi jogok védelme nem választás kérdése, hanem jogállami kötelezettség.
Az alapvető jogok biztosának üzenete a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából
A fogyatékossággal élők képességeinek kibontakoztatásához, az emberi jogi alapelvek érvényesítése érdekében kidolgozott jogi keretek mellett, a társadalom egészének befogadó szemlélete is szükséges.