Az ügyfél jogorvoslati jogáról
null Az ügyfél jogorvoslati jogáról
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleménye
(OBH 3301/2007.)
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága nem küldte meg egy panaszos ügyfélnek az ügyben született határozatát. Az ügyfél ezért nem élhetett jogorvoslati lehetőségével, ami visszásságot idézett elő az Alkotmányban deklarált jogorvoslathoz való joggal összefüggésben.
A panaszos beadványában azt sérelmezte, hogy a MÁV Zrt. Budapest XVIII. Szemeretelep megálló vasúti átjárójánál a sorompó naponta több alkalommal 10 percen túl van lezárva. A zárva tartás ideje és gyakorisága rendkívül megnehezíti a környék lakossága, és más arra közlekedők életét. A panaszos több írásbeli beadvánnyal fordult az ügyben a MÁV Zrt-hez, valamint a Fővárosi Közlekedési Felügyelethez, melynek jogutódja a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (Hatóság).
Az ügyben a MÁV Zrt. ugyancsak kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben az ún. foglaltsági grafikon alapján a sorompó 10 percen túli, de maximum 20 perces zárva tartását kérte a Hatóságtól. A Hatóság a kérelemről tájékoztató levelében értesítette a panaszost. Ebben tényként közölte, hogy engedélyezte a zárva tartást maximum 20 perc időtartamig, valamint az azt jelző tájékoztató tábla kihelyezését. A tájékoztató levél nem utalt sem – az egyébként meghozott – konkrét határozatra, sem annak számára, sem a jogorvoslati lehetőségre.
A panaszos a tájékoztató levél kézhezvételét követően többször is írt a Hatóságnak. Annak képviselője egy válaszlevélben arra hivatkozott, hogy a panaszost a kérdéses határozatról értesítették, ami ellen a panaszos nem élt fellebbezéssel, így a határozat jogerőre emelkedett. A panaszos beadványában sérelmezte, hogy a határozat meghozataláról csak a fellebbezési határidő lejárta után értesült, és még ennél is későbbi időpontban jutott hozzá magához a tényleges szöveghez.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megkereste a Hatóságot, az onnan megküldött iratanyagban azonban nem volt fellelhető olyan hivatkozás vagy bizonyíték, amely a határozat törvényes kézbesítésére utalt volna. A panaszost az adott ügyben ugyanis ügyfélnek kell tekinteni, és a Hatóság közvetve többször el is ismerte ennek eljárási jogállását. Mindezek ellenére az eljáró Hatóság az általa ismert címen lakó panaszosnak nem küldte meg a határozatot. Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ezzel elmulasztotta biztosítani az ügyfél jogorvoslati lehetőségét, ami az Alkotmányban deklarált jogorvoslathoz való joggal összefüggésben visszásságot idézett elő.
Az országgyűlési biztos felkérte a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága igazgatóját, hogy intézkedjen a jövőbeni hasonló esetek elkerülése érdekében.
Budapest, 2008. február 18.
Dr. Szabó Máté sk.