Az ombudsman megerősíti a bejegyzett élettársakat érintő AB indítványa megalapozottságát

Az új Ptk. közeli hozzátartozó és hozzátartozó fogalmára vonatkozó alkotmánybírósági indítványát Szabó Máté ombudsman – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tegnapi közleménye ellenére – fenntartja a bejegyzett élettársak helyzetének értelmezésével kapcsolatban.

Az új polgári jogi kódex a közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó fogalma nem tartalmazza a bejegyzett élettársakat, ezért az ombudsman indítványában az Alkotmánybíróságtól kérte az új Ptk. közeli hozzátartozó és hozzátartozó fogalmának felülvizsgálatát és megsemmisítését.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint az ombudsmani indítvány azért megalapozatlan, mert a bejegyzett élettársi kapcsolatról nem az új Ptk., hanem külön törvény, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Béktv.) rendelkezik. Szerintük a két törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy a bejegyzett élettárs az új Ptk. hatálybalépése után továbbra is közeli hozzátartozónak minősül.

Szabó Máté indítványa kitér az új Ptk. és a Béktv. nem kellően tisztázott ellentmondásos viszonyára. Külön is megemlíti, hogy nem kizárt egy olyan értelmezés, amely szerint, ha a házastárs közeli hozzátartozó, akkor a bejegyzett élettárs is az.

Az új Ptk. értelmező rendelkezései között a közeli hozzátartozó és hozzátartozó fogalom-magyarázata több személyt is felsorol (pl. házastárs, egyenes ágbeli rokon stb.), akiket más törvények, egyéb jogszabályok is hozzátartozóként említenek. A bejegyzett élettársak viszont hiányoznak a törvénykönyv közeli hozzátartozók fogalmát magyarázó rendelkezései közül.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter által a Kormány nevében az Országgyűlésnek benyújtott eredeti tervezetben a bejegyzett élettársak a közeli hozzátartozók közt szerepeltek, ezt azonban módosító indítvány nyomán törölték a normaszövegből. Így jövő márciustól olyan ellentmondásos jogi helyzet állhat majd fenn, amely nemcsak a jogbiztonság szempontjából aggályos, hanem komoly jogi következményekkel járhat a gyakorlatban. Ezért tehát indokolt a biztos szerint az Alkotmánybíróság állásfoglalását kikérni ennek a szabálynak az értelmezéséről.