Az ombudsman egy közfoglalkoztatásból kiszorult panaszos ügyéről
null Az ombudsman egy közfoglalkoztatásból kiszorult panaszos ügyéről
Nem kezdte meg a közfoglalkoztatás keretében neki ajánlott munkát, törölték a szerződését. Ezért viszont nem vehetett részt a neki tetsző képzési programban sem – ami miatt panaszt tett az ombudsmannál. Székely László alapjogi biztos vizsgálatában visszásságot nem állapított meg, de egyértelműsítette, hogy a közfoglalkoztatási program a foglalkoztatottra nézve tartalmaz kötelezettségeket is.
A 2013. évi téli közfoglalkoztatási program a szokottnál is nagyobb feladat elé állította Budapest Főváros Kormányhivatalának Munkaügyi Központját. Igen rövid idő állt rendelkezésre, nagyon szorosak voltak a határidők, magas volt az érintettek száma. A program nagy nyilvánosságot kapott, az álláskeresők, több forrásból, kirendeltségi tájékoztatókból és a médiából is tudomást szerezhettek róla. A vizsgálattal érintett Kirendeltség a csoportos tájékoztatások előkészítését már tavaly, szeptember második felében elkezdte szervezni, igaz, ekkor még nem tudott információt adni a program minden részletéről, például arról sem, hogy milyen tanfolyamok indulnak és mikor. Ezzel párhuzamosan a Kirendeltség folyamatos kapcsolatot tartott a foglalkoztatókkal is, fogadta és elbírálta a közfoglalkoztatás támogatási kérelmeit, megkötötte a támogatási szerződéseket. A kiközvetített álláskeresőknek 2013. novemberében munkára kötelező közfoglalkoztatási jogviszonyt kellett létesíteniük a foglalkoztatóval.
A program egyik elemeként – hogy javuljanak a közfoglalkoztatottak elhelyezkedésének esélyei a munkaerő-piacon - lehetőséget teremtettek arra is, hogy az érintettek bekapcsolódjanak az alapkompetenciákat fejlesztő, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők felzárkóztatást célzó, illetve OKJ-s, hatósági jellegű, vagy betanító képzésekbe. A különféle képzések indulásakor a Kirendeltség a már közfoglalkoztatásban lévőket a foglalkoztatón keresztül, a bekerülés folyamatában lévőket pedig közvetlenül tájékoztatta az induló képzésekről.
A konkrét panasz vizsgálata során a biztos megállapította, hogy a felkészülésre rendelkezésre álló rövid idő miatt az előzetes, csoportos tájékoztatókon a kirendeltségek még nem tudtak részletes tájékoztatást adni a konkrét munkalehetőségekről és képzésekről, a helyszínekről és az időpontokról. Így történt ez tavaly októberben a panaszos esetében is. 2013. novemberében az illetékes munkaügyi kirendeltség kiközvetítette a panaszost egy foglalkoztatóhoz, a panaszos ott tudta meg, hogy szemétgyűjtő, utcaseprő munkakörben fogják alkalmazni. Megkötötték a közfoglalkoztatási szerződést is, a panaszos azonban a munkakezdésre megjelölt napon nem jelent meg a foglalkoztatónál. Néhány napig vártak rá, majd törölték a szerződését. 2013. december közepén a panaszos kérte, hogy szüntessék meg a közfoglalkoztatási jogviszonyát, mert nem szeretne az utcán munkát végezni. A foglalkoztató azonban arról tájékoztatta, hogy a mulasztása miatt a korábban tervezett közfoglalkoztatási jogviszony nem jött létre közöttük.
Az ombudsman arra emlékeztetett, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az álláskereső az elhelyezkedése érdekében köteles együttműködni a munkaügyi központ lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségével és a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot el kell fogadnia. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a felajánlott munkahely mikor tekinthető megfelelőnek. A kritériumok között nem szerepel az álláskereső iskolai végzettsége, képzettségi szintje, utoljára betöltött munkaköre, így a képzettségénél alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakör is felajánlható neki.
A panaszosnak tehát a munkát el kellett volna fogadnia. Az együttműködési kötelezettsége értelmében tájékoztatnia kellett volna a munkaügyi kirendeltséget, hogy nem hajlandó elvégezni a felajánlott (utcaseprő) feladatot. A munkaügyi kirendeltség azonban csak akkor értesült arról, hogy a munkát nem vette fel és így a közfoglalkoztatási jogviszonya sem jött létre, amikor felhívta a foglalkoztatót, hogy a panaszost vonják be a január végén induló házi betegápoló képzésbe. Az igazgató tájékoztatása szerint a panaszos részt vehetett volna a képzésen, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében felajánlott munkát elfogadja és a közfoglalkoztatási jogviszonya létrejön.
Az ombudsman vizsgálata mindezek után nem tárt fel alapjogi visszásságot. A konkrét üggyel kapcsolatban a biztos intézkedést nem kezdeményezett.