Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Alkotmánybírósági határozatról a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény kapcsán

Szabó Máté ombudsman iránymutatónak, a kiszolgáltatott emberek jogainak gyakorlati védelme szempontjából is jelentősnek tartja, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta azt a szabályt, amely minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység esetén is kizárta a rehabilitációs ellátás folyósítását. A biztos szerint a testület megerősítette, hogy a rokkantsági ellátórendszer átalakítása során a jogbiztonság és az esélyegyenlőség elemi követelményeinek érvényesülnie kell.

Az ombudsmani indítvány szerint sérül az esélyegyenlőség elve azzal, hogy a törvény korlátozza az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségét. Szabó Máté ombudsman azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy látta, hogy sérti az Alaptörvény esélyegyenlőség előmozdítására és a fogyatékossággal élők védelmére vonatkozó előírásait, hogy a rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell keresőtevékenység, közfoglalkoztatásban részvétel vagy keresőképtelenség esetén, illetve hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónap havi átlagában meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Az ombudsmani indítvány nyomán hozott határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Aggályos, hogy bármilyen csekély összegű kereset már a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi, annak ellenére is, hogy maga a rászorultság megszűnt volna, és biztosítva volna a megélhetési minimumhoz szükséges jövedelem. Az Alkotmánybíróság szerint ezt a szabályt azért semmisítette meg, mert nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal – vagyis az arra rá nem szorulókkal – egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat.

Az alapvető jogok biztosa kifogásolta, hogy a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán arra jutott, hogy Országgyűlés az Alaptörvény és a korábban hatályos Alkotmány felhatalmazása alapján fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében a megváltozott munkaképességű emberek nem nyugellátásra, hanem egészségbiztosítási ellátásra jogosultak. A testület azt is kimondta, hogy megvoltak a minimálisan szükséges átmeneti szabályok. A rendelkezések pedig abban a tekintetben nem sértik az Alaptörvényt, hogy az ellátás megszüntetését a rászorultság megszűnéséhez, a megélhetési minimumot már biztosító jövedelem meglétéhez kötik.

Az ombudsman indítványa a /documents/10180/143994/201202683Ai.rtf/fd4fc1c4-a94f-42f2-8454-3bd7f7c2dd1a oldalon, az Alkotmánybíróság határozata a http://www.mkab.hu/download.php?h=341 oldalon olvasható.