Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes – az emberi jogok világnapjára is tekintettel – határozottan és következetesen kiáll a társadalmi befogadás mellett, amely az egyetlen lehetséges módja az egyenlő emberi méltóság közösségben való megélésének, valamint a békés és konstruktív társadalmi együttélés kialakításának.  Az integráció alapvető színterei a nevelési és oktatási intézmények, az együttműködés és kölcsönös megértés első szervezett fórumai.

A fentiekre tekintettel különösen fontosak azok a fejlemények, amelyek a téma kapcsán az elmúlt hetekben felmerültek. A Kormány T/2085. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslata 27.§ (5) bekezdésének z) pontja ugyanis lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi és a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett iskolai nevelés-oktatás szervezése esetében az elkülönítés tilalma alóli kivételek érvényesülésének sajátos feltételeit a Kormány rendeletben állapítsa meg. A módosító javaslatot, illetve annak lehetséges következményeit az egyértelmű értelmezést megalapozó hivatalos indokolás és tárgyi egyeztetés hiányában sokan és sokféleképpen értékelték már. A jelenleg törvényben rögzített kivételszabályok változtatására lehetőséget adó kormányrendelet konkrét tartalma ismeretének a hiányában azonban számos fontos körülményre lehet és kell is felhívni a figyelmet.

Jogalkotási szempontból problémás körülmény, hogy a törvénymódosítás tervezetét előzetesen nem küldték meg az ombudsmani hivatalba a szokásos jogszabály-véleményezési eljárás lefolytatására, így egyes észrevételeinket, szakmai javaslatainkat sem tudtuk jelezni. Különösen fontos azonban előzetesen felhívni a figyelmet az alapvető jogok érvényesítésének szigorú garanciális feltételeire, valamint Magyarország hazai és nemzetközi jogszabályi környezet által előírt integrációs kötelezettségeire.

A jövőbeli szabályozás megítélésénél minden érintettnek szem előtt kell tartania a hazai bírói jogértelmezést is, amely egyértelmű abban a tekintetben, hogy felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni nem lehet.

A két évtizedes ombudsmani gyakorlat tapasztalatai egyöntetűen mutatják, hogy a különböző származású és társadalmi helyzetű gyermekek integrált oktatása – amellett, hogy az egyetlen, emberi jogi standardoknak megfelelő oktatási forma – mind egyéni, mind társadalmi tekintetben az egyetlen valódi és tartós eredményre vezető oktatási megoldás.

Minden további jogalkotási lépésnél ezért, az összehívott antiszegregációs kerekasztal szakértőinek véleményéhez hasonlóan, érdemes figyelembe venni az ombudsmani munka eredményeit is, amelyek összegzése a következő dokumentumban hozzáférhető: (PDF)

Budapest, 2014. december 12.

                                                                                   Szalayné Sándor Erzsébet