A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése a nemzetiségi önkormányzatok működési transzparenciájának vizsgálata tárgyában
Tartalom megjelenítő
null A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése a nemzetiségi önkormányzatok működési transzparenciájának vizsgálata tárgyában
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes közös jelentése a nemzetiségi önkormányzatok működési transzparenciájának vizsgálata tárgyában
A Hatóság korábban részletesen átvilágította és elemezte A KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18-2019-00001 azonosító számú „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt projekt keretében az információszabadság érvényesülését a nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában is, a projekt megvalósításába a Nemzetiségi Biztoshelyettes munkatársa is bekapcsolódott. A közös jelentés későbbi fejezetében a projekt lényegi megállapításai is bemutatásra kerülnek.
2020-2021-ben a nemzetiségi önkormányzatok működési transzparenciájának vizsgálata tárgyában a Hatóság összesen 15 információszabadsággal kapcsolatos vizsgálati és konzultációs eljárást folytatott. A konzultációs kérdések főként arra irányultak, hogy ki az illetékes az adatigénylések teljesítése, illetve a kötelező közzététel megvalósítása tekintetében: a közérdekű adatokat kezelő nemzetiségi önkormányzatok vagy az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatok működését biztosító és ehhez kapcsolódva az adminisztratív feladatokat ellátó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai.
A vizsgálattal érintett ügyekben kiemelt kérdés volt az is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok milyen mértékben láttak, illetve látnak el jogszabályban előírt veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatokat, és ezzel összefüggésben az adatigénylések teljesítésénél jogszerűen alkalmazható-e a 45 napos kivételes határidő. Felmerült továbbá, hogy jogszerűen megállapítható-e költségtérítés olyan adatok esetében, amelyek a kötelező közzétételi körbe tartoznak.
A Hatóság a korábbi tapasztalatait és a beérkezett válaszokat feldolgozta, majd az Infotv. 59. §-a alapján jelentést készített – a speciális témára tekintettel a Nemzetiségi Biztoshelyettessel együttműködve –, amely tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat.

A közös jelentést teljes szövegét ezen a linken és a NAIH honlapján is elolvashatják.