Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Ombudsmani indítvány a médiatörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban

AJB-3299/2012

Az alapvető jogok biztosa a médiatörvény egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól, mert alkotmányjogi szempontból több ponton is aggályosnak tartja a Médiatanács elnökének megválasztásával, illetve a megbízatása megszűnésével kapcsolatos szabályokat. Szabó Máté ombudsman a szabályozás egészével összefüggésben jogalkotói mulasztásra is felhívta a testület figyelmét.

Egy civil szervezet felhívására több mint száz beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát. A panaszosok álláspontja szerint ugyanis a szabályozás nem zárja ki „a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát". Szabó Máté ombudsman a beadványban jelzett problémákat áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lehet a médiatörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata.

Az indítvány kiemeli, hogy a Médiatanács kiemelkedő fontossággal bír a sajtó- és médiaszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog érvényesülése szempontjából, ezért a szerv jogállásával összefüggő szabályok így csak megfelelő alkotmányos garanciák mentén alakíthatóak ki.

Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény több - a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbíztatás megszűnésére vonatkozó - rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. A biztos arra is rámutatott, hogy a szöveg belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A törvény alapján például előfordulhat, hogy a Médiahatóságnak átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok. Szabó Máté arra is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy a jogállami követelmények sérelmén túl az alapvető jogállási szabályok esetében tapasztalható bizonytalanság megbéníthatja, ellehetetlenítheti a Médiatanács működését, ezen keresztül pedig a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos állami jogvédelmi kötelezettség sérelmét idézheti elő.

Az alapvető jogok biztosa emiatt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül és semmisítse meg a médiatörvénynek a Médiatanács elnökének megbízatásával összefüggő, a jogállamiság elvébe ütköző rendelkezéseit. Az ombudsman utalt emellett arra, hogy a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak.

Az új alkotmánybírósági törvény alapján a biztos már nem indítványozhatja a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az ombudsmani indítvány ugyanakkor kitér arra is, hogy indokolt lehet az Alkotmánybíróságnak megvizsgálnia, a törvénnyel kapcsolatban fennáll-e jogalkotói mulasztás, tekintettel a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére, megválasztására, a megbízatás időtartamára és az újraválaszthatóságra. A biztos szerint ugyanis a garanciarendszer egészének szavatolnia kell a Médiatanács folyamatos, a társadalmi viszonyokat leképező működését abban az esetben is, ha kétharmados megegyezés hiányában nem kerülhet sor a testület tagjainak és elnökének megválasztására.

Az indítvány a /documents/10180/143994/201203299Ai.rtf/f7f18d46-2d72-49d9-9e30-a8cec7f99bd4 oldalon olvasható.