null A közétkeztetésről

Speciális étkezési igényű gyermekek közétkeztetésének helyzetéről

AJB-1147/2012.

 

Nem megoldott a lisztérzékenység, vagy más betegség miatt speciális igényű gyermekek közétkeztetése. A gyermek egészségi állapotának megfelelő étkezés megszervezése – amennyiben a szülő igényli – az óvoda, iskola kötelező feladata volna, ám ezt a közoktatás rendszerében ma semmi sem írja elő – állapította meg az ombudsman. Szabó Máté a kormánytól kérte, hogy hozza létre a speciális étkezési igényű gyermekek közétkeztetési ellátásának keretszabályait.

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos azt kifogásolta, hogy bár a városukban több éve működik ételallergiásoknak is főző konyha, a közoktatási intézmény mégsem rendelte meg lisztérzékeny unokái közétkeztetését. Az ombudsman a probléma országos jellege miatt nem csak ezt az esetet, hanem a más betegségben (cukorbetegség, tojásallergia, tejcukor érzékenység, tejfehér allergia, stb.) szenvedő gyerekek közétkeztetését is megvizsgálta. Megkereste az érintett szaktárcát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét, valamint az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet, áttekintette az Oktatási Jogok Biztosának hasonló vizsgálatait is.

Az ombudsman jelentésében megfogalmazta, hogy a közoktatási intézménynek kell megtalálnia a megoldást – például a speciális étkezést nyújtó közétkeztetési cégtől a teljes körű (napi háromszori) étkezés megrendelésével. Ez nem jóindulat, vagy tetszőleges döntés kérdése. Ugyanakkor viszont az egészségügyi és a szociális ágazattal ellentétben a közoktatásban nincsenek egyértelmű és világos, számon kérhető szabályok a diétás étkeztetésre, ami követhetetlen jogalkalmazáshoz vezethet. A jogbiztonságon túl a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjoga is sérülhet – figyelmeztetett a biztos.

Kiemelt figyelmet érdemel az ombudsmani álláspont szerint, ha a lisztérzékeny, illetve étel-allergiában szenvedő gyermek szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetben lévő családban él, és a közoktatási törvényben foglalt ingyenes, illetve kedvezményes étkezés lehetősége a speciális étkezés hiánya miatt meghiúsul. Ha az állam törvényben kötelezettséget vállal arra, hogy – az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban – segíti a szociálisan rászoruló családokat, és meghatározott esetekben átvállalja a gyermekétkeztetés térítési díját, úgy az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében reális lehetőséget kell adni a speciális igényű, beteg gyermekek közétkeztetésére is.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a Kormányt, hogy a közétkeztetésre vonatkozó szabályrendszer átfogó felülvizsgálata és megfelelő szintű rekodifikációja során különös figyelemmel kezelje a speciális étkezési igényű gyermekek közétkeztetési ellátásának megteremtését célzó keretszabályok kialakítását. Szabó Máté azt is javasolta, hogy az étlap tervezésébe dietetikus szakembert is vonjanak be, és erősítsék meg a speciális közétkeztetést szolgáló vállalkozások anyagi támogatását.

A teljes jelentés olvasható a /documents/10180/143994/201201147.rtf/f0322cf2-6768-4a1a-ac63-aaa51ac6c79a oldalon.