A gyülekezési jogról
null A gyülekezési jogról
Közlemény a gyülekezési jogról
Nem sérült a békés gyülekezés joga a 2008. március 7-16. közötti demonstrációkon. A budapesti Hollán Ernő utcában április 11-én tartott rendezvényeket követő demonstrációkon azonban a biztos visszásságokat tapasztalt a véleménynyilvánítás szabadságához, a gyülekezéshez, a személyes szabadsághoz fűződő, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal és a jogbiztonság elvével kapcsolatban.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindkét vizsgálatáról közleményt adott ki és ezzel egyidőben az ombudsman hivatalában szakmai kerekasztal-rendezvény vette számba a gyülekezési jog érvényesülésével kapcsolatos kérdéseket. A résztvevők – alkotmányjogászok, a bíróság képviselője, ügyvédek, a rendőrség szakemberei, civil szervezetek a maguk szakmai szempontjai szerint elemezték mind a gyülekezési joggal kapcsolatos törvényi előírások, mind azok gyakorlati alkalmazásának problémáit.
Dr. Szabó Máté ombudsman a 2008. március 7-16. közötti demonstrációkkal kapcsolatos vizsgálatában megállapítja, hogy nem sérült a békés gyülekezés joga. A rendőrség a megfelelő eszközökkel akadályozta meg, hogy a párhuzamos rendezvényeken résztvevők összekeveredjenek. Az esti demonstráció feloszlatása jogszerű volt, mert az elvesztette békés jellegét. A jogbiztonság követelményével és a magánszférához való joggal összefüggésben visszásságot állapított meg viszont amiatt, hogy a budapesti Múzeum körúton egy őrző-védő magáncég ellenőrizte az állami rendezvényre belépők csomagjait. Ebben az esetben ugyanis hiányoztak azok a garanciális eszközök, amelyek egy hasonló rendőri intézkedést arányossá tennének – mutat rá az ombudsman. A biztos felkérte a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a jövőben – ha szükséges – az állami rendezvényeken csak a rendőrség vizsgálja meg a résztvevők ruházatát és csomagját.
A biztos jelentésében szóvá teszi azt is, hogy egyes rendőröknél eltért a jelvény és a tépőzáras azonosító száma, ami akadályozta az egyértelmű azonosítást. Ez nehézségeket okozhatott volna egy esetleges panasz előterjesztésekor és a jogorvoslati jog érvényesítésekor. Az országos rendőrfőkapitány azóta már meghozta a probléma orvoslásához szükséges döntéseket. Az ombudsman törvényi felhatalmazás híján nem támogatja, hogy nyilvánosságra hozzák a rendezvények szervezőinek kilétét. A személyes adatokat azonban kérheti az, akit a demonstráció során kár ér – áll a márciusi nemzeti ünnep rendezvényeivel kapcsolatos vizsgálati jelentésben.
A 2008. április 7-én és 11-én, a budapesti Hollán Ernő utcában, majd más helyszíneken szervezett megmozdulásokkal kapcsolatban a biztos több megállapítást tett. A véleménynyilvánítás szabadságával és a békés gyülekezés jogával összefüggő visszásságot jelent például az, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény nem határozza meg a spontán, valamint sürgős gyülekezés szabályait. A BRFK diszkriminatív módon járt el, amikor a három napos határidőn belül, tehát késve bejelentett rendezvények közül - a felkészülési időre hivatkozva - egyeseket engedélyezett, másokat érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Clark Ádám téri tüntetésre tartó békés tömeg feloszlatásával kapcsolatban az ombudsman rámutat, hogy az első rendőri felszólítás érthetetlen volt, majd a rendőrség a tér lezárásával maga nem hagyott megfelelő lehetőséget a helyszín elhagyására. A tömeges előállításokat ezek után semmi sem indokolta, a demonstrálók magatartása mindvégig békés volt.
A biztos megállapítása szerint az előállításokról készült rendőri jelentések ellentmondásosak, nem rekonstruálhatóak teljes körűen sem az intézkedést megalapozó körülmények, sem az intézkedések. Ez pedig sérti a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az előállítottak nem kaptak megfelelő tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségeikről. A biztos indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, mennyiben egyeztethető össze az Alkotmánnyal az előállítások indoka, a „jogszerű intézkedéssel szembeni ellenállás" szabálysértési tényállása. Ugyancsak javasolta az Alkotmánybíróságnak, állapítson meg alkotmányos követelményt arra, hogy pusztán a bejelentési határidő elmulasztása miatt vizsgálat nélkül elutasítható-e a bejelentések érdemi vizsgálata, feloszlatható-e az ilyen „be nem jelentett" rendezvény.
Az ombudsman arra kérte az országos rendőrfőkapitányt, intézkedjen a feltárt visszásságok orvoslása és megelőzése érdekében. Legyen érthető a tömegoszlatást megelőző felszólítás, biztosítsák a békés elvonulás lehetőségét, az előállítottaknak adjanak írásos tájékoztatást a jogaikról és határozzák meg a nagy létszámú előállítások egységes szabályait.