Áldozatközpontúság és interszekcionalitás a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemben

A közös gondolkodás legfőbb célja az igazságszolgáltatási, rendészeti, szakpolitikai szolgáltatások, projektek, kampányok azonosítása volt, amelyekre hazánkban és Európában is az áldozatok védelme és eljárásjogi szerepük megerősítése érdekében szükség lenne. A rendezvény szervezésében és megvalósításában a GYEM mellett kiemelt partner volt a kapcsolódó európai uniós projekt magyar tagja, a Háttér Társaság, valamint a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület.Nyitóbeszédében Szalayné Sándor Erzsébet elmondta: a témát 2020 óta kiemelt figyelemmel kíséri. Az elmúlt három évben 27 esetben foglalkozott olyan panasszal, amelyben a beadványozó kifejezetten gyűlölet-bűncselekményekkel, valamint azok „katalizátorcselekményeivel”, így a romló minőségű közbeszéddel, rasszista és antiszemita gyűlöletbeszéddel, szélsőjobboldali szervezetek csoportos, illetve vonulásos demonstrációival, tiltott önkényuralmi jelképek használatával és közösséghez kötődő kegyeleti helyek és emlékművek megrongálásával foglalkozott. Ezek kapcsán 8 kiemelt szakmai dokumentum született, amelyekben összesen 245 oldalon keresztül igyekezett meggyőzni a jogalkotókat és jogalkalmazókat egy hatékonyabb és emberközelibb rendszer, illetve eszközök felé való elmozdulásról.

A fentiekre is tekintettel 2022 decemberében kiemelt érdeklődés mellett, 150 résztvevővel zajlott „A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés aktuális kihívásai és lehetőségei – a büntetőjog eszközeivel és azokon túl” című hibrid (online és személyes jelenléttel megvalósított) konferencia. Az egyértelműen és egységesen pozitív szakmai visszajelzések után a szakértők jelezték, hogy a párbeszéd folytatására szükség lenne, észszerű volna a téma egyes részterületeinek a helyzetét részleteiben is áttekinteni. Erre biztosított jó lehetőséget az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló Counter Hate Projekt (https://www.udg.edu/en/projectes/counter-hate), amelynek célja a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatás javítása áldozatközpontú és interszekcionális megközelítés segítségével.

Az említett uniós program során hat tagállam szakértői és civil szervezetek feltérképezték és értékelték a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat és szakpolitikákat. A projekt magyar szakmai partnere a Háttér Társaság volt. A 2023 májusában megjelent kutatási eredmények (https://zenodo.org/record/7885567#.ZFDJwOxBzst) értékes betekintést nyújtanak az áldozatok és a kulcsfontosságú szakemberek tapasztalataiba, valamint bemutatják a területen működő civil szervezetek álláspontját is.

A jelentést követő második projektszakaszt minden országban egy műhelybeszélgetés vezette be, amely az áldozatok védelmével kapcsolatos jó gyakorlatokról szól. Ezen az érintett nemzeti intézmények és a civilek vitathatták meg a tapasztalataikat, valamint megfogalmazhatták, a szükségesnek ítélt további igazságszolgáltatási, rendészeti, szakpolitikai szolgáltatások, projektek, kampányok körét.

Az „Áldozatközpontúság és interszekcionalitás a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemben” című július 3-i műhelybeszélgetés során a résztvevők a szakmai előadások mellett kiscsoportos és plenáris munkamódszereket alkalmazva tekintették át az áldozat-központú megközelítés lehetséges definícióit, az áldozatokat érintő speciális kihívásokat a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán induló büntetőeljárásokban, az áldozat-központúság érvényesülését, illetve érvényesülésének akadályait a hazai gyakorlatban. A résztvevők egy-egy szakmai előadást követően esetfeldolgozások során elemezték, hogy az interszekcionalitással kapcsolatos szempontok hogyan jelennek meg a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés során. A műhelybeszélgetés lehetőséget biztosított arra is, hogy a résztvevők megismerjék egymás nézőpontjait az áldozatokat érintő eljárásokkal, illetve intézkedésekkel kapcsolatban és olyan nemzetközi jó gyakorlatokat is, amelyek hazai implementációja elősegítheti a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos látencia csökkentését, illetve az áldozat-központú megközelítés még szélesebb körben való elterjedését, alkalmazását. A résztvevők és szervezők sokféle személyes és szakmai tapasztalatot, valamint számos érintetti kört reprezentáltak: a beszélgetésnek egyaránt témája volt a nők, a roma vagy más nemzetiségi, a zsidó, az LMBT közösséghez tartozó, a fogyatékossággal élő, a hajléktalan vagy menekült személyekkel szembeni erőszak és ennek áldozatai – egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Az eseményen megjelent szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a témában hosszú évekre visszamenően kiemelkedően jó együttműködés alakult ki az állami szervek és a civil szakmai szervezetek között, amelynek köszönhetően a jogi szabályozás már jelenleg is előremutató. Tennivaló a jogszabályokban lefektetett elvek és eljárási szabályok gyakorlati megvalósulása terén természetesen még akad, azonban a most megrendezett műhelybeszélgetés, és az ehhez hasonló szakmai találkozók ebben is segítséget jelenthetnek. Különösen fontos kihívásként nevesítették a hatékony és összehangolt büntetőjogi és tudományos fellépést, az áldozattal először kapcsolatba kerülő hivatalos szervek képviselőinek szakszerű, előítéletmentes és áldozatközpontú fellépését, a másodlagos viktimizáció megakadályozásának eszközeit, valamint a büntetőeljárások hozzáférhetőségével (sértetti jogok, közérthetőség, nyelvhasználat, mediáció) kapcsolatos intézkedéseket.