Lakossági zajpanasz miatt indított eljárással összefüggésben foglalt állást az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója

A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese. 

A panaszos egy társasház földszintjén működő zajos vendéglátóhely miatt fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához. Beadványában sérelmezte, hogy birtokvédelmi kérelmét a jegyző olyan indokok alapján utasította el, amelyek álláspontja szerint teljesíthetetlen feltételek: kérelméhez olyan bizonyítékokat kellett volna szolgáltatnia, amelyek számára beszerezhetetlenek.

Dr. Kozma Ákos és dr. Bándi Gyula az AJB-1073/2020. számú ügyben készült közös jelentésében feltárta, hogy a birtokvédelmi kérelmet a jegyző azért utasította el, mert megítélése szerint a panaszos nem jelölte meg pontosan, mit kér az eljárásban, kik ellen kéri a birtokvédelmet, a sérelem pontos időpontját, valamint bizonyítékot sem csatolt. A zajpanasszal összefüggésben ezen hiányosságok okán érdemben nem hozott döntést.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek szószólója megállapította, hogy az érdemi döntések elmaradása a kérelmezők tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérelmének veszélyét idézi elő. A jogállamiság, tisztességes eljárás és az egészséges környezethez való jog érvényesülésének teljesebbé tételéhez hozzájárulna, ha a jegyző elősegítné az érdemi döntéshozatalhoz szükséges bizonyítékok bemutatását azáltal, hogy felhívja a figyelmet ezek fontosságára, valamint arra, hogy ezek hiányában nem tudja értékelni a kérelemben foglaltakat.

A birtokvédelem kapcsolata a környezetvédelemmel kétségtelen, amint az a 2220/2010. számú polgári elvi határozatban is megjelent: „a birtokosnak a dologhoz fűződő kapcsolata gyakran másodrendűvé válik és előtérbe kerül az emberi környezet megóvása a zaj és a levegő szennyezésétől és egyéb káros hatásoktól. A birtokvédelem mai jogunkban a környezetvédelem egyik eszközévé vált, nem tagadva meg kapcsolatát a tulajdonjoggal.”

Dr. Kozma Ákos és dr. Bándi Gyula megállapította, hogy a jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, emellett a tipikus környezeti problémákat érintő ügycsoportok esetében az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül.

Az ombudsman és a biztoshelyettes az alapvető jogokkal összefüggő visszásság lehetőségének jövőbeni elkerülése érdekében felkérte Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzőjét, hogy a jövőben a birtokvédelmi eljárási rendelet alapelveinek megfelelően folytassa le a birtokvédelmi eljárásokat, különös hangsúlyt fektetve a tájékoztatásra. 

Felkérték továbbá a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy fontolja meg olyan egységesen használható formanyomtatványok, tájékoztató anyagok készítését, amelyek elősegítik az ügyfeleket jogaik gyakorlásában; a birtokvédelmi határozatok indokolásában a jogorvoslat lehetőségeiről való részletesebb tájékoztatás előírását; valamint a birtokvédelmi eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a jegyző eljárási lehetőségei bővítésének jogszabályi megteremtését.

A következő linkre kattintva elérhető a vonatkozó jelentés: AJB-1073/2020.