A közös Hivatal működése és beszámolója
A 2003-as év nagy jelentőséggel bír a magyar ombudsman intézményének életében, ugyanis 10 évvel előtt, 1993-ban fogadta el az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, amely egyben a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról is rendelkezett. Erről az eseményről 2003. december 10-én a négy országgyűlési biztos „Tízéves a magyar ombudsman törvény” címmel a Magyar Tudományos Akadémián szervezett konferencián emlékezett meg, amely konferenciának a fővédnöke dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt. A rendezvényen dr. Kukorelli István alkotmánybíró a törvény megalkotásának előzményeiről, körülményeiről, az első ombudsmanok választásáról tartott előadást. Az országgyűlési biztosok az évforduló alkalmából pályázatot írtak ki tudományos dolgozatok alkotására, amelynek eredményét ezen a napon hirdették ki.
2003-ban a korábban kialakított informatikai stratégia alapján – megalapozva az elkövetkezendő évek esetleges fejlesztéseit is – jelentős infrastrukturális fejlesztésre került sor, amely az erkölcsileg és műszakilag is jelentősen elavult hardver- és szoftver-elemek cseréjét, s ezzel egy teljesen új számítástechnikai rendszer kiépítését eredményezte. Sikerült a mai kor igényeinek jobban megfelelő kommunikációs, kompatibilitási és rendszermenedzselési rendszert kiépíteni, amely – ha a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak – kiindulásul szolgálhat az elektronikus ügyintézés kifejlesztéséhez.
Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan tovább folytatódott és sikeresen befejeződött az előző évben megkezdett szolgáltatás-központú iktató- és statisztikai rendszer kifejlesztése és bevezetése. E rendszer alapján új internetes szolgáltatást tudtunk bevezetni, amelynek révén a hozzánk forduló panaszosok mind a Kormányzati Portálon, mind a Hivatal honlapján keresztül tájékozódhatnak ügyük pillanatnyi állásáról, s mindenki számára hozzáférhetővé vált az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és az általános helyettesének jelentéseit tartalmazó adatbázis. A Hivatal honlapján elérhetővé vált az adatvédelmi biztos által létrehozott Adatvédelmi Nyilvántartás adatbázisa is. Hivatalunk részt vesz az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által szervezett Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottságának munkájában, s közreműködik a Magyar Információs Társadalom Stratégiájának elkészítésében. Az együttműködés és a közös munka eredményeként a Hivatal informatikai stratégiai elképzelései a kidolgozás alatt álló e-demokrácia munkafüzetben szerepelnek. Ha fejlesztésekhez anyagi támogatást kapunk, remélhetőleg a következő években is jelentős eredményekről adhatunk számot.
Változatlanul gondot jelent, hogy székházunk jogi sorsa továbbra is rendezetlen: jogcím nélkül „lakunk” egy olyan épületben, amelyre még használatbavételi engedély sincs. A velünk „társbérletben lakó” gazdálkodó szervezet nem hagyta el az épületet, évente több költözést kell végigszenvednie a hivatalnak, mert mindig más és más szervezeti egységét költözteti a bérleményébe, s minden egyes költözés rongálja a közösen használt, szépen felújított épületrészt, s esetenként fennakadást okoz a hivatal működésében. Nincs tudomásunk arról, hogy ebben a közeljövőben változás lenne, mert sem hivatalunk, sem – ismereteink szerint – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság költségvetésében nem biztosítottak megfelelő fedezetet az épület tulajdonjogának vagy legalább az épület teljes bérleti jogának megszerzésére. (Megjegyezzük, hogy az adatvédelmi biztos feladatait az adatvédelemi törvény módosítása jelentős hatósági jogkörrel bővítette, ami azzal a következménnyel jár, hogy új munkatársakat kell alkalmazni, azonban a jelenleg rendelkezésünkre bocsátott helyiségek elhelyezésükre nem elegendőek. A más épületben való helyiségbérlés költségei ésszerűtlen többletkiadással járnak, különös tekintettel például az előzőekben méltatott egységes informatikai hálózatra.) Nem megoldott az iratok elhelyezése sem, mert a székház pincéje – a korábbi ígéretek ellenére – vizesedés miatt iratok tárolására nem alkalmas, s igen jelentős beruházás (teljes falszigetelés) nélkül soha nem is lesz alkalmas arra. Az iratok elhelyezésére már minden lehetséges helyiséget fel kellett használnunk, például a második emeleten már nincs dohányzásra kijelölt hely, mert a korábbi dohányzóban az adatvédelmi biztos irodájának irattára működik. Az OTP által használt épületrészek megszerzése nélkül az irattár bővítését sem tudjuk megoldani.
Az országgyűlési biztosok továbbra is az őket megválasztó parlament megelégedésére végzik munkájukat. A 2002. évről szóló beszámolókat az eddigieknél is nagyobb arányban fogadták el, amint azt az alábbi táblázat is mutatja:
|
|
1995–96 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
|
|
évekről történt beszámoló |
||||||
|
állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese |
99,6 |
99,3 |
95,6 |
96,7 |
96,0 |
199,7 |
100,0 |
|
nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa |
99,6 |
98,6 |
95,2 |
89,7 |
95,3 |
197,8 |
100,0 |
|
adatvédelmi biztos |
95,3 |
88,8 |
82,7 |
87,3 |
90,0 |
100,0 |
99,7 |
Az országgyűlési biztosok beszámolóját elfogadó szavazatok arányát úgy állapítottuk meg, hogy az „igen” szavazatok számát a plenáris ülésen szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó országgyűlési képviselők számához viszonyítottuk. Az adatvédelmi biztos 2002-es beszámolója ellen sem érkezett nemleges szavazat, elfogadása csupán azért nem lett 100%-os, mert egy képviselő tartózkodott a szavazástól.
Sikeresek voltak a parlament plenáris ülése előtti beszámolást megelőző bizottsági meghallgatások is. 2003 áprilisában és májusában a korábbi évekhez hasonlóan valamennyi biztost meghallgatta az Alkotmány- és igazságügyi bizottság, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, továbbá az Önkormányzati bizottság. A Rendészeti, valamint az Egészségügyi bizottság az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, általános helyettesét és az adatvédelmi biztost hallgatta meg, míg a Szociális és családügyi bizottság az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét meghallgatta még a Környezetvédelmi, valamint az Ifjúsági és sportbizottság, a kisebbségi biztost az Oktatási bizottság, az adatvédelmi biztost pedig a Gazdasági, továbbá az Informatikai és távközlési bizottság is. Az országgyűlési biztosoknak nem csupán beszámolójuk megvitatása során van kapcsolatuk az egyes parlamenti bizottságokkal, gyakori, hogy kikérik véleményüket valamilyen jelentősebb, átfogó kérdés tárgyalása során, illetve az általuk tett ajánlás alapján hozandó törvény vagy törvénymódosítás tervezetének vitájakor. Arra is volt példa, hogy a bizottság megtárgyalta az országgyűlési biztos által végzett vizsgálatról készült jelentést.
Egyre több jogszabályt küldenek meg a tárcák észrevételezésre az országgyűlési biztosoknak és a hivatalnak. Érdemi észrevételt azonban nem tudunk valamennyire tenni, mert az intézmény létszáma erre nem elegendő, olyan külön szervezeti egységünk, amely csak a jogszabályok véleményezésével foglalkozhatna, nincs. (A közös hivatalban – a hivatalvezetőn kívül – csak 2 jogász van, akik közül az egyik az Ügyfélszolgálati Osztályt vezeti, a másik pedig panaszfelvevő.) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének a jogszabálytervezetek véleményezésével kapcsolatos tevékenységéről a 2. fejezetben számoltunk be részletesen.
2003-ban jelentős szervezeti átalakulás történt az intézményben. Hosszas előkészítés után 2003. március 1. napján hatályba lépett az új Szervezeti és Működési Szabályzat. A változás lényege az volt, hogy valamennyi biztos és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese munkatársai is önálló, szervezetileg elkülönült irodában folytatják tevékenységüket, s a biztosok közös hivatala a korábbi évek gyakorlatától eltérően ezen időponttól nem végez érdemi jogi előkészítő tevékenységet, e körből csak a panaszok felvételével és az iratok kezelésével kapcsolatos feladata maradt meg. Ez természetesen létszám-átcsoportosítással is járt. 2003. december 31-én az egyes szervezeti egységek (irodák) létszáma az alábbi volt:
|
beosztás megnevezése |
országgyűlési biztos irodája |
általános helyettes irodája |
kisebbségi biztos irodája |
adatvédelmi biztos irodája |
hivatal |
összesen |
|
főosztályvezető |
12 |
11 |
13 |
14 |
12 |
12 |
|
főosztályvezető helyettes |
13 |
12 |
12 |
|
12 |
19 |
|
osztályvezető |
11 |
11 |
|
11 |
12 |
15 |
|
felsőfokú végz. munkatárs |
18 |
12 |
19 |
21 |
17 |
67 |
|
adminisztrátor |
13 |
12 |
12 |
15 |
15 |
27 |
|
fizikai dolgozó |
11 |
11 |
11 |
11 |
15 |
19 |
|
összesen |
28 |
19 |
17 |
32 |
33 |
129 |
Az átszervezés után a közös hivatalban azok a feladatok kaptak nagyobb hangsúlyt, amelyeket valamennyi biztos részére végeznek. A biztosok eltérő munkamódszerük miatt különböző mértékben tartanak igényt a Hivatal munkatársainak közreműködésére. A Hivatal két főosztályra tagolódik, a Szervezési és Ügyfélszolgálati Főosztályra, illetve a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Informatikai Főosztályra. Az első ellátja az ügyfelek fogadásával és tájékoztatásával, a jegyzőkönyvek felvételével, beadványok átvételével és az ügykör szerint illetékes biztoshoz való továbbításával, az iratok kezelésével, az eseti és rendszerese statisztikai összesítők készítésével kapcsolatos teendőket. Szervezi és bonyolítja a nemzetközi ügyeket, konferenciákat és az egyéb szakmai rendezvényeket. Feladatai közé tartozik a sajtófigyelés, a biztosok közleményeinek a tömegtájékoztatási szervekhez való eljuttatása, a kiadványaik – beleértve a parlamenti beszámolókat is – előállíttatása, esetenként terjesztése. Ugyancsak ennek a főosztálynak a feladata a Hivatal könyvtárának, dokumentum és jogszabálygyűjteményének kezelése. (Itt kell megjegyezni, hogy a korábban részletezett informatikai fejlesztés lehetővé tette a mintegy 3400 darabos könyvállományunk retrospektív feldolgozását, így annak nyilvántartása, katalogizálása integrált számítógépes rendszerrel történik. A munkatársak és a külső érdeklődők minél hatékonyabb tájékoztatása érdekében a könyvtári állományunk intraneten és interneten keresztül egyaránt elérhető.) A Gazdálkodási és humánpolitikai osztály a fejezeti és intézményi szintű tervezési, beszámolási, számviteli és könyvvezetési kötelezettségeken kívül teljes körűen ellátja a pénzkezeléssel, eszköz- és vagyongazdálkodással, üzemeltetéssel, valamint a humánpolitikával és az illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat, a 3 fős Informatikai osztályra hárul a teljes hivatal informatikai struktúrájának üzemeltetése és fejlesztése. A közös hivatalra jutó létszámból mindezen feladatok nem oldhatóak meg, ezért a Hivatal egyes feladatokat kénytelen külső megbízottakkal elvégeztetni. (Az átszervezésnek a saját tevékenységükre gyakorolt hatásáról az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese a beszámoló más fejezeteiben ad számot.)
Az országgyűlési biztosok és a Hivatal munkatársainak létszáma – az országgyűlési biztosok és a hivatalvezető nélkül – 1995. december 31. és 2003. december 31. között az alábbiak szerint alakult:
|
|
1995 |
1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
|
érdemi |
26 |
68 |
76 |
83 |
86 |
84 |
82 |
85 |
93 |
|
ügyviteli |
17 |
29 |
35 |
41 |
41 |
39 |
41 |
35 |
36 |
|
összesen |
43 |
95 |
111 |
124 |
127 |
123 |
123 |
120 |
129 |
A 2003. évi létszámnak az előző évhez viszonyított növekedését alapvetően az okozta, hogy az Adatvédelmi Iroda 5 fő alkalmazására költségvetési támogatást kapott az adatkezelés helyszíni ellenőrzésének megerősítéséből, illetve az adatvédelmi nyilvántartás naprakész vezetéséből származó többletfeladatok ellátására. A beszámolási időszak végére sikerült az üres álláshelyeket is betölteni. 1998 óta minden évben kénytelenek voltunk megbízási szerződéssel munkatársakat alkalmazni, ezek száma 2003-ban 9 és 17 fő között változott. Ennek egyik legfőbb oka az engedélyezett létszám elégtelensége, de hozzájárul az is, hogy egy-egy speciális feladat elvégzésére különleges szakértelemmel rendelkező személyt kell alkalmazni. (A korábbi évek hagyományának megfelelően azoknak a munkatársaknak a névsorát, akik 2003-ban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének, illetve a közös hivatal munkatársaként dolgoztak, a mellékletben közöljük.)
2003-ban is több rendezvényre került sor a Hivatal szervezésében. A továbbiakban elsősorban azokról számolunk be, amelyeken valamennyi biztos részt vett, illetve amelyeket az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese részére szervezett a Hivatal. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési és az adatvédelmi biztosa saját beszámolójában részletezi azokat a nemzetközi és hazai rendezvényeket, szakmai fórumokat, amelyeken részt vettek.
2003. kiemelkedő eseménye volt az ombudsmani törvény meghozatalának 10 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencia, amiről már e fejezet elején szóltunk. A négy országgyűlési biztos október 27–28-án fogadta Nikiforos Diamandourost, az Európai Unnió ombudsmanját, s véleményt cseréltek az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről. A magas rangú vendéget a Magyar Köztársaság miniszterelnöke is fogadta a magyar ombudsmanok társaságában, ahol szorgalmazta a magyar ombudsmani intézmény anyagi függetlenségének megteremtését, azaz annak az elterjedt gyakorlatnak a bevezetését, hogy költségvetésüket maguk terjeszthessék a parlament elé. Az Eu ombudsman előadást tartott a munkatársak számára, amelynek keretében a két intézmény együttműködésének módjáról is beszélt. Ugyancsak a négy biztos közös vendégeként érkezett hivatalunkba a Kínai Ellenőrzési Minisztérium 6 fős delegációja, viszonozva az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének előző évi látogatását. A vendégek részére a Hivatal több, a közpénzek felhasználását ellenőrző intézmény vezetőjével szervezett találkozót. (A programok lebonyolításához a Külügyminisztérium adott jelentős segítséget.) 2003 februárban tett látogatást az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének irodájában a Thaiföldi-Királyság szenátusi bizottsága, májusban pedig Takács Albert fogadta az European Comittee for the Prevention of Torture képviselőit. Augusztusban – az adatvédelmi biztossal együtt – találkozott a IV. MÁSZ Nyári Egyetem diákjaival. Novemberben a Magyarországon tartózkodó Kim Ju-Sub dél-koreai ombudsmant fogadta Lenkovics Barnabás és Takács Albert.
A biztosok és munkatársaik több konferencián vettek részt külföldön is. Lenkovics Barnabás előadást tartott az Európai Unióhoz csatlakozó államok ombudsmanjai számára a lengyel ombudsman által Varsóban „Az Ombudsman és az Európai Uniós jog” címmel szervezett konferencián. Takács Albert márciusban Strasbourgban az Európai Tanács 5. Család- és Gyermekvédelmi Fórumán, júniusban Bakuban az azerbajdzsani ombudsman, a Reliable Future emberi jogi civil szervezet és az Európai Bizottság által „Az ombudsman szerepe a jogállamban” címmel közösen szervezett konferencián vett részt. Júliusban az Olasz Parlament Gyermek Bizottsága által szervezett gyermekjogi konferencián tartott előadást Rómában, majd októberben részt vett az ENOC 2003. évi közgyűlésén Stockholmban. Mindkét biztos részt vett októberben az International Ombudsman Institute Nicosiában tartott ülésén, novemberben pedig az Európai Ombudsmanok 8. kerekasztal-megbeszélésén Oslóban. Munkatársaik képviselték a biztosokat októberben a Jerevánban felállítandó Örmény Ombudsmani Hivatalról szóló konferencián és decemberben az Európai Unió V. Emberi Jogi Fórumán Rómában, amelyet az olasz elnökség a gyermekvédelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása tárgykörben szervezett.
2003-ban is folytatták az országgyűlési biztosok a megyei munkalátogatásokat, ha a korábbiaktól részben eltérő módon is. Közös, kihelyezett ügyfélfogadással összekötött munkalátogatást tettek májusban Békés megyében, novemberben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkatársaival Komárom-Esztergom megyében, az általános helyettes pedig decemberben Veszprém megyében tartott célvizsgálatot. Tapasztalataikról a korábbi fejezetekben számoltak be. Ezzel már csak négy olyan megye van, ahol az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vagy helyettese nem járt. (A megyei munkalátogatások helyszínét a 20. számú ábra mutatja be.)
Az Országgyűlési Biztosok Hivatala először vett részt és állított fel sátrat a Sziget Fesztivál Civil falujában. Az országgyűlési biztosok és munkatársaik minden nap több programmal várták a fesztivál látogatóit. Több témakörben, többek között a környezetvédelemről, a fogyatékkal élők jogairól, az eutanázia alkalmazásának alkotmányossági kérdéseiről, a drogpolitika aktuális kérdéseiről és a drogbetegek személyes adatainak védelméről tartottak előadást, pódiumbeszélgetést folytattak az ombudsmanok szerepéről az előítéletek, a hátrányos megkülönböztetések elleni küzdelemben és a társadalmi szolidaritás erősítésében. Közvetlen személyes beszélgetéssel, játékokkal segítették a látogatókat abban, hogy megismerjék a Hivatalt, az országgyűlési biztosok tevékenységét és nem utolsó sorban saját alkotmányos jogaikat.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese fontosnak tartja mind a saját, mind munkatársaiknak az oktatói tevékenységben való részvételét. Lenkovics Barnabás a győri Széchenyi István Egyetem megbízott tanszékvezetője, s tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi tanszékén is. Takács Albert a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. Több munkatársuk tanít rendszeresen, illetve tart órát esetenként különböző egyetemeken. A biztosok és munkatársaik belföldi szakmai fórumokon való részvételéről, illetve publikációiról szóló jegyzéket a 2. számú melléklet tartalmazza. Továbbra is nagy az érdeklődés a pályaválasztók között intézményünk iránt. 2003-ban 9 egyetemi hallgató töltötte kötelező szakmai gyakorlatát hivatalunkban, s egy hétre fogadtuk az Országgyűlési Hivatal gyakornokait, ösztöndíjasait is. 2001-hez képest csaknem megduplázódott a hivatalunkban dolgozni kívánók száma: 2001-ben 71-en, 2003-ban több mint 120-an nyújtottak be pályázatot.
3.2.
A 2003. év statisztikai adatai
A Szervezeti és Működési Szabályzat 2003. évi változására tekintettel a fejezetben az országgyűlési biztosokhoz érkező beadványokkal részletesen csak olyan mértékben foglakozunk, amely mértékben a közös Hivatal tevékenységét érinti. Egyebekben csak a Hivatal munkatársai által készített statisztikai táblákat közöljük, amelyek részletes elemzését a korábbi fejezetek tartalmazzák.
A Hivatal Ügyfélszolgálati Osztálya egységesen érkezteti az országgyűlési biztosokhoz benyújtott panaszokat és az egyéb küldeményeket. A biztosok eltérő munkaszervezéséből adódóan az Osztály csak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának címzett küldeményeket iktatja központilag, az adatvédelmi biztoshoz benyújtott beadványok és egyéb iratok iktatása az Adatvédelmi Irodán történik. A rendelkezésünkre álló adatok szerint 2003-ban az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének irodáján 4540, a kisebbségi biztos irodáján 674, az adatvédelmi biztos irodáján 1609 panaszügy került érkeztetésre, s 1085 bejelentés érkezett az adatnyilvántartásba. Az egyes irodákban azonban az ügyiratok száma ennél lényegesen magasabb, mert mindegyik biztos végez például jogszabály-véleményezést, a kisebbségi biztos hivatalból számtalan rendezvényen vesz részt, az adatvédelmi biztos pedig az adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény rendelkezései alapján széles körű ellenőrzési és nyilvántartási kötelezettségnek tesz eleget. (A külön biztosok tevékenységükről saját beszámolójukban adnak számot.)
A közös hivatalban működik az információs szolgálat is, amelynek forgalma évről évre növekszik. 2003-ban 5229 telefonhívást fogadtunk (2002-ben 3423-at), s 1053-an jelentek meg személyesen azért, hogy a folyamatban lévő ügyükben érdeklődjenek, további iratot adjanak le, illetve általános információt, vagy időpontot kapjanak személyes meghallgatásra. Az információs szolgálat átlagos havi forgalma 524 fő volt, ami az előző évhez képest 33%-os növekedést mutat. Ebben a számban nem szerepelnek azok a panaszosok, akik az ügyintéző személyének ismeretében közvetlenül hozzájuk fordultak telefonon.
2002-ben – feltehetőleg a januári költözés miatt szünetelő félfogadásra is visszavezethetően – számottevően kevesebben keresték fel személyesen panaszirodánkat (845 fő) az előző évhez képest (1003 fő). 2003-ban azonban a korábbi évekhez képest is jelentősen emelkedett a panasziroda forgalma, 1120 panaszost hallgattak meg munkatársainak, s ebből 890 új panaszos volt, a többiek a folyamatban lévő ügyük állásáról kértek tájékoztatást vagy a korábbi előadásukat egészítették ki. A panaszirodán dolgozó munkatársak munkáját dicséri, hogy a hozzájuk fordulók több mint negyede (249 fő) elfogadja a kérelmükre adott szóbeli tájékoztatásukat, s megnyugodva távozik.
Amint jeleztük, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 2003-ban 4 540 beadvány érkezett, 680-nal több, mint 2002-ben, ez l7,5%-os emelkedést mutat az előző évhez képest. Ennél nagyobb mértékben nőtt a beadványokban a panaszok száma; a növekedés mértéke meghaladta a 28%-ot. Az ügyek és a panaszok számát azért vesszük számba külön is, mert egy-egy beadványban, amelyet 1 ügyként iktatunk, több, egymással összefüggő vagy akár egymástól független panaszt is tartalmazhat: a 2003-ban érkezett 4540 iktatott ügyben 6331 panaszt észleltünk. A panasz-szám később növekedhet is, mert esetenként csak a beadvány alapos vizsgálata után derül ki, hogy az több panaszt foglal magába. A 2002-ben és 2003-ban érkezett beadványok (ügyek) és az azokban előadott panaszok számát mutatja a következő táblázat, amelyből megállapítható, hogy 2003-ban 17,5%-kal több ügyirat keletkezett, a panaszok száma 28%-kal emelkedett.
|
|
2003 |
2002 |
%-os eltérés |
|
érkezett ügyek |
4540 |
3860 |
17,5 |
|
érkezett ügyekben panaszok |
6331 |
4936 |
28,5 |
Évről évre emelkedik azon ügyek aránya, amikor a panaszos személyesen jelenik meg a Hivatalban, és kérelme írásba foglalását tőlünk kéri. 2001-ben az ügyek 16,6%-ában, 2002-ben már 19,35%-ában kérték az ügyfelek panaszuk írásba foglalását, 2003-ban ez az arány már meghaladta a 20%-ot. Ezt a növekedést azzal sem sikerült megállítani, hogy az év végéig Hivatalunk minden jegyzőhöz, s a nagyobb közszolgáltatók ügyfélszolgálatához is eljuttatta a „Mikor és hogyan forduljunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosához” címet viselő brossurát, amely nemcsak tájékoztat az országgyűlési biztosok hatásköréről, eljárásának feltételeiről, elérhetőségéről, hanem egy arról leválasztható részt is tartalmaz, amelyen a panaszos kérelmét előterjesztheti. (Kimutatásaink szerint 70 ügyfél nyújtotta be panaszát ezen a nyomtatványon.) A panaszosok többsége (2003-ban 78,13%-a) írásban kereste meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, s az előző évhez képest megduplázódott a hivatalból indult eljárások száma. (Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez benyújtott ügyeknek a keletkezés módja szerinti megoszlását a 1. számú táblázat mutatja.)
Az előző évhez képest közel 3%-kal csökkent – bár számszerűen természetesen emelkedett – azon ügyek aránya, amikor magánszemélyek vagy családok fordultak az országgyűlési biztoshoz, míg 1,2%-ról 1,89%-ra emelkedett – számában csaknem megduplázódott – a különböző civil szervezetek által benyújtottaké. A többi kategóriában, mint ahogy az a 2. számú táblázatból látható, lényeges változás nem történt. Talán ezen változásnak is köszönhető, hogy 10%-kal kevesebb ügyben számolnak be egyén által elszenvedett sérelemről, míg ugyanilyen arányban nőtt az állampolgárok kisebb-nagyobb csoportját ért valós vagy vélt sérelem miatt benyújtott panaszok száma (l. a 3. számú táblázatot). Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az egyéni sérelem miatt indult ügyek száma 2001. és 2003. évben csaknem azonos volt (az előbbiben 3137, az utóbbiban 3201), a kollektívákat érteké szinte megduplázódott, 723-ról 1339-re emelkedett. Míg az előző években a panaszt benyújtóknak közel 3%-a nem volt magyar állampolgár, 2003-ban ez az arány 1% alá esett (l. a 4. számú táblázatot).
Változatlan az a tendencia, hogy a városokban élők számarányuknál nagyobb mértékben fordulnak az országgyűlési biztosokhoz. Míg a lakosságnak nem egészen kétharmada él városban, a panaszoknak csaknem háromnegyede tőlük érkezik, s 2003-ban csaknem 2%-kal több esetben, mint az előző évben: 72,5%-ról 74,14%-ra emelkedett a városokból érkező panaszok száma, s ez a növekedés 566 panaszt takar (l. a 5. számú táblázatot)
Bár a statisztikai adatok szerint évről évre csökken a fővárosban lakók száma, részesedésük az országgyűlési biztosokhoz érkezett panaszokból nem csökken, sőt esetenként növekszik ez az arány: 2001-ben 31,8%, 2002-ben valamivel kevesebb, 30,9%, 2003-ban 32,11%volt, az ország lakosságának viszont 2003-ban már a 17%-a sem lakott Budapesten. A fővároson kívül csak Nógrád és Komárom-Esztergom megyében haladja meg a lakosság összlakossághoz viszonyított arányát a benyújtott panaszok aránya. Ez utóbbi megye „előkelő helyét” magyarázza, hogy változatlanul igaz az a megállapítás, hogy ha a biztosok néhány napra ellátogatnak valamelyik megyébe, jelentősen megemelkedik az onnan érkező panaszok száma: Békés megyéből 1%-kal (számszerűen másfélszer annyi), Komárom-Esztergom megyéből 1,55%-kal több (számuk szinte megduplázódott) beadvány érkezett. E két megyén kívül csak a fővárosból és a Pest megyéből érkezett beadványok aránya emelkedett fél százaléknál nagyobb mértékben. Ugyanilyen arányban csökkent a Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyéből érkezettek aránya. Változatlanul Zala, Vas és Tolna megyéből érkezik számszerűen, de arányában is a legkevesebb panasz, számuk mindhárom megyében száz alatt volt, Tolna megyében az ötvenet sem érte el. Nógrád megyéből évek óta a lakosság számarányához képest nagyobb arányban fordulnak hivatalunkhoz, az elmúlt évben ebből a megyéből ugyanannyi (112) beadvány érkezett, mint az egyharmaddal nagyobb lélekszámú Somogy megyéből. (Az ügyek megyék szerinti megoszlását a 6. számú táblázat mutatja.)
A jelen fejezetben eddig a beadványokat szinte csak formai okból jellemeztük, a keletkezésük módja, a beadvány tevő bizonyos tulajdonságai (pl. magánszemély vagy szervezet, állampolgárság, lakhely) alapján. A továbbiakban már azok tartalmát is vizsgáljuk, aszerint, hogy azoknak mi a tárgya, mely szervek ellen nyújtották be, illetve mit sérelmeznek az eljáró hatóságok tevékenységében.
Ha a panaszok típusonkénti megoszlását mutató 7. számú táblázatot megnézzük, megállapíthatjuk, hogy számottevő változás az előző évhez képest nem történt. Most is 5 ügycsoportból származik a panaszok közel 50%-a, legfeljebb annyi az eltérés, hogy a szociális tárgyú panaszokat, amelyekből ugyan számszerűen 50-nel többet nyújtottak be, mint az előző évben, felváltották a föld, a kárpótlási és a birtokvédelmi ügyek. Az előbbiek részesedése a panaszokból ugyanis 6,9%-ról 6,18%-ra csökkent, a földügyeké viszont 1%-kal – 5,8%-ról 6,82%-ra – emelkedett. Bár 1–1%-kal csökkent a büntető- és büntetés-végrehajtási, illetve a polgári jogi ügyek aránya, még mindig az ilyen tárgyú panaszok a „listavezetők”. Továbbra is megközelíti a 10–10%-ot az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási és a munka ügyek, illetve az építési, helyiség- és lakásügyek aránya, s ezen két ügycsoportban a beadványok száma és aránya is emelkedett. Mindenképpen jelzés értékűnek kell tekinteni, hogy az egészségügyi ellátást sérelmező panaszok száma jelentősen megemelkedett; 2002-ben 86 panaszt nyújtottak be az egészségügyi ellátást sérelmezve, ezek száma 2003-ban meghaladta a 200-at, arányuk 1,7%-ról 3,17-re emelkedett. (Hogy mennyire voltak megalapozottak a sérelmek, azt az előző fejezetekben láthattuk.) Ugyancsak figyelemre méltó, hogy több mint 1%-kal megemelkedett az oktatáshoz, a közművelődéshez való jogot sérelmező ügyek aránya, számuk is több mint a kétszeresére nőtt. Ugyanilyen arányban csökkent a különböző szakmai kamarák, a közjegyzők, az ügyvédek és a bírósági végrehajtók ellen benyújtott panaszok aránya. 2003-ban a statisztikai rendszerünkben pontosabban jelöltük a panasszal érintett szervet, például a „minisztérium” összefoglaló név helyett nevesítettük azokat. A helyi és a központi szervek ellen benyújtott panaszokat is külön vettük számba, így a felsorolt szervek száma szinte megháromszorozódott, aminek következtében a korábbi évek adataihoz egyes esetekben nehezebben viszonyíthatóak. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy továbbra is a helyi polgármesteri hivatalok intézkedése vagy mulasztása miatt nyújtanak be panaszt a legnagyobb arányban (17,4%), s őket követik – bár az előző évhez képest csökkenő részesedéssel – a bíróságok és a rendőrség elleni panaszok. Ha a helyi és megyei bíróságok, illetve a rendőrségek, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság ellen benyújtott panaszokat összeadjuk, megállapíthatjuk, hogy a 2002. évi 13,39%-ról 10,65%-ra (azonban számszerűen 13-mal több), illetve 8,37%-ról 7,46%-ra csökkent a bíróságok, illetve a különböző rendőri szervek elleni panaszok aránya. Változatlanul a különböző közszolgáltatók vannak a negyedik helyen 4,82%-ról 5,5%-os arányukkal, s ezek egynegyede az áramszolgáltatók ellen érkezett. Bár csaknem ugyanannyian panaszkodtak a nyugdíjbiztosítókra, mint 2002-ben, 2,78%-os részesedésüket megelőzik a különböző gazdálkodó szervekre panaszkodók (3,41%). A felsoroltakon kívül 2%-on felüli „eredményt” az önkormányzati testületek (3,16%), a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek és a gyámhivatalok (2,65%), az egészségügyi intézmények (2,04%), valamint az Országgyűlés – beleértve annak bizottságait és tisztségviselőit is – (2,86%) értek el. Ez utóbbiak nagy részében természetesen nem az érintett testület eljárását kifogásolják, hanem valamely jogszabály tartalmát, annak meghozatalát vagy éppen a jogszabályalkotás elmaradását. (A panaszoknak az érintett szervek szerinti megoszlását a 8. számú táblázat mutatja.)
Az országgyűlési biztosokhoz benyújtott panaszokat megvizsgáljuk aszerint is, hogy mit sérelmeznek egy adott szerv eljárásában (l. a 9. számú táblázatot). A panaszosok közel 50%-a évről évre a hatóságok eljárási módját kifogásolják, 2002-ben 47,45%-ban, 2003-ban 47,44%-ban. Ennek az aránynak alig több mint a felét (23,3%-át) teszik ki azok az esetek, amikor magát a döntést tartják sérelmesnek. Ugyancsak sokan sérelmezik az eljárások elhúzódását (2,54%) és a hatóság hallgatását (5,2%). E két okból egyre több alkalommal fordulhatnak hozzánk, mert míg arányuk 1998-ban 3,2% volt, az utóbbi 2 évben arányuk 7,7% fölött volt. Igen sokan, a panaszosok több mint 10%-a tájékoztatást, felvilágosítást, vagy valamilyen – nem egyszer anyagi – segítséget kér a biztosoktól. Az előbbieket lehetőségeinkhez mérten megadjuk, de például azt nem vállalhatjuk, hogy egy per várható kimeneteléről nyilatkozzunk, legfeljebb az adott ügyben releváns jogszabályokat ismertethetjük. A segítséget kérőknek legjobb esetben is csak abban adhatunk tanácsot, hogy problémájukkal hova fordulhatnak. Ugyancsak növekszik azon panaszok száma és aránya, amelyekben különböző jogszabályok tartalmát kifogásolják, ezek száma 2003-ban a 2002. évi 232 esettel szemben 342 volt, s ezzel részesedésük meghaladta az 5%-ot. szintén egyre többen fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy a panaszolt szervet kártérítés fizetésére kötelezzük. Az ilyen panaszok száma szinte megduplázódott, 87-ről 157-re emelkedett.
Jelen fejezetünkben eddig az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 2003-ban benyújtott beadványok, panaszok számadatait, majd jellemzőit mutattuk be. A korábbi fejezetben számot adtunk az elintézésük módjáról, a lefolytatott vizsgálatokról, s azok tapasztalatairól. Fejezetünket annak a táblázatnak a bemutatásával zárjuk, amely bemutatja, hogy az intézmény létrejötte óta előterjesztett panaszok jelenleg milyen stádiumban vannak (l. a 10. számú táblázatot). Megállapíthatjuk, hogy a hivatalba 2003. december 31. napjával bezáróan csaknem hatvanezer – összesen 59 754 – panasz érkezett. Ezen panaszok 96,21%-ának elbírálását a beszámolási időszak végére befejeztük. A beszámolási időszak kezdetén még volt 24 olyan panasz, amelyet 2000-ben nyújtottak be, ezeket elbíráltuk, s már csak 7 olyan ügyünk van, amelyek 2 évnél régebben érkeztek, s 67, amelyek 2002-ben. Ezek a régebbi ügyek viszonylag bonyolultak, szerteágazók voltak, nem egynek munkatársunk időközbeni távozása miatt több előadója is volt. A 2003. évi nagyobb érkezés mellett ezek a körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy bár 2003-ban szinte ugyanannyi panaszt (4976) intéztünk el, mint 2002-ben (5153), hátralékunk 1,7%-ról 3,79%-ra növekedett. Reméljük azonban, hogy az átszervezés és az új munkatársak felvételének eredményeként a jövő évben sikerül a hátralékot visszaszorítani. A fejezet további része azokat az adatokat mutató statisztikai táblázatokat, grafikonokat tartalmazza, amelyekre korábban hivatkoztunk.
dr. Wolf Erzsébet
hivatalvezető sk.
Az ügyek megoszlása a keletkezés módja szerint
|
Az ügyek |
|||
|
keletkezésének módja |
száma |
% |
százalékos eltérés az előző beszámoló adataihoz képest |
|
szóbeli panasz felvétele |
1931 |
120,51 |
-2,75 |
|
beadvány |
3547 |
178,13 |
-2,73 |
|
hivatalból indult |
1162 |
111,37 |
-0,02 |
|
|
4540 |
100,00 |
|
2. számú táblázat
Az ügyek megoszlása az indítványozók szerint
|
Az ügyek |
||
|
indítványozója |
száma |
% |
|
magánszemély, család, országgyűlési képviselő |
4129 |
190,95 |
|
kollektív |
118 |
2,60 |
|
más hivatal |
19 |
0,42 |
|
civil szervezet |
86 |
1,89 |
|
egyéb |
188 |
4,14 |
|
Összesen: |
4540 |
100,00 |
3. számú táblázat
Az ügyek megoszlása a sérelmet szenvedettek szerint
|
Sérelmet szenvedett |
Ügyszám |
% |
|
egyén |
3201 |
70,51 |
|
állampolgárok csoportja |
1339 |
29,49 |
|
Összesen |
4540 |
100,00 |
4. számú táblázat
Az ügyek megoszlása a magánszemély, család állampolgársága szerint
|
Állampolgárság |
Ügyszám |
% |
|
magyar |
4086 |
99,10 |
|
külföldi |
32 |
0,78 |
|
nem állapítható meg |
5 |
0,12 |
|
Összesen: |
4123 |
100,00 |
5. számú táblázat
Az ügyek megoszlása település típusok szerint
|
Település |
Érkezett ügyek |
%-os eltérés |
Összlakosság megoszlása (2003. évi adat) |
% |
||||
|
száma |
% |
adataihoz képest |
|
|
||||
|
város |
3366 |
74,14 |
-0,2 |
6588100 |
64,96 |
|||
|
község |
1063 |
23,41 |
-0,3 |
3554262 |
35,04 |
|||
|
ismeretlen |
111 |
2,44 |
-0,1 |
0 |
0,00 |
|||
|
Összesen |
4540 |
100,00 |
|
10142362 |
100,00 |
|||
6. számú táblázat
Az ügyek megoszlása megyénként
|
Megye |
Érkezett ügyek |
Összlakosság (2003. évi adat) |
% |
|
|
száma |
% |
fő |
|
|
|
Budapest |
1458 |
132,11 |
1 719 342 |
116,95 |
|
Bács-Kiskun |
1175 |
113,85 |
544 116 |
115,36 |
|
Baranya |
1111 |
112,44 |
404 709 |
113,99 |
|
Békés |
1175 |
113,85 |
396 131 |
113,91 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
1234 |
115,15 |
744 484 |
117,34 |
|
Csongrád |
1167 |
113,68 |
426 817 |
114,21 |
|
Fejér |
1170 |
113,74 |
428 409 |
114,22 |
|
Győr-Moson-Sopron |
1137 |
113,01 |
439 046 |
114,33 |
|
Hajdú-Bihar |
1186 |
114,10 |
551 837 |
115,44 |
|
Heves |
1109 |
112,40 |
325 029 |
113,20 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
1103 |
112,27 |
416 147 |
114,10 |
|
Komárom-Esztergom |
1175 |
113,85 |
315 515 |
113,11 |
|
Nógrád |
1112 |
112,47 |
219 447 |
112,16 |
|
Pest |
1556 |
112,25 |
1 105 412 |
10,90 |
|
Somogy |
1112 |
112,47 |
335 701 |
113,31 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
1167 |
113,68 |
586 193 |
115,78 |
|
Tolna |
1143 |
110,95 |
248 998 |
112,46 |
|
Vas |
1157 |
111,26 |
267 429 |
112,64 |
|
Veszprém |
1110 |
112,42 |
369 747 |
113,65 |
|
Zala |
1173 |
111,61 |
297 853 |
112,94 |
|
Külföld |
1128 |
110,62 |
- |
110,00 |
|
Nem állapítható meg |
1182 |
111,81 |
- |
110,00 |
|
Összesen |
4540 |
100,00 |
10 142 362 |
100,00 |
7. számú táblázat
A panaszok típusonkénti megoszlása
|
A panaszok |
||||
|
típusa csoportosítva |
száma |
|||
|
2003. |
% |
2002. |
% |
|
|
Adó-, illeték-, vám-, pénzintézeti, biztosítási ügyek: |
1343 |
115,42 |
1248 |
115,0 |
|
Állampolgársági, idegenrendészeti, konzuli, menekült, státus ügyek: |
1177 |
111,22 |
1190 |
111,8 |
|
Büntető és büntetés-végrehajtási ügyek: |
1825 |
113,03 |
1692 |
114,0 |
|
Egészségbiztosítási,
nyugdíjbiztosítási, |
1618 |
119,76 |
1451 |
119,1 |
|
Egészségügyi ellátás: |
1201 |
113,17 |
1186 |
111,7 |
|
Építési, helyiség-, lakás ügyek: |
1600 |
119,48 |
1443 |
119,0 |
|
Gazdasági, cég, kereskedelmi, szövetkezeti ügyek: |
1221 |
113,49 |
1146 |
113,0 |
|
Gyermekvédelem, gyermekjogok, fiatalkorúak, gondnokság,hadigondozás, gyámügyek: |
1287 |
114,53 |
1213 |
114,3 |
|
Honvédségi, határőrségi, nemzetbiztonsági, rendőrségi, ügyészségi ügyek: |
1148 |
112,34 |
1141 |
112,9 |
|
Föld, kárpótlási, birtokvédelmi ügyek: |
1432 |
116,82 |
1288 |
115,8 |
|
Kamarai,
közjegyzői, ügyvédi, |
1162 |
112,56 |
1186 |
113,8 |
|
Környezet- és természetvédelem, műemlékvédelem, mezőgazdaság: |
1186 |
111,36 |
1176 |
111,5 |
|
Közigazgatás, általános igazgatás, szabálysértés: |
1293 |
114,63 |
1222 |
114,5 |
|
Közlekedési, víz-, hírközlési ügyek: |
1186 |
111,36 |
1153 |
111,0 |
|
Közüzemi szolgáltatás: |
1389 |
116,14 |
1257 |
115,2 |
|
Oktatás, közművelődés: |
1165 |
112,61 |
1176 |
111,5 |
|
Polgári jogi ügyek: |
1642 |
110,14 |
1578 |
111,7 |
|
Szociális ügyek: |
1391 |
116,18 |
1341 |
116,9 |
|
Egyéb: |
1365 |
115,77 |
1349 |
117,1 |
|
Összesen: |
6331 |
100,00 |
4936 |
100,0 |
8. számú táblázat
A panaszok érintett szervenkénti megoszlása
|
Érintett szerv |
Érkezett panaszok száma |
|||
|
2002. |
% |
2003. |
% |
|
|
adóhatóság |
54 |
1,09 |
65 |
1,03 |
|
bíróság |
661 |
13,39 |
674 |
10,65 |
|
biztosító |
35 |
0,71 |
43 |
0,68 |
|
bv intézmény |
91 |
1,84 |
88 |
1,39 |
|
civil szervezet, egyház |
23 |
0,47 |
42 |
0,66 |
|
egészségbiztosító |
24 |
0,49 |
19 |
0,30 |
|
egészségügyi ellátó szerv |
57 |
1,15 |
129 |
2,04 |
|
egyéb dekoncentrált (területi) szerv |
43 |
0,87 |
43 |
0,68 |
|
FÁK
(Fővárosi Területi Államháztartási |
8 |
0,16 |
5 |
0,08 |
|
fogyasztóvédelem |
11 |
0,22 |
9 |
0,14 |
|
földhivatal |
84 |
1,70 |
139 |
2,20 |
|
földművelésügyi hivatal |
16 |
0,32 |
34 |
0,54 |
|
földrend. és földkiadó bizottság |
5 |
0,10 |
0 |
0,00 |
|
gazdálkodó szerv (kft., rt.) |
184 |
3,73 |
216 |
3,41 |
|
gyermek- és ifj.véd. int., gyámhiv. |
122 |
2,47 |
168 |
2,65 |
|
határőrség |
3 |
0,06 |
8 |
0,13 |
|
helyi önkormányzati testület |
125 |
2,53 |
218 |
3,44 |
|
helyi polgármesteri hivatal |
812 |
16,45 |
1085 |
17,14 |
|
honvédség |
15 |
0,30 |
0 |
0,00 |
|
illetékhivatal |
18 |
0,36 |
28 |
0,44 |
|
ingatlankezelő szervezet |
34 |
0,69 |
29 |
0,46 |
|
kárpótlási hivatal |
19 |
0,38 |
20 |
0,32 |
|
kórház |
27 |
0,55 |
0 |
0,00 |
|
Kormány |
51 |
1,03 |
150 |
2,37 |
|
közigazgatási hivatal |
63 |
1,28 |
74 |
1,17 |
|
közjegyző |
14 |
0,28 |
15 |
0,24 |
|
közterület-felügyelet |
8 |
0,16 |
6 |
0,09 |
|
köztestület (kamara) |
52 |
1,05 |
35 |
0,55 |
|
Közüzemi szolgáltatók összesen |
238 |
4,82 |
348 |
5,50 |
|
ebből: |
|
|
|
0,00 |
|
közüz.: áramszolgáltató |
69 |
1,40 |
83 |
1,31 |
|
közüz.: díjbeszedő |
3 |
0,06 |
5 |
0,08 |
|
közüz.: gázmű |
15 |
0,30 |
36 |
0,57 |
|
közüz.: köztisztaság |
1 |
0,02 |
19 |
0,30 |
|
közüz.: távhő |
15 |
0,30 |
37 |
0,58 |
|
közüz.: telefonszolgáltató |
28 |
0,57 |
60 |
0,95 |
|
közüz.: vízmű |
27 |
0,55 |
38 |
0,60 |
|
közüzemi szolg. egyéb |
80 |
1,62 |
70 |
1,11 |
|
külföldi hatóság |
14 |
0,28 |
19 |
0,30 |
|
külképviselet |
2 |
0,04 |
5 |
0,08 |
|
magánszemély |
163 |
3,30 |
0 |
0,00 |
|
Miniszterelnöki Hivatal |
4 |
0,08 |
4 |
0,06 |
|
minisztérium |
118 |
2,39 |
176 |
2,78 |
|
munkaügyi központ |
13 |
0,26 |
19 |
0,30 |
|
nemzetbiztonsági szerv |
7 |
0,14 |
0 |
0,00 |
|
nyugdíjbiztosító |
192 |
3,89 |
176 |
2,78 |
|
oktatási intézmény |
74 |
1,50 |
124 |
1,96 |
|
Országgyűlés |
148 |
3,00 |
181 |
2,86 |
|
országos hatáskörű szerv |
64 |
1,30 |
258 |
4,08 |
|
pénzintézet |
94 |
1,90 |
110 |
1,74 |
|
rendőrség (BRFK, helyi) |
413 |
8,37 |
460 |
7,27 |
|
szociális intézmény |
71 |
1,43 |
69 |
1,09 |
|
szövetkezet |
65 |
1,32 |
32 |
0,51 |
|
TÁH (Területi Államháztartási Hivatal) |
30 |
0,61 |
47 |
0,74 |
|
társasház |
33 |
0,67 |
196 |
3,10 |
|
ügyészség |
137 |
2,78 |
167 |
2,64 |
|
ügyvéd |
56 |
1,13 |
71 |
1,12 |
|
vámhivatal |
21 |
0,43 |
21 |
0,33 |
|
végrehajtó |
52 |
1,05 |
83 |
1,31 |
|
nincs, nem állapítható meg |
191 |
3,87 |
274 |
4,33 |
|
egyéb |
77 |
1,56 |
149 |
2,35 |
|
Összesen: |
4936 |
100,00 |
6331 |
100,00 |
9. számú táblázat
A panasz jellege szerinti megoszlás
|
A panaszok |
||
|
jellege |
száma |
% |
|
eljárás elhúzódása |
1161 |
112,54 |
|
hatóság hallgatása |
1329 |
115,20 |
|
sérelmes döntés |
1475 |
123,30 |
|
károkozás |
1157 |
112,48 |
|
jogszabály kifogásolása |
1342 |
115,40 |
|
sérelmes eljárás |
3003 |
147,44 |
|
nincs jellege |
1126 |
110,68 |
|
egyéb |
1168 |
112,65 |
|
segítség-, tájékoztatás, felvilágosítás kérés |
1670 |
110,58 |
|
Összesen: |
6331 |
100,00 |
10. számú táblázat
A panaszok száma az eljárás stádiuma szerint
|
Az eljárás |
Panasz származási éve |
Össz. |
% |
||||||||
|
1995. |
1996. |
1997. |
1998. |
1999. |
2000. |
2001. |
2002. |
2003. |
|
|
|
|
Befejezett |
3421 |
8530 |
8359 |
7846 |
6496 |
7437 |
6409 |
4851 |
4142 |
57491 |
196,2 |
|
Befejezetlen |
1110 |
1110 |
1110 |
1110 |
1110 |
1110 |
1117 |
1167 |
2189 |
12263 |
113,8 |
|
Összesen |
3421 |
8530 |
8359 |
7846 |
6496 |
7437 |
6416 |
4918 |
6331 |
59754 |
100,0 |
|
A 2003-ban befejezett panaszok megoszlása |
||||||
|
A panasz származási éve |
2000. |
2001. |
2002. |
2003. |
Összes |
|
|
Befejezett |
24 |
48 |
762 |
4142 |
4976 |
|
11. számú táblázat
A 2003-ban vizsgált panasz típusok csoportosítása
|
A panaszok típusai |
Össz. |
% |
|
Adó-, illeték-, vám-, pénzintézeti, biztosítási ügyek: |
125 |
3,02 |
|
Állampolgársági, idegenrendészeti, konzuli, menekült, státus ügyek: |
115 |
1,81 |
|
Büntető és büntetés-végrehajtási ügyek: |
158 |
7,0 |
|
Egészségbiztosítási,
nyugdíjbiztosítási, |
141 |
4,95 |
|
Egészségügyi ellátás: |
126 |
3,14 |
|
Építési, helyiség-, lakás ügyek: |
187 |
10,49 |
|
Gazdasági, cég, kereskedelmi, szövetkezeti ügyek: |
129 |
3,5 |
|
Gyermekvédelem, gyerm. jogok, fiatalkorúak, gondnoksági, gyámügyek, hadigondozás: |
147 |
5,67 |
|
Honvédségi, határőrségi, nemzetbiztonsági, rendőrségi, ügyészségi ügyek: |
128 |
3,38 |
|
Föld, kárpótlási, birtokvédelmi ügyek: |
169 |
8,32 |
|
Kamarai,
közjegyzői, ügyvédi, |
130 |
3,62 |
|
Környezet-, természet-, műemlékvédelem, mezőgazdaság: |
130 |
3,62 |
|
Közigazgatás, általános igazgatás, szabálysértés: |
145 |
5,43 |
|
Közlekedési, víz-, hírközlési ügyek: |
125 |
3,2 |
|
Közüzemi szolgáltatás: |
127 |
15,32 |
|
Oktatás, közművelődés: |
132 |
3,86 |
|
Polgári jogi ügyek: |
114 |
1,69 |
|
Szociális ügyek: |
158 |
7,0 |
|
Egyéb: |
143 |
5,19 |
|
Összesen: |
829 |
100,00 |
12. számú táblázat
A 2003-ban vizsgált panaszok megoszlása az érintett szervek szerint
|
Panasszal érintett szerv |
Összesen |
% |
|
Országgyűlés (bizottság, tisztségviselő) |
19 |
2,29 |
|
Kormány, kormánybiztos, kormány bizottsága |
13 |
1,57 |
|
Miniszterelnöki Hivatal |
1 |
0,12 |
|
Minisztériumok |
4 |
0,48 |
|
Belügyminisztérium |
4 |
0,48 |
|
Honvédelmi Minisztérium |
1 |
0,12 |
|
Igazságügyi Minisztérium |
1 |
0,12 |
|
Pénzügyminisztérium |
3 |
0,36 |
|
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium |
9 |
1,09 |
|
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium |
3 |
0,36 |
|
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium |
1 |
0,12 |
|
Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium |
1 |
0,12 |
|
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium |
3 |
0,36 |
|
Országos hatáskörű szerv |
4 |
0,48 |
|
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal |
2 |
0,24 |
|
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) |
2 |
0,24 |
|
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség |
1 |
0,12 |
|
Közlekedési Főfelügyelet |
1 |
0,12 |
|
Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal |
1 |
0,12 |
|
Központi Kárrendezési Iroda |
2 |
0,24 |
|
Köztestületek, kamarák (országos) |
4 |
0,48 |
|
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal |
4 |
0,48 |
|
Magyar Energia Hivatal |
1 |
0,12 |
|
Magyar Rádió, Magyar Televízió, MTI |
1 |
0,12 |
|
Országos Egészségbiztosítási Pénztár |
4 |
0,48 |
|
Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
1 |
0,12 |
|
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság |
1 |
0,12 |
|
Országos Rendőr-főkapítányság (ORFK) |
4 |
0,48 |
|
Pénzügyi Szevezetek Állami Felügyelete |
1 |
0,12 |
|
Egyéb országos hatáskörű szerv |
5 |
0,60 |
|
APEH igazgatóságai (fővárosi, megyei) |
5 |
0,60 |
|
ÁNTSZ helyi intézete |
2 |
0,24 |
|
Bev. és Áll.polg. Hiv. regionális igazg. |
3 |
0,36 |
|
Bíróság megyei |
4 |
0,48 |
|
Egészségbiztosítási Pénztár megyei |
4 |
0,48 |
|
Egyetem, Főiskola |
1 |
0,12 |
|
Fogyasztóvédelmi felügyelőség (főv. és megyei) |
1 |
0,12 |
|
Földhivatal megyei (főv.) |
3 |
0,36 |
|
Földművelésügyi Hivatal megyei (főv.) |
4 |
0,48 |
|
Gyámhivatal megyei |
3 |
0,36 |
|
Gyermekvédelmi szakszolgálat |
1 |
0,12 |
|
Határőr igazgatóságok |
3 |
0,36 |
|
Kamara, köztestület megyei |
10 |
1,21 |
|
Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei (Főv.) |
2 |
0,24 |
|
Környezetvédelmi felügyelőség |
4 |
0,48 |
|
Közigazgatási Hiv. megyei (főv.) |
21 |
2,53 |
|
Munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség |
1 |
0,12 |
|
Nemzeti park igazgatóság, term. védelmi igazgatóság |
2 |
0,24 |
|
Nyugdíjbiztosítási igazgatóság megyei |
15 |
1,81 |
|
Nyugdíjfolyósító igazgatóság megyei |
3 |
0,36 |
|
Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal megyei (főv.) |
4 |
0,48 |
|
Rendőr-főkapitányság megyei (főv.) |
5 |
0,60 |
|
TÁH (Területi Államháztartási Hivatal) |
2 |
0,24 |
|
Területi hírközlési hivatal |
4 |
0,48 |
|
Ügyészség megyei |
7 |
0,84 |
|
Vám- és Pénzügyőrség területi és helyi szerve |
7 |
0,84 |
|
Területi szerv, egyéb |
7 |
0,84 |
|
bíróság |
5 |
0,60 |
|
biztosító |
3 |
0,36 |
|
Büntetés-végrehajtási intézet |
25 |
3,02 |
|
civil szervezet, egyház |
1 |
0,12 |
|
egészségügyi intézmény |
12 |
1,45 |
|
földhivatal körzeti |
6 |
0,72 |
|
gazdálkodó szerv (kft., rt.) |
10 |
1,21 |
|
gyámhivatal |
27 |
3,26 |
|
közterület-felügyelet |
3 |
0,36 |
|
külföldi hatóság, szervezet |
1 |
0,12 |
|
média (sajtó, rádió, TV) |
1 |
0,12 |
|
oktatási intézmény |
16 |
1,93 |
|
otthont nyújtó gyermekintézmények |
4 |
0,48 |
|
önkormányzat (testület) |
60 |
7,24 |
|
polgármesteri hivatal, jegyző |
213 |
25,69 |
|
pénzintézet |
5 |
0,60 |
|
rendőrkapitányság |
53 |
6,39 |
|
szociális ellátást nyújtó intézmény |
13 |
1,57 |
|
szövetkezet |
5 |
0,60 |
|
társasház, magánszemély |
1 |
0,12 |
|
ügyészség |
2 |
0,24 |
|
végrehajtó bírósági |
18 |
2,17 |
|
végrehajtó közig. |
1 |
0,12 |
|
nincs, nem állapítható meg |
12 |
1,45 |
|
áramszolgáltató |
11 |
1,33 |
|
gázmű |
5 |
0,60 |
|
hírközlés, telefonszolgáltató, posta |
14 |
1,69 |
|
közlekedés (BKV,MÁV,VOLÁN) |
3 |
0,36 |
|
köztisztaság, szemétszállítás |
9 |
1,09 |
|
műsorszolgáltató |
2 |
0,24 |
|
távhő-szolgáltató |
30 |
3,62 |
|
temetkezés |
2 |
0,24 |
|
víz – és csatornamű |
9 |
1,09 |
|
egyéb közüzemi szolgáltató, közműtársulás |
17 |
2,05 |
|
Összesen: |
829 |
100,00 |
13. számú táblázat
A 2003-ban vizsgált panaszok megoszlása a panasz jellege szerint
|
Panasz jellege |
Összesen |
% |
|
eljárás elhúzódása |
25 |
3,02 |
|
hatóság hallgatása |
71 |
8,56 |
|
jogszabály kifogásolása |
60 |
7,24 |
|
károkozás |
8 |
0,97 |
|
sérelmes döntés |
146 |
17,61 |
|
sérelmes eljárás |
450 |
54,28 |
|
segítség-, tájékoztatás, felvilágosítás kérés |
41 |
4,95 |
|
egyéb |
28 |
3,38 |
|
Összesen |
829 |
100,00 |
14. számú táblázat
Az elutasított panaszok száma
|
Elutasítás oka |
Elutasítás módja |
||||
|
elutasítás jelentéssel |
vizsgálat nélküli elutasítás áttétellel |
vizsgálat nélküli elutasítás tájékoztatással |
összesen |
% |
|
|
elutasítás csekély jelentőség miatt |
0 |
0 |
46 |
46 |
1,24 |
|
bíróságon folyó ügy |
4 |
51 |
1052 |
1107 |
30 |
|
az 1989. évi XXXI. tv-nél régebbi |
0 |
2 |
20 |
22 |
0,6 |
|
egy éven túli panasz |
0 |
4 |
112 |
116 |
3,1 |
|
jogorvoslati lehetőség kimerítésének elmulasztása |
1 |
107 |
406 |
514 |
13,9 |
|
nyilvánvalóan alaptalan bejelentés, vagy a sérelem nem hozható összefüggésbe alkotmányos joggal |
4 |
31 |
680 |
715 |
19,4 |
|
ismételt, új adatot nem tartalmazó beadvány |
0 |
1 |
153 |
154 |
4,2 |
|
nem hatóság vagy közszolgáltató intézkedése elleni panasz |
1 |
163 |
833 |
997 |
27 |
|
nem a jogosulttól származó beadvány |
0 |
2 |
21 |
23 |
0,6 |
|
Összesen: |
10 |
361 |
3323 |
3694 |
100,00 |
|
% |
0,5 |
7,0 |
92,5 |
100,0 |
|
15. számú táblázat
A befejezett panaszok megoszlása az elintézés módja szerint
|
Befejezés módja |
A panasz származási éve |
Össz. |
% |
|||
|
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
|
|
|
|
Elutasítás |
||||||
|
jelentéssel |
1 |
0 |
3 |
6 |
10 |
0,20 |
|
tájékoztatással |
7 |
12 |
415 |
2889 |
3323 |
66,78 |
|
áttétellel |
0 |
0 |
28 |
333 |
361 |
7,25 |
|
Elutasítás összesen |
8 |
12 |
446 |
3228 |
3694 |
74,24 |
|
Megszüntetés |
||||||
|
névtelen beadvány |
0 |
1 |
4 |
16 |
21 |
0,42 |
|
panaszos kérelmére |
0 |
1 |
18 |
139 |
158 |
3,18 |
|
egyéb okból |
2 |
10 |
27 |
91 |
130 |
2,61 |
|
megoldódott panaszra tekintettel vizsgálat nélkül |
0 |
4 |
35 |
74 |
113 |
2,27 |
|
Megszüntetés összesen |
2 |
16 |
84 |
320 |
422 |
8,48 |
|
Felfüggesztés
|
3 |
0 |
10 |
18 |
31 |
0,62 |
|
Vizsgálattal befejezett |
||||||
|
alkotmányos visszásság hiányának megállapítása jelentésben |
0 |
4 |
38 |
70 |
112 |
2,25 |
|
vizsgálat utáni elutasítás jelentés nélkül |
0 |
0 |
35 |
219 |
254 |
5,10 |
|
vizsgálat utáni elutasítás jelentéssel |
0 |
0 |
6 |
19 |
25 |
0,50 |
|
jelentés ajánlással |
4 |
8 |
83 |
107 |
202 |
4,06 |
|
jelentés orvosolhatatlanság miatt ajánlás nélkül |
0 |
0 |
2 |
7 |
9 |
0,18 |
|
jelentés megoldódott panaszra tekintettel ajánlás nélkül |
1 |
1 |
17 |
17 |
36 |
0,72 |
|
más ügyben készült jelentéssel elintézve |
4 |
5 |
20 |
108 |
137 |
2,75 |
|
jelentés ajánlás nélkül, figyelemfelhívással |
2 |
2 |
21 |
29 |
54 |
1,09 |
|
Vizsgálat összesen |
11 |
20 |
222 |
576 |
829 |
16,66 |
|
Mindösszesen |
24 |
48 |
762 |
4142 |
4976 |
100,00 |
16-a. számú táblázat
A visszássággal érintett alkotmányos jogok megoszlása
az országgyűlési biztos és általános helyettese eljárási gyakorlatában
|
Visszássággal érintett alkotmányos jogok |
Össz. |
% |
|
2. § (1) jogállamiság, jogbiztonság elve |
220 |
33,20 |
|
2. § (2) népszuverenitás |
3 |
0,54 |
|
7. § (1) nemzetközi jog |
2 |
0,36 |
|
8. § (1) alapvető jogok védelme |
2 |
0,36 |
|
13. § (1) tulajdonhoz való jog |
56 |
11,00 |
|
13.§ (2) tulajdon kisajátítása |
2 |
0,36 |
|
15. § házasság, család védelme |
8 |
1,44 |
|
16. § ifjúság védelme |
4 |
0,72 |
|
17. § szociális gondoskodás |
3 |
0,54 |
|
18. § egészséges környezethez való jog |
17 |
3,06 |
|
44/A.§ képviselőtestület rendeletalkotási joga |
17 |
3,30 |
|
54. § (1) élethez, emberi méltósághoz való jog |
26 |
4,68 |
|
54. § (2) általános személyiségi jog |
1 |
0,18 |
|
55. § (1)-(3) személyes szabadsághoz való jog |
4 |
0,72 |
|
56. § az ember jogképessége |
1 |
0,18 |
|
57. § (1) bírósághoz fordulás joga |
3 |
0,54 |
|
57. § (5) jogorvoslathoz való jog |
47 |
8,45 |
|
58. § (1)-(2) szabad mozgáshoz, letelepedéshez való jog |
2 |
0,36 |
|
59. § (1) jóhírnév, magánlakás, titok, személyes adatok védelme |
2 |
0,36 |
|
61. § (1) véleménynyilvánítás szabadsága, információszabadság |
1 |
0,18 |
|
64. § kérelemhez, panaszhoz való jog |
16 |
2,88 |
|
67. § (1)-(2) gyermekek, szülők jogai |
18 |
3,24 |
|
70.§ választás és választhatóság joga |
2 |
0,36 |
|
70/A. § (1) diszkrimináció tilalma |
10 |
1,80 |
|
70/A. § (3) jogegyenlőség megvalósítása |
5 |
0,90 |
|
70/B. § (1)-(4) munkához való jog és kapcsolódó jogok |
4 |
0,72 |
|
70/D. § (1)-(2) egészséghez való jog |
42 |
7,55 |
|
70/E. § (1)-(2) szociális biztonsághoz való jog |
23 |
4,14 |
|
70/F. § (1) művelődéshez való jog |
10 |
1,80 |
|
70/F.§
(2) közművelődés, általános iskola, |
2 |
0,36 |
|
77.
§ (2) az alkotmányos jogszabályok betartásának |
3 |
0,54 |
|
Összesen |
556 |
100,00 |
16-b. számú táblázat
A visszássággal leggyakrabban érintett tíz alkotmányos jog
a 2003. évi tapasztalatok alapján
|
Visszássággal érintett alkotmányos jogok |
Összesen |
% |
|
jogállamiság, jogbiztonság elve, népszuverenitás |
220 |
140 |
|
tulajdonhoz való jog |
156 |
110 |
|
jogorvoslathoz való jog |
147 |
118 |
|
legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog |
142 |
118 |
|
veleszületett jog az emberi élethez, az emberi méltósághoz |
126 |
115 |
|
szociális biztonsághoz való jog |
123 |
114 |
|
gyermekek, szülők jogai |
118 |
113 |
|
egészséges környezethez való jog |
117 |
113 |
|
helyi képviselőtestület rendeletalkotási joga |
117 |
113 |
|
kérelemhez, panaszhoz való jog |
116 |
113 |
|
Egyéb: |
174 |
113 |
|
|
556 |
100 |
17. számú táblázat
A 2003. évi ajánlások, kezdeményezések, javaslatok megoszlása
a címzett válasza szerint
|
Az alkotmányos visszásság |
A címzett válasza |
|||||
|
orvoslására
tett |
az ajánlást elfogadta |
az ajánlást nem fogadta el |
a határidő |
alkotmánybíróság előtt |
Összesen |
% |
|
Alkotmányos visszásság orvoslásának kezdeményezése az érintett szervnél |
105 |
19 |
21 |
0 |
145 |
42,65 |
|
Ajánlás a felügyeleti szervnek |
58 |
12 |
47 |
0 |
117 |
34,41 |
|
Javaslat törvény alkotására |
6 |
2 |
3 |
0 |
11 |
3,24 |
|
Javaslat kormányrendelet alkotására |
0 |
0 |
1 |
0 |
1 |
0,29 |
|
Javaslat miniszteri rendelet alkotására |
4 |
0 |
1 |
0 |
5 |
1,47 |
|
Javaslat az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotására |
1 |
1 |
1 |
0 |
3 |
0,88 |
|
Javaslat törvény módosítására |
2 |
4 |
5 |
0 |
11 |
3,24 |
|
Javaslat kormányrendelet módosítására |
3 |
2 |
4 |
0 |
9 |
2,65 |
|
Javaslat miniszteri rendelet módosítására |
4 |
1 |
3 |
0 |
8 |
2,35 |
|
Javaslat települési önkormányzat |
7 |
3 |
3 |
0 |
13 |
3,82 |
|
Javaslat megyei közgyűlés rendeletének módosítására |
1 |
0 |
0 |
0 |
1 |
0,29 |
|
Javaslat fővárosi közgyűlés rendeletének módosítására |
1 |
0 |
0 |
0 |
1 |
0,29 |
|
Javaslat az állami irányítás egyéb jogi eszközének módosítására |
2 |
0 |
0 |
0 |
2 |
0,59 |
|
Javaslat az állami irányítás egyéb jogi eszközének hatályon kívül helyezésére |
2 |
1 |
0 |
0 |
3 |
0,88 |
|
Fegyelmi eljárás kezdeményezése |
1 |
1 |
1 |
0 |
3 |
0,88 |
|
Kezdeményezés jövőbeni helyes jogértelmezésre, jogalkalmazásra |
1 |
0 |
2 |
0 |
3 |
0,88 |
|
Alkotmánybírósági eljárás indítványozása
mulasztásos alkotmányellenesség |
0 |
0 |
0 |
4 |
4 |
1,18 |
|
Összesen: |
198 |
46 |
92 |
4 |
340 |
100,00 |
|
% |
58,24 |
13,53 |
27,06 |
1,18 |
100,00 |
|
18. számú táblázat
A jogszabályokra vonatkozó javaslatokra adott válaszok
megoszlása
1995. 06. 30.–2003. 12. 31. között
|
Javaslatok |
A címzett válasza |
||||
|
|
elfogadta |
elutasította |
a határidő |
Összesen |
% |
|
Jogszabályalkotásra: |
|||||
|
törvény |
59 |
23 |
9 |
91 |
8,94 |
|
kormányrendelet |
46 |
13 |
1 |
60 |
5,89 |
|
miniszteri rendelet |
77 |
24 |
6 |
107 |
10,51 |
|
települési önkormányzat rendelete |
14 |
16 |
0 |
30 |
2,95 |
|
fővárosi közgyűlés rendelete |
1 |
0 |
0 |
1 |
0,10 |
|
az állami irányítás egyéb jogi eszköze |
51 |
24 |
2 |
77 |
7,56 |
|
Jogszabálymódosításra: |
|||||
|
törvény |
148 |
74 |
8 |
230 |
22,59 |
|
kormányrendelet |
69 |
41 |
10 |
120 |
11,79 |
|
miniszteri rendelet |
94 |
23 |
3 |
120 |
11,79 |
|
települési önkormányzat rendelete |
83 |
28 |
3 |
114 |
11,20 |
|
megyei közgyűlés rendelete |
1 |
0 |
0 |
1 |
0,10 |
|
fővárosi közgyűlés rendelete |
4 |
6 |
0 |
10 |
0,98 |
|
az állami irányítás egyéb jogi eszköze |
30 |
7 |
0 |
37 |
3,63 |
|
Jogszabály hatályon kívül helyezésére: |
|||||
|
törvény |
2 |
0 |
0 |
2 |
0,20 |
|
kormányrendelet |
4 |
1 |
0 |
5 |
0,49 |
|
települési önkormányzat rendelete |
3 |
0 |
0 |
3 |
0,29 |
|
az állami irányítás egyéb jogi eszköze |
7 |
3 |
0 |
10 |
0,98 |
|
Összesen: |
693 |
283 |
42 |
1018 |
100,00 |
|
% |
68,07 |
27,80 |
4,13 |
|
100,00 |
19. számú ábra
befejezett panaszok vizsgált panaszok ajánlások*
A 2003-ban befejezett panaszok megoszlása
az elintézés módja és az ajánlásokra adott válaszok szerint*
20. számú ábra
Az állampolgári jogok
országgyűlési biztosa és általános helyettese
megyei munkalátogatása
Szakmai kapcsolatok, előadások, publikációk
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, általános helyettese és munkatársaik a beszámolási időszakban is több nemzetközi és belföldi konferencián, szakmai fórumon vettek részt.
1.
Külföldi konferenciákon való részvétel
Lenkovics Barnabás májusban részt vett és előadást tartott az Európai Unióhoz csatlakozó államok ombudsmanjai számára a lengyel ombudsman által szervezett és Varsóban megtartott „Az Ombudsman és az Európai Uniós jog” című konferencián.
Takács Albert márciusban Strasbourgban az Európa Tanács 5. Család- és Gyermekvédelmi Fórumán, júniusban Bakuban az azerbajdzsan ombudsman, a Reliable Future emberi jogi civil szervezet és az Európai Bizottság által szervezett, „Az ombudsman szerepe a jogállamban” című konferencián, júliusban Rómában az Olasz Parlament Gyermek Bizottsága által szervezett gyermekjogi konferencián tartott előadást, majd októberben Stockholmban az ENOC 2003. évi közgyűlésén vett részt.
Lenkovics Barnabás és Takács Albert októberben részt vettek az International Ombudsman Institute éves ülésén Nicosiában (Ciprus), majd novemberben az Európai Ombudsmanok 8. kerekasztal megbeszélésén Oslóban (Norvégia).
Az országgyűlési biztosokat munkatársaik képviselték egyrészt októberben Jerevánban a 2004. év elején felállítandó Örmény Ombudsmani Hivatalról szóló konferencián, másrészt a Rómában az Európai Unió V. Emberi Jogi Fórumán, melyet az olasz elnökség decemberben szervezett, ennek témája a gyermekvédelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása volt.
2.
Az Országgyűlési Biztos Hivatalában fogadott vendégek
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál és általános helyettesénél 2003. februárjában látogatást tett a Thaiföldi-Királyság szenátusának bizottsága, Takács Albert május végén fogadta az Európa Tanács European Committee for the Prevention of Torture (CPT) képviselőit.
Augusztusban az általános helyettes és az adatvédelmi biztos találkozott a IV. MÁSZ Nyári Egyetem diákjaival. A négy országgyűlési biztos október végén fogadta a Kínai Ellenőrzési Minisztérium viszontlátogatását, majd novemberben a dél-koreai ombudsman tett két munkatársával látogatást a Hivatalban.
2003. október 27–28-án Nikiforos Diamandouros, az Európai Unió ombudsmanja látogatta meg Hivatalunkat. Ennek során előadást tartott a munkatársak számára, és a négy országgyűlési biztossal véleményt cserélt az emberi jogok magyarországi helyzetéről.
3.
Az Országgyűlési Biztos Hivatala által szervezett konferencia
Az emberi jogok napján, december 10-én a négy országgyűlési biztos „Tízéves a magyar ombudsman törvény” címmel konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényen szakmai előadást tartott Dr. Kukorelli István alkotmánybíró. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény tíz éve történt megalkotásának évfordulója alkalmából az országgyűlési biztosok pályázatot írtak ki, melynek eredményét ezen a napon hirdették ki.
4.
Belföldi szakmai fórumokon való részvétel
Lenkovics Barnabás a következő szakmai konferenciákon vett részt és tartott előadást:
– A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény tervezetét véleményező konferencia (Budapest, 2003. április 3.) Előadás címe: Észrevételek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kormány-előterjesztésének tervezetéről
– A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénytervezetről tartott szakmai konferencia (Budapest, 2003. április 8.) Előadás címe: A közigazgatási eljárások során felmerült alkotmányossági problémákról
– A Magyar Köztársaság rendvédelmi szervei, az Európai Unió és az adatvédelem című konferencia (Budapest, 2003. április 9.) Előadás címe: A közigazgatási eljárások során felmerült alkotmányossági problémákról
– IV. Regionális Szociálpolitikai Konferencia (Győr, 2003. április 29.) Előadás címe: Az állampolgárok jogbiztonsága a szociális és gyermekvédelmi intézményekben
– Védett munka és cselekvőképesség konferencia (Budapest, 2003. május 7.) Előadás címe: A cselekvőképesség és a munkaképesség alapjogi értelmezése
– XI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia (Siófok, 2003. szeptember 15–17.) Előadás címe: A közigazgatás ombudsmani kontrollja
– VI. Környezetvédelmi Igazságügyi Szakértői Konferencia (Budapest, 2003. október 3.) Előadás címe: Környezetvédelem és az állampolgári jogok, környezetvédelmi jogérvényesítés
– Szószóló Alapítvány és a Velencei-tó Vértes Barátok köre, Betegjogi konferencia (Budapest, november 7.) Előadás címe: Betegjogok az ombudsman gyakorlatában
– Emberi Jogok Napja (Budapest, 2003. december 9.) Előadás címe: Környezetvédelem az ombudsmani gyakorlatban
– 10 éves a magyar ombudsman törvény (Budapest, 2003. december 10.) Előadás címe: Tézisek az alkotmányos értékrend gyakorlati egységesítésének mikéntjére
Takács Albert a következő szakmai előadásokat tartotta:
– A Közép-Európai Egyetem (CEU) a gyülekezési jog elmélete és gyakorlata című fórum. (2003. március 5.) Előadás címe: A gyülekezés szabadsága és korlátai
– A győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (2003. május 9.) Előadás címe: Euthanázia és alkotmányosság
A Hivatal munkatársai az alábbi belföldi szakmai fórumokon képviselték a beszámolási időszakban az országgyűlési biztosokat.
Előadások:
– Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal: Az üzletek működésével és a telepengedélyezéssel kapcsolatos jegyzői feladatokról szóló konferencia (2003. február 13.) Előadás címe: Az üzletek működésével kapcsolatos jegyzői feladatok (Somosi György)
– Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány: Ózon fesztivál (2003. június 22.) Előadás címe: Az ombudsman mint környezetvédő (Juhász Orsolya, Szántó Eszter)
– Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet: A vizes élőhelyek jelentőségének természeti és gazdasági vonatkozásairól szóló konferencia (2003. szeptember 19–21.) Előadás címe: Vizes élőhelyek védelme a hazai jogban (Juhász Orsolya)
– Csongrád Megyei Közgyűlés: Gyermekvédelem című konferencia (2003. szeptember 27.) Előadás címe: A gyermeki jogok érvényesülésének tapasztalatai az 1997. évi XXXI. törvény hatálybalépése óta (Győrffy Zsuzsa)
– Kriminológiai Intézet: Deviancia, gyermekvédelem, bűnmegelőzés című konferencia (2003. október 3.) Előadás címe: Deviancia, gyermekvédelem, bűnmegelőzés (Győrffy Zsuzsa)
– Budapesti Fővárosi Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: PHARE-Romológiai képzés (2003. október 17.) Előadás címe: Gyermeki jogok (Győrffy Zsuzsa)
– Újpesti Gyermekjóléti Szolgálat: Magánügy-e a családon belüli erőszak című konferencia (2003. október 22.) Előadás címe: Magánügy-e a családon belüli erőszak? (Győrffy Zsuzsa)
– Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület: Fogyasztók az EU-csatlakozás célegyenesében című konferencia (2003. november 3–4.) Előadás címe: A távhőszolgáltatással kapcsolatos tapasztalatok és javaslatok (Endrődi Zsuzsa)
Részvétel:
Országos Fogyatékosügyi Tanács 2003. június 17-i ülése (Sipos Beáta, Tasi Katalin)
Országos Fogyatékosügyi Tanács ad hoc bizottsága a cselekvőképesség, a munkaképesség és a szociális ellátásokról (ülések: 2003 július 23., szeptember 25., Bódis Cecília, Sípos Beáta)
Érd Város Önkormányzata: VIII. Országos Főépítész Konferencia (2003. szeptember 10–12, Simonyi Anna)
Hatvan Város Önkormányzata: Harmóniában a környezettel – kistérségi konferencia (2003. október 29., Simonyi Anna)
Transparency International Magyarországi Tagozata: Gyermekvédelem és korrupció című konferencia (2003. november 5., Szilágyi Júlianna, Tasi Katalin)
Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság: Technológia elemző intézet létrehozásáról (2003. november 5., Borza Beáta)
Szószóló Alapítvány a betegjogokért: Feketén-fehéren a betegjogokról című konferencia (2003. november 7., Borza Beáta)
ELTE Szociálpolitikai Tanszék Egészség-gazdaságtani Központ: Az egészségügy feltáratlan erőforrásai: emberi tőke és innováció című konferencia (2003. november 22., Borza Beáta)
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, általános helyettese és munkatársaik májusban közös munkalátogatást tettek Békés megyében, az országgyűlési biztos és munkatársai novemberben Komárom-Esztergom megyében, az általános helyettes és munkatársai decemberben Veszprém megyében folytattak vizsgálatot.
2003 augusztusában az Országgyűlési Biztos Hivatala először vett részt és állított fel sátrat a Sziget Fesztivál Civil falujában. A biztosok és munkatársaik minden nap több programmal várták a fesztivál látogatóit. Az országgyűlési biztos munkatársai a környezetvédelem és a fogyatékkal élők jogainak témakörében, az általános helyettes és kollégái az eutanázia alkalmazásának alkotmányossági kérdéseiről rendeztek beszélgetést. Közösen szóltak a drogfogyasztók jogairól. Minden nap több játékkal segítettük a látogatókat abban, hogy megismerjék a Hivatalt, az országgyűlési biztosok munkáját, tevékenységét.
Az Emberi Jogok Intézete (Turku, Finnország) szervezésében kéthetes kurzuson vett részt márciusban az országgyűlési biztos munkatársa – Bódis Cecília – az emberi jogok nemzetközi védelme témakörében.
Decemberben a Hivatal liason officerje (az Európai ombudsman hivatalával való kapcsolattartó kollégánk, Nagy Réka) részt vett Strasbourgban az Európai Ombudsman által a kapcsolattartók számára rendezett továbbképzésen. A továbbképzés témája az Európai Unió polgárai számára biztosított információáramlás és tanácsadás volt, melyen munkatársunk „Hogyan éri el az ombudsman a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokat” címmel előadást tartott.
Lenkovics Barnabás az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi tanszékén tanít és a győri Széchenyi István egyetemen megbízott tanszékvezető, Takács Albert a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) Alkotmányjogi Tanszékének vezetője.
Munkatársaink a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki karán (Nagy Tiborné), a BKÁE Államigazgatási Továbbképző Intézetében (Gáspárné dr. Pere Katalin), valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (PPKE) Alkotmányjogi Tanszékén (Hajas Barnabás) tanítanak, illetve tartottak órákat a Károli Gáspár Református Egyetemen (Győrffy Zsuzsa), továbbá Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (Haraszti Katalin).
– Lenkovics Barnabás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának munkájáról (Magyarország politikai évkönyve I-II. kötet. 2003., Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, I. kötet 682–689. o.)
– Lenkovics Barnabás: A közigazgatás ombudsmani kontrollja (XI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia. Siófok szeptember 15–17., Magyar Közigazgatási Kar 2003. december 12.)
– Takács Albert: Szabadságjogok a változó világban (Fundamentum, 2003/3–4. szám.)
– Fogarassy Edit: A radbruchi formula jelentősége (Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Miskolc University Press 2003., Sectio Iuridica et Politica Tomus XX/1. 59–72 o.)
– Hajas Barnabás: Fejezetek az Alkotmányjog köréből X. fejezet: A Bíróság, XI. fejezet: Az Ügyészség (Szent István Társulat, Budapest 2003., Szerk. Kilényi Géza)
– Juhász Orsolya – Lukácsi Tamás – Tasi Katalin: The right to life (European Ombudsman Newsletter, 2003. október, fordította: Nagy Réka)
|
Az ügyek tárgyszavai |
iktatószámok |
|
adó |
2785/2002. |
|
állampolgárság, külföldi áp. |
1004/2000., 4859/2000. |
|
betegjog |
3155/2002. |
|
birtokvédelem |
4687/2002., 2146/2003., 2962/2003., 4386/2003. |
|
büntető eljárás |
3747/2002., 4750/2002., 3612/2003. |
|
diákhitel |
3107/2003. |
|
diszkrimináció |
2545/2003., 3107/2003., 3802/2003., 5282/2003. |
|
egészségügy |
1304/2002., 2772/2002., 2961/2002., 3155/2002., 4152/2002., 4231/2002., 5164/2002., 1336/2003., 1454/2003., 1513/2003., 1538/2003., 1773/2003., 1823/2003., 2311/2003., 2545/2003., 2824/2003., 3083/2003., 3174/2003., 4008/2003., 4839/2003., 4902/2003., 5872/2003. |
|
egészségbiztosítás |
1304/2002., 3105/2003., 5282/2003., 5800/2003. |
|
építés, bontás |
2293/2002., 3197/2002., 3206/2002., 3962/2002., 4001/2002., 1922/2003., 2029/2003., 2963/2003., 3072/2003., 3084/2003., 3197/2003., 3454/2003., 3866/2003., 3959/2003., 4496/2003. |
|
fogvatartás, büntetés-végrehajtás |
3693/2002., 4750/2002., 5000/2002., 1663/2003., 1839/2003., 1929/2003., 2785/2003., 2986/2003., 3055/2003. |
|
fogyasztóvédelem |
4584/2002., 2421/2003. |
|
fogyatékos |
1060/2003., 2578/2003., 3733/2003. |
|
föld |
3166/2002., 3322/2003., 3959/2003., 4010/2003., 5851/2003. |
|
gondozás, gondnokság |
2966/2002., 4404/2002., 5046/2002., 5061/2002., 1247/2003., 1538/2003., 2578/2003., 2892/2003., 2945/2003., 4008/2003. |
|
gyermek, fiatalkorú |
2967/2002., 3189/2002., 3258/2002., 3696/2002., 5037/2002., 5106/2002., 1052/2003., 1282/2003., 1336/2003., 1454/2003., 1544/2003., 1773/2003., 2105/2003., 2781/2003., 2824/2003., 2986/2003., 3097/2003., 3159/2003., 3319/2003., 3391/2003., 3884/2003., 3904/2003., 4247/2003., 4549/2003., 4839/2003., 4895/2003., 4902/2003., 5021/2003. |
|
gyülekezés |
3149/2003., 3699/2003. |
|
hajléktalan |
5061/2002. |
|
halászat, horgászat |
3258/2002. |
|
hulladékgazdálkodás, |
1182/2002., 2192/2002., 4904/2002., 1022/2003., 1364/2003., 1478/2003., 1802/2003., 2511/2003., 3031/2003., 3797/2003., 3880/2003., 4421/2003., 5371/2003. |
|
kamara |
3054/2002., 3611/2002., 4063/2002., 4537/2002., 1357/2003. |
|
kárpótlás, -térítés, |
4271/2001., 1209/2002., 3206/2002., 4810/2002., 1393/2003., 1582/2003., 2735/2003. |
|
kegyeleti jog, temetkezés, |
3931/2001., 5313/2001., 6244/2001., 5166/2002., 1277/2003., 2877/2003., 4166/2003. |
|
környezet- és természetvédelem |
1164/2000., 3394/2001., 1081/2002., 1755/2002., 2192/2002., 3197/2002., 3328/2002., 3337/2002., 3549/2002., 3555/2002., 3617/2002., 3930/2002., 4209/2002., 4233/2002., 4511/2002., 4687/2002., 4904/2002., 5099/2002., 1022/2003., 1144/2003., 1364/2003., 1478/2003., 1802/2003., 1981/2003., 2491/2003., 2511/2003., 3031/2003., 3088/2003., 3880/2003., 3797/2003., 4421/2003., 5371/2003. |
|
közigazgatási hivatal |
4859/2000., 3962/2002., 4001/2002., 4810/2002., 2029/2003., 2892/2003., 3072/2003., 3866/2003., 3959/2003. |
|
közlekedés |
1878/2002., 2353/2002., 3145/2002., 2311/2003., 2348/2003., 2491/2003., 3884/2003. |
|
közműfejlesztés |
3394/2001., 5822/2001., 3778/2002., 3943/2002. |
|
közoktatás, felsőoktatás |
1402/2002., 3189/2002., 1408/2003., 3097/2003., 3107/2003., 3159/2003., 3225/2003., 3319/2003., 4839/2003., 4921/2003. |
|
közszolgáltató |
4720/2001., 5822/2001., 6208/2001., 4112/2002., 4365/2002., 4584/2002., 5000/2002., 5166/2002., 1478/2003., 2129/2003., 2424/2003., 2511/2003., 2548/2003., 2723/2003., 3031/2003., 3052/2003., 3053/2003., 3072/2003., 3084/2003., 3088/2003., 3391/2003., 3607/2003., 3884/2003., 4434/2003., 4496/2003. |
|
lakás |
4001/2002., 5288/2002., 1433/2003., 1980/2003., 3454/2003., 4386/2003., 4549/2003., 5021/2003. |
|
mozgássérült, mozgáskorlátozott |
3145/2002., 1823/2003., 3072/2003. |
|
mezőgazdaság |
3503/2002., 4209/2002., 4687/2002., 1144/2003., 3035/2003. |
|
munka |
2785/2002., 3503/2002., 4231/2002., 4551/2002., 2202/2003., 4014/2003. |
|
műsorszolgáltató, média |
1052/2003., 1806/2003., 4247/2003. |
|
nyugdíj-, társadalombiztosítás |
4156/2002., 5164/2002., 1247/2003., 1825/2003., 1833/2003., 2072/2003., 2094/2003., 2202/2003., 2508/2003., 2545/2003., 3046/2003., 3105/2003., 3221/2003., 3457/2003., 3802/2003., 4014/2003., 4091/2003., 5800/2003. |
|
okmányiroda |
2515/2003. |
|
pénzintézet |
4549/2003. |
|
polgármesteri hivatal, |
1164/2000., 3394/2001., 3931/2001., 5822/2001., 6208/2001., 1081/2002., 1182/2002., 1209/2002., 1691/2002., 1755/2002., 2192/2002., 2293/2002., 2353/2002., 2772/2002., 2891/2002., 2961/2002., 2974/2002., 3145/2002., 3197/2002., 3206/2002., 3258/2002., 3337/2002., 3503/2002., 3549/2002., 3555/2002., 3617/2002., 3778/2002., 3930/2002., 3943/2002., 3962/2002., 4001/2002., 4209/2002., 4233/2002., 4511/2002., 4687/2002., 4904/2002., 4947/2002., 5061/2002., 5099/2002., 5288/2002., 1022/2003., 1144/2003., 1364/2003., 1393/2003., 1408/2003., 1433/2003., 1478/2003., 1513/2003., 1582/2003., 1616/2003., 1802/2003., 1823/2003., 1922/2003., 1980/2003., 1981/2003., 2029/2003., 2032/2003., 2146/2003., 2348/2003., 2511/2003., 2515/2003., 2735/2003., 2781/2003., 2877/2003., 2962/2003., 2963/2003., 2986/2003., 3031/2003., 3035/2003., 3083/2003., 3084/2003., 3088/2003., 3159/2003., 3197/2003., 3225/2003., 3319/2003., 3454/2003., 3699/2003., 3717/2003., 3797/2003., 3866/2003., 3880/2003., 3904/2003., 3959/2003., 4166/2003., 4421/2003., 4496/2003., 4895/2003., 5021/2003., 5371/2003. |
|
rendőri intézkedés |
3189/2002., 3197/2002., 3328/2002., 3693/2002., 3747/2002., 3902/2002., 3993/2002., 4460/2002., 4947/2002., 5000/2002., 1277/2003., 1330/2003., 2200/2003., 2781/2003., 3055/2003., 3149/2003., 3172/2003., 3612/2003. |
|
számítástechnika |
3902/2002., 4434/2003. |
|
szociális ellátás |
2772/2002., 2891/2002., 4156/2002., 5046/2002., 1060/2003., 1433/2003., 1538/2003., 1616/2003., 1663/2003., 2892/2003., 2945/2003., 3046/2003., 3088/2003., 3174/2003., 3221/2003., 3717/2003., 3904/2003., 4091/2003., 4895/2003. |
|
telepengedélyezés |
3197/2003. |
|
tulajdonjog |
2353/2002., 3197/2002., 3206/2002., 3337/2002., 3617/2002., 3778/2002., 3902/2002., 3930/2002., 3962/2002., 4365/2002., 4810/2002., 5288/2002., 1144/2003., 1582/2003., 2032/2003., 2146/2003., 2548/2003., 2723/2003., 3381/2003., 3436/2003., 3959/2003. |
|
ügyészségi nyomozás |
3747/2002., 1929/2003. |
|
ügyvédi tevékenység |
1357/2003. |
|
vám |
1785/2002., 2487/2002. |
|
vállalkozás |
2824/2003., 3172/2003., 3197/2003. |
|
végrehajtás |
3166/2002., 3611/2002., 1532/2003., 2267/2003., 3035/2003., 3381/2003., 3436/2003. |
|
víz, csatorna |
1164/2000., 3394/2001., 1209/2002., 1691/2002., 2974/2002., 3258/2002., 3549/2002., 3943/2002., 4810/2002., 1393/2003., 1582/2003., 1799/2003., 2548/2003., 2735/2003., 3084/2003., 3088/2003., 3391/2003., 3436/2003. |
|
vízitársulat |
1799/2003., 1892/2003. |
|
zajkibocsátás |
3337/2002., 3555/2002., 3930/2002., 4511/2002., 1981/2003., 2491/2003., 2962/2003. |
|
zaklatás |
4460/2002., 1330/2003. |
A tárgymutatóban megadott ügyszámok jelenős része csak a CD-mellékletként csatolt Példatárban találhatók meg.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának munkatársai 2003-ban
