1.2. fejezet

Nem mutat lényeges változást az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez benyújtott panaszok típus szerinti megoszlása. Változatlanul őrzi első helyét a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó ügyekben benyújtott panaszok száma, továbbra is a panaszok ötöde tekinthető ilyennek, bár az előző évben részesedésük közel 2%-kal csökkent. Ez azonban érthető, hiszen az állampolgárok a hatóságok közül a legtöbb alkalommal az önkormányzatokkal kerülnek kapcsolatba, a mindennapi életükkel kapcsolatos ügyeiket ott intézik. 2001-ben helyet cseréltek a büntető- és polgári jogi ügyek. A büntetőügyekben benyújtott panaszok számában lényeges változás nem történt (2000-ben 767, 2001-ben 757 büntetőügyben éltek panasszal), azonban a büntetőügyeknek az egyéb ügyekhez viszonyított aránya másfél százalékkal - 10,3%-ról 11,8%-ra - emelkedett, s így megállapítható, hogy 2001-ben a panaszok típus szerinti megoszlásában a második helyet foglalták el. Fordított változás állapítható meg a polgári jogi ügyekben: arányuk - 11,3% - nem változott, számuk azonban 2001-ben az előző évi 840-ről 719-re csökkent. A változatlanul viszonylag magas szám azt mutatja, hogy nem sikerült a panaszosokban tudatosítani, hogy az ezen típusba tartozó ügyekben az országgyűlési biztos és általános helyettese nem járhat el, mert azokban az "ellenérdekű fél" általában nem hatóság, hanem magánszemély vagy gazdálkodó szervezet, és az ilyen ügyekben az eljárás lefolytatása, a döntés meghozatala a bíróság hatáskörébe tartozik, a bíróság tevékenységét pedig nem vizsgálhatjuk. Bár abszolút számban csökkent (2001-ben 375, az előző évben 411), de arányában alig változtak a közüzemi szolgáltatások miatt érkezett panaszok, majdnem 6%-os részesedéssel a negyedik helyen állnak. Alig valamivel kevesebb volt 2001-ben a nyugdíjbiztosítási ügyekben benyújtott panaszok száma (303); arányuk évek óta 4,5% körül mozog.

Ha a többi panasztípust vizsgáljuk, megállapítható, hogy 2001-ben jelentősen megnőttek az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos panaszok, míg 2000-ben 4 ilyen érkezett a hivatalba, ezek száma 2001-ben 64 volt. Ennek az lehet az oka, hogy az 1999-től bekövetkezett természeti csapásokkal kapcsolatos intézkedéseket vagy azok elmaradását a felek ekkor panaszolták. Csaknem 1%-kal nőtt a gyermekvédelemmel, a gyermeki jogokkal kapcsolatos panaszok száma, de körülbelül ugyanilyen arányban csökkentek az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok. Ugyancsak 1%-kal csökkent a helyi önkormányzati lakás- és helyiségügyekben, valamint a szociális ügyekben benyújtott panaszok száma: az előző 308-ról 208-ra, az utóbbi 271-ről 178-ra. A lakáspanaszok számának csökkenésében azonban általános tendenciát nem lehet megállapítani, mert 2000-ben 1999-hez viszonyítottan közel 100-zal több ilyen típusú panasz érkezett. Érdekes ugyanakkor, hogy szinte ugyanolyan mértékben nőtt a nem önkormányzati szociális panaszok száma, mint amennyivel csökkent az önkormányzatiaké (196-ról 270-re emelkedett). Ennek egyik oka talán az lehet, hogy 2001. január 1-jével lépett hatályba a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosító 2000. évi CXIII. törvény, amely a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítását kivette az önkormányzatok hatásköréből, és a Területi Államháztartási Hivatalok feladatává tette.

Az országgyűlési biztosok mindig kiemelkedő figyelmet fordítottak az élet minőségét meghatározó alkotmányos jogok védelmére. Az általuk ilyennek tekintett panasztípusba tartozó kérelmek tették ki 2000-ben is a panaszok közel felét, 43,2%-át. Ilyenek a szociális (7%), a környezetvédelmi (1,7%), az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos (1,1%), a büntető (11,8%), a gyermekek védelmével és oktatásával (2,8% a gondnoksági és gyámhatósági panaszokon kívül), az egészségbiztosítással és egészségügyi ellátással (3,1%), a közüzemi szolgáltatókkal (5,8%), a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos (4,6%), valamint a nyugdíjbiztosítási panaszok (4,7%). Ezekben az ügycsoportokban a panaszok aránya összességében több mint 3%-kal (2000-ben 40% volt) emelkedett. (Lásd az 1/7. táblázatot.)

Panasz típusa	2001	%	2000	%
adóügy	85	1.3	87	1.2
állampolgársági ügy	15	0.2	12	0.2
általános igazgatási ügy (nem önkormányzati)	54	0.8	80	1.1
árvíz, belvíz védelemmel kapcsolatos ügy	64	1.0	4	0.1
bírósági végrehajtási ügy	131	2.0	177	2.4
biztosítási ügy	33	0.5	49	0.7
büntetés-végrehajtási ügy	127	2.0	109	1.5
büntetőügy	756	11.8	767	10.3
cégügy	2	0.0	3	0.04
egészségbiztosítási ügy	60	0.9	93	1.3
egészségügyi ellátás (pl. orvosi, gyógyszer- tári stb.)	141	2.2	221	3.0
fiatalkorúak ügyei	3	0.0	5	0.1
földhivatali ügy	103	1.6	126	1.7
gazdasági ügy	53	0.8	37	0.5
gondnoksági ügy	52	0.8	66	0.9
gyermekvédelem, gyermeki jogokkal kapcs. ügy	178	2.8	147	2.0
határőrséggel kapcsolatos ügy	0	0.0	5	0.1
Települési önkormányzatok összesen	1227	19.1	1560	21.0
Ebből:
hö általános igazgatás	121	1.9	96	1.3
hö árvíz, belvíz kár	4	0.1	39	0.5
hö birtokvédelem	136	2.1	136	1.8
hö egészségügyi igazgatás	0	0.0	7	0.1
hö építésügy	255	4.0	257	3.5
hö gyámügy	15	0.2	69	0.9
hö hadigondozás	37	0.6	23	0.3
hö helyi adó	46	0.7	61	0.8
hö ipar-kereskedelem, vállalkozás	23	0.4	24	0.3
hö környezetvédelem	69	1.1	83	1.1
hö közművelődés	1	0.0	4	0.1
hö lakás- és helyiség ügy	208	3.2	308	4.2
hö mezőgazdaság	8	0.1	8	0.1
hö oktatás	9	0.1	17	0.2
hö szabálysértés	8	0.1	15	0.2
hö szociális ellátás	178	2.8	271	3.7
hö egyéb (pl. testületi döntés elleni panasz)	109	1.7	142	1.9
honvédségi ügy	15	0.2	18	0.2
idegenrendészeti ügy	44	0.7	57	0.8
illetékügy	31	0.5	34	0.5
kamarai ügy	29	0.5	33	0.4
kárpótlási és föld ügy	186	2.9	238	3.2
kereskedelem, szolgáltatás (vásárlók megk.)	10	0.2	0	0
konzuli ügy	5	0.1	8	0.1
környezetvédelem	40	0.6	98	1.3
közigazgatási hivatali ügy	9	0.1	6	0.1
közjegyzői eljárás	11	0.2	6	0.1
közlekedés	15	0.2	15	0.2
közüzemi szolgáltató ügy	375	5.8	411	5.5
lakásügy (nem önkormányzati)	93	1.4	66	0.9
menekült ügy	9	0.1	10	0.1
munkaügy	238	3.7	289	3.9
nemzetbiztonsági ügy	2	0.0	4	0.1
nyugdíjbiztosítási ügy	303	4.7	338	4.6
oktatás, felsőokt., közműv., okt. intézményi ügy (nem önk.)	96	1.5	82	1.1
pénzintézeti (OTP, bank) ügy	84	1.4	111	1.5
polgári jogi ügy	719	11.3	840	11.3
rendőrségi eljárás	138	2.2	139	1.9
szabálysértési ügy	98	1.5	101	1.4
szociális ügy (nem önkormányzati)	270	4.2	196	2.6
szövetkezeti ügy	67	1.1	42	0.6
tájékoztatás, felvilágosítás kérése	17	0.3	75	1.0
természetvédelem	0	0.0	1	0.01
ügyészségi (nem büntető) eljárás	6	0.1	11	0.1
ügyvédi ügy	22	0.3	54	0.7
vámhivatallal kapcsolatos ügy	35	0.6	25	0.3
nem állapítható meg	17	0.3	26	0.4
egyéb	347	5.5	532	7.2
Összesen:	6415	100.0	7414	100.0

Mint jeleztük, továbbra is a települési önkormányzati ügyekben nyújtják be a legtöbb panaszt, ezek száma 2001-ben 1227 volt. Változatlanul az építési, a lakás- és helyiséggazdálkodási, illetve a szociális ügyekben nyújtják be a legtöbb panaszt, azok sorrendje azonban megváltozott. Míg 2000-ben a lakás- és helyiséggazdálkodási ügyek vezettek (308 panasz), 2001-ben ezen ügyekben jelentős csökkenés következett be (számuk 178 volt), így az ügycsoport a második helyre szorult vissza. A harmadik helyről viszont - ugyan számszerűen az előző évivel szinte megegyező számú kérelmet nyújtottak be (257 illetve 255) - az első helyre kerültek az építési ügyek. Jelentősen csökkentek a szociális ellátással kapcsolatos panaszok ( 271-ről 178-ra), és egy hellyel hátrább, a harmadik helyre kerültek. A többi panasztípusnál a változás csak a gyámügyekben tekinthető jelentősnek, mert a 2000. évi 69-cel szemben a tárgyévben csak 15 gyámhatósági panaszt nyújtottak be a hivatalhoz.

Évek óta változatlanul ugyanazon szervek eljárását sérelmezik a panaszosok, legfeljebb az egymáshoz viszonyított sorrendjük változik. Azon ügyek kivételek, amelyekben az érintett szervet nem tudtuk megállapítani, illetve számuk olyan csekély volt, hogy külön kódszámot nem kaptak. A "top tízben" csak annyi változás történt, hogy kikerült közülük a 9. helyen álló egészségügyi ellátó szervezet, s elfoglalta helyét az Országgyűlés. (A panaszosok többsége természetesen nem a parlament működését sérelmezte, hanem az általa hozott valamelyik törvényi rendelkezést.) Mint az a panasz típusa szerinti megoszlások elemzése során is kiderült, a legtöbb panasz a települési önkormányzatok tevékenységét vagy mulasztását sérelmezte, értelemszerűen a helyi polgármesteri hivatal volt az érintettje szinte minden hatodik panasznak, összesen 1094 esetben (a panaszok 17,1%-ában). Változatlanul a bíróságoké a második hely, 1%-kal magasabb arányban, mint az előző évben (11,9%), a harmadik pedig a rendőrségé (8,8%). Őket követik a közüzemi szolgáltatók (5,3%), a magánszemélyek (4%), a helyi önkormányzati testületek és a gazdálkodó szervezetek (3,7-3,7%). A nyugdíjbiztosítók aránya is több mint 3%. 2000-ben a közszolgáltatókat megelőzték a helyi önkormányzati testületek, majd a magánszemélyek, a nyugdíjbiztosító, a gazdálkodó szervezetek és az egészségügyi ellátó szervek következtek. Mindkét évben a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek, gyámhivatalok zárták a sort 2,4, illetve 2,5%-os részesedéssel. (Lásd az 1/8. táblázatot.)

Panasszal érintett szerv	2001	%	2000	%
adóhatóság	69	1.1	92	1.2
bíróság	761	11.9	806	10.9
biztosító	39	0.6	47	0.6
bv intézmény	124	1.9	111	1.5
civil szervezet, egyház	30	0.5	nem volt adat	nem volt adat
egészségbiztosító	43	0.7	83	1.1
egészségügyi ellátó szerv	126	2.0	178	2.4
egyéb dekoncentrált (területi) szerv	51	0.8	70	0.9
FÁK (Fővárosi Területi Államháztartási és Közig. Inform.Szolgálat)		0.1	nem volt adat	nem volt adat
fogyasztóvédelem	13	0.2	14	0.2
földhivatal	133	2.1	139	1.9
földművelésügyi hivatal	34	0.5	56	0.8
földrend. és földkiadó bizottság	4	0.1	10	0.1
gazdálkodó szerv (kft., rt.)	235	3.7	224	3.0
gyermek- és ifj.véd. int., gyámhiv.	162	2.5	177	2.4
határőrség	9	0.1	8	0.1
helyi önkormányzati testület	236	3.7	401	5.4
helyi polgármesteri hivatal	1094	17.1	1156	15.6
honvédség	28	0.4	25	0.3
illetékhivatal	25	0.4	31	0.4
ingatlankezelő szervezet	40	0.6	49	0.7
kárpótlási hivatal	35	0.5	22	0.3
kórház	12	0.2	6	0.1
Kormány	85	1.3	68	0.9
közigazgatási hivatal	78	1.2	92	1.2
közjegyző	18	0.3	19	0.3

közterület-felügyelet	6	0.1	nem volt adat	nem volt adat
köztestület (kamara)	36	0.6	54	0.7
Közüzemi szolgáltatók összesen	340	5.3	375	5.1
ebből:
közüz.: áramszolgáltató	66	1.0	73	1.0
közüz.: díjbeszedő	4	0.1	11	0.1
közüz.: gázmű	37	0.6	29	0.4
közüz.: köztisztaság	1	0.0	12	0.2
közüz.: távhő	13	0.2	23	0.3
közüz.: telefonszolgáltató	37	0.6	72	1.0
közüz.: vízmű	71	1.1	55	0.7
közüzemi szolg. egyéb	111	1.7	100	1.3
külföldi hatóság	16	0.2	17	0.2
külképviselet	2	0.0	nem volt adat	nem volt adat
magánszemély	256	4.0	275	3.7
Miniszterelnöki Hivatal	9	0.1	4	0.1
minisztérium	124	1.9	128	1.7
munkaügyi központ	11	0.2	17	0.2
nemzetbiztonsági szerv	9	0.1	3	0.04
nyugdíjbiztosító	198	3.1	232	3.1
oktatási intézmény	83	1.3	84	1.1
Országgyűlés	155	2.4	171	2.3
Országgyűlés bizottsága	0	0.0	1	0.01
Országgyűlés tisztségviselője	2	0.0	4	0.05
országos hatáskörű szerv	79	1.2	146	2.0
pénzintézet	106	1.7	152	2.1
rendőrség (BRFK, helyi)	561	8.8	627	8.5
szociális intézmény	82	1.3	102	1.4
szövetkezet	79	1.2	73	1.0
TÁH (Területi Államháztartási Hivatal)	25	0.4	nem volt adat	nem volt adat
társasház	46	0.7	51	0.7
ügyészség	149	2.3	140	1.9
ügyvéd	54	0.8	66	0.9
vámhivatal	18	0.3	25	0.3
végrehajtó	88	1.4	65	0.9
nincs, nem állapítható meg	295	4.6	564	7.6
egyéb	96	1.5	154	2.1
Összesen:	6415	100.0	7414	100.0

Amint azt az előző táblázat is mutatta, évről évre nő a közszolgáltatók ellen benyújtott panaszok száma, illetve aránya: 1999-ben 4,89%, 2000-ben 5,06%, 2001-ben pedig már 5,8% volt annak ellenére, hogy az előző évhez képest számuk csökkent. 2001-ben a legtöbb panasz a vízművek ellen érkezett, csaknem 6,2%-kal több, mint az előző évben. 2000-ben az áramszolgáltatók voltak a leginkább érintettek, s részesedésük a tárgyévben sem változott, azonban az előbb említett, vízművek elleni panaszok nagyarányú növekedése miatt a második helyre szorultak vissza. Változatlanul sok - az előző évinél 3,2%-kal több - panasz érkezett a gázszolgáltató ellen, s ezzel számszerűen azonos, de az előző évinél több mint 8%-kal kevesebb a telefonszolgáltatók ellen. Csaknem 6%-kal nőtt az egyéb címen összevontan kezelt olyan közszolgáltatók ellen benyújtott panaszok száma is, mint például a kéményseprők, a posta, a kábeltelevíziós társaságok, a temetkezési vállalkozások vagy a tömegközlekedést lebonyolító társaságok. Csökkent a díjbeszedők, a távhő- és a telefonszolgáltató ellen benyújtott panaszok száma, de még nagyobb számban a köztisztasági szolgáltatók ellen benyújtottaké; 2001-ben ez utóbbi szolgáltató ellen az előző évi 12-vel szemben mindössze 1 beadvány érkezett. (Lásd az 1/8.a. táblázatot.)

Változatlanul a városokból érkezik több beadvány - akár az abszolút számokat, akár azoknak az ott élő lakosság számához viszonyított arányát nézzük. Több mint két és félszer többen fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez 2001-ben a városokban, mint a községekben élők közül, bár csak 1,8-szor laknak többen a városokban, mint a községekben. Hasonló volt az arány az előző években is. (Lásd az 1/9. táblázatot.) Amíg tehát a falvakban élő minden 2556-dik állampolgár panaszkodott hivatalunkban, addig a városokból minden 1721-dik. A városokban élők nagyobb panaszkodási hajlama okának elemzése már meghaladja a beszámoló kereteit, az széles körű szociológiai vizsgálatot igényelne.

Ha az ügyek megyénkénti megoszlását vizsgáljuk, változatlannak tekinthető, hogy az összlakossághoz viszonyított arányát nézve továbbra is Budapestről érkezik a legtöbb beadvány: míg az ország lakosainak egyre csökkenő százaléka (2001-ben 17,4%-a, azaz nem egészen hatoda) él a fővárosban, a beadványoknak csaknem egyharmada onnan származik. A megyék sorrendje is alig módosult. Továbbra is Pest megyéből érkezik a legtöbb panasz, de azok lakossághoz viszonyított aránya nem mutat jelentős eltérést. Őrzi második helyét Borsod-Abaúj-Zemplén megye, helyet cserélt viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megye; 2000-ben Heves megye - feltehetően az abban az évben lefolytatott biztosi munkalátogatásnak is köszönhetően - a harmadik legtöbbet panaszkodó megye volt, 2001-ben már csak a hetedik. A 2000-ben hetedik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett - Pest és BAZ-megye után - a legtöbb beadvány. Ennek okai lehetnek az utóbbi években a megyét ért természeti csapások következményeinek elhárítása során észlelt vélt vagy valós sérelmek. A 10 legtöbbet panaszkodó megyének (a korábban jelzetteken kívül Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megye) legfeljebb a sorrendje változott. A legkevesebb panasz Vas (1,5%), Tolna (1,7%) és Nógrád megyéből érkezett, de ezek az arányok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy ezekben a megyékben a lakosságnak az összlakossághoz mért aránya is megközelítően ezt a sorrendet adja. A legtöbb megyének a beadványokból való részesedése kisebb az összlakossághoz mért arányánál, kivétel ez alól Heves (0,4%) és Pest megye (0,3%). Több megyében ez az arány - fordított irányban - eléri az 1,3-1,4%-ot is. Számszerűségében csökkent azon ügyek száma, amelyek külföldi állampolgár kérelmére indultak meg, vagy amelyben a panaszos állampolgárságát nem lehetett megállapítani. (Lásd az 1/10. táblázatot.)

Megye	2001		2000. évi %-os megoszlás	Összlakosság
Megye	Összesen	%	%	fő	%
Budapest	1676	31.8	32.1	1 775 203	17.4
Bács-Kiskun	227	4.3	4.1	546 753	5.4
Baranya	140	2.7	2.6	408 019	4.0
Békés	138	2.6	2.5	397 074	3.9
Borsod-Abaúj-Zemplén	310	5.9	5.9	745 154	7.3
Csongrád	183	3.5	3.8	433 388	4.3
Fejér	206	3.9	3.3	434 547	4.3
Győr-Moson-Sopron	174	3.3	3.1	434 956	4.3
Hajdú-Bihar	216	4.1	4.0	553 043	5.4
Heves	188	3.6	4.3	325 673	3.2
Jász-Nagykun-Szolnok	169	3.2	3.0	415 819	4.1
Komárom-Esztergom	108	2.1	2.4	316 780	3.1
Nógrád	101	1.9	2.0	220 576	2.2
Pest	573	10.9	11.6	1 080 759	10.6
Somogy	144	2.7	2.1	335 463	3.3
Szabolcs-Szatmár-Bereg	249	4.7	3.6	582 795	5.7
Tolna	87	1.7	1.5	250 062	2.5
Vas	78	1.5	1.6	268 653	2.6
Veszprém	131	2.5	2.8	374 346	3.7
Zala	109	2.1	2.0	298 056	2.9
Külföld	29	0.6	0.6	-	-
Nem állapítható meg	28	0.4	0.8	-	-
Összesen:	5264	100.0	100.0	10 197 119	100.0

Ha a fővároson belül vizsgáljuk, hogy melyik kerületből érkezett hivatalunkba a legtöbb beadvány, megállapíthatjuk, hogy a listát változatlanul a XI. kerület vezeti. A 2000. évi második helyét elvesztette a VIII. kerület, az ötödik helyről ide került a II. kerület, s változatlanul a harmadik helyen áll a III. kerület. A XI. kerületben csökkent (2,4%-ról 1,9%-ra), a II. (5,9%-ról 7,2%-ra) és a III. kerületben (6,1%-ról 6,9%-ra) emelkedett a panaszt benyújtóknak az összlakossághoz viszonyított aránya. Változatlanul sok beadvány érkezett a XIII., a X., a XIV., a VIII., a VII., a IX. kerületből, és megemelkedett a XVIII. kerületből érkezettek aránya is. A kerületben lakóknak a főváros összlakosságához viszonyított arányánál lényegesen nagyobb arányban fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez - a III. és IV. kerületet kivéve - az első 13 kerületből, mint a nagyobb "sorszámú" kerületekből, bár 2000-hez képest (a II., III., X. és XIII. kerület kivételével) csökkenő mértékben. Ez utóbbi kerületekből a lakosság számarányához képest kevesebb beadvány érkezett, de részesedésük - a XV. és XVI. kerület kivételével - növekedett, például a nem régen kivált XXIII. kerületből több mint a kétszeresére emelkedett. (Lásd az 1/11. táblázatot)

Kerületek	2001		2000. évi %-os megoszlás	Összlakosság kerületenként
Kerületek	Összesen	%	%	fő	%
I. kerület	32	1.9	2.4	25 917	1.5
II. kerület	121	7.2	5.9	92 611	5.2
III. kerület	116	6.9	6.1	129 699	7.3
IV. kerület	61	3.6	4.6	103 196	5.8
V. kerület	52	3.1	5.3	28 952	1.6
VI. kerület	65	3.9	4.2	44 141	2.5
VII. kerület	75	4.5	4.6	64 141	3.6
VIII. kerület	96	5.7	6.9	81 791	4.6
IX. kerület	73	4.4	4.4	62 999	3.5
X. kerület	109	6.5	5.3	80 553	4.5
XI. kerület	138	8.2	8.4	144 445	8.1
XII. kerület	62	3.7	3.9	61 415	3.5
XIII. kerület	111	6.6	6.0	114 357	6.4
XIV. kerület	108	6.4	6.0	123 514	7.0
XV. kerület	52	3.1	3.9	85 236	4.8
XVI. kerület	52	3.1	3.3	71 031	4.0
XVII. kerület	43	2.6	2.2	79 991	4.5
XVIII. kerület	70	4.2	3.8	96 357	5.4
XIX. kerület	46	2.7	2.6	63 774	3.6
XX. kerület	54	3.2	2.9	65 297	3.7
XXI. kerület	49	2.9	2.8	80 986	4.6
XXII. kerület	31	1.8	1.7	52 550	3.0
XXIII. kerület	21	1.3	0.6	20 701	1.2
Budapest (nem azonosítható kerület)	39	2.5	2.2	1 549	0.1
Összesen:	1676	100.0	100.0	1 775 203	100.0

Panasz jellege	2001	%
eljárás elhúzódása	149	2.3
hatóság hallgatása	306	4.8
sérelmes döntés	1526	23.8
károkozás	115	1.8
jogszabály kifogásolása	301	4.7
sérelmes eljárás	3071	47.8
nincs jellege	49	0.8
egyéb	300	4.7
segítség-, tájékoztatás, felvilágosítás kérés	598	9.3
Összesen:	6415	100.0

Település típusa	2001	%	%-os eltérés az előző beszámoló adataihoz képest	Összlakosság megoszlása (2001. évi adat)	%
város	3807	72.3	-0.19	6567758	64.4
község	1420	27.0	0.49	3629361	35.6
ismeretlen vagy nem releváns*	37	0.7	-0.3
Összesen	5264	100.0		10197119	100.0

Panasszal érintett közüzemi szolgáltató	2001	%	2000	%
áramszolgáltató	66	19.4	73	19.5
díjbeszedő	4	1.2	11	2.9
gázmű	37	10.9	29	7.7
köztisztaság	1	0.3	12	3.2
távhő	13	3.8	23	6.1
telefonszolgáltató	37	10.9	72	19.2
vízmű	71	20.9	55	14.7
egyéb*	111	32.6	100	26.7
Összesen	340	100.0	375	100.0

1.2. A panaszok jellemzői