Az országgyűlési biztosok közös hivatalának beszámolója

 

A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az egyes politikai intézmények iránti lakossági bizalom vizsgálata során 1999. májusban és 1999. októberben megismételte az országgyűlési biztosok ismertségének 1998. decemberi felmérését. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az Országgyűlési Biztosok Hivatalának lakossági bizalmi indexe az 1998. évi 63 pontról 1999. májusra 56, októberre 55 pontra csökkent. A lakossági elismertség így is kiemelkedően magas. Az országgyűlési biztosokat továbbra is csak a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és a legrokonszenvesebb párt előzik meg, és – az utóbbit leszámítva – ezek bizalmi indexe is 4–8 pontot esett 1998. december és 1999. október között. (Lásd az 1. számú táblázatot.)

Továbbra is elmondható tehát, hogy a megkérdezettek általában hasznosnak ítélik az országgyűlési biztosok működését. A megkérdezettek közel fele vélekedett úgy, hogy a Hivatal jól szolgálja az emberek javát. Ha ehhez hozzá vesszük azokat is, akik legalább közepesnek értékelték a Hivatal működését, akkor elmondhatjuk, hogy az emberek több mint háromnegyede összességében hasznosnak tartja az intézményt. A hasznosság megítélése 1998 decemberéhez képest 85 százalékról 78 százalékra csökkent. Ez azonban megfelel a bizalom-index országos változásának. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy az 1998. évi felmérés időszakára esett az országgyűlési biztosok több fontos emberi jogi kérdéssel kapcsolatos média-szereplése, míg 1999 májusában, illetve októberében ilyenekre ritkábban került sor. (Lásd a 2. számú táblázatot.)

 

2. számú táblázat

Az Ombudsmani Hivatal megítélésének időbeni változása (Az érdemi választ adók százalékában)

 

	1998. december	1999. május	1999 október
egyáltalán nem	7	7	9
kevéssé	8	14	13
közepesen	29	36	37
jól	38	31	29
nagyon jól	18	11	12

 

Az iskolai végzettség növekedésével az intézmény iránti rokonszenv is növekedett, valamelyes visszaesés az iskolázottság legalacsonyabb és legmagasabb szintjén figyelhető meg a tavalyi eredményekhez képest. (Lásd a 3. számú táblázatot.)

 

3. számú táblázat

Az Ombudsmani Hivatal átlagértékelései iskolai végzettség szerinti bontásban (1-től 100-ig terjedő skála átlagpontjai)

 

	1998 december	1999 május	1999 október
legfeljebb 8 általános	61	50	50
szakmunkásképzo	58	56	53
középiskola	63	57	60
foiskola, egyetem	75	65	62
összesen:	63	56	55

 

Továbbra is jól láthatók az országgyűlési biztosok tevékenységének értékelésében válaszadók lakóhelye szerinti különbségek. A legpozitívabban a fővárosban ítélték meg működésüket. (Lásd a 4. számú táblázatot.)

 

4. számú táblázat

Az Ombudsmani Hivatal átlagértékelései településtípus szerinti bontásban (1-től 100-ig terjedő skála átlagpontjai)

 

	1998 december	1999 május	1999 október
Budapest	67	61	62
vidéki város	64	57	55
község	60	52	52
összesen:	63	56	55

 

Az országgyűlési biztosok a megelőző évekhez hasonlóan 1999-ben is törekedtek arra, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben ismerjék meg az intézményt, a biztosok hatáskörét, a kiemelkedően sok embert érintő ajánlásaikat. Az átfogó vizsgálatok lezárását követő rendszeres sajtótájékoztatók mellett ennek fontos eszköze volt – egészen megszűnéséig – a Magyar Televízió Művelődési Műsorok Stúdiója szervezésében az Álompolgár című adássorozat. Ennek megszüntetése után az országgyűlési biztosok megállapodtak a Magyar Televízió Aktuális Műsorok Főszerkesztőségével bizonyos együttműködésről, de a kizárólag az országgyűlési biztosi esetekkel foglalkozó rendszeres műsort nem sikerült pótolni.

Az országgyűlési biztosok 1999-ben is folytatták a megválasztásuk után megkezdett megye­látogatásokat.

Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos 1999-ben az ország több megyéjében folytatott vizsgálatot, illetve tanácskozott kisebbségvédelmi kérdésekről, ezért a többnapos koncentrált megyeláto­gatáson nem vett részt. Különböző rendezvényeken és tanácskozásokon többször járt Pécsen, illetve Baranya megyében, Pápán, Szentendrén, Hajdúszoboszlón, illetve Hajdú-Bihar több településén. Járt még Egerben, illetve Heves megyében, Nagykanizsán, Miskolcon és Szentesen.

Az adatvédelmi biztos és munkatársai április 12–14-én Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, június 28.–július 1. között Pest megyében, október 4–6-án pedig Baranya megyében tettek munka­látogatást. (Lásd az 5. számú táblázatot.)

 

5. számú táblázat

Az adatvédelmi biztos megyei munkalátogatásai

 

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese a hivatal szervezésében és közreműködésével két többnapos megyelátogatáson vettek részt. Szakmai programjukat általában összekötötték kihelyezett ügyfélfogadással, melyről az 1. fejezetben már beszámoltunk. (Lásd a 6. számú táblázatot.)

 

6. számú táblázat

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese megyei munkalátogatásai

 

A megyei konzultációk sorába illeszkedett az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tanácskozása a Fővárosi Államigazgatási Kollégium tagjaival, valamint a főjegyzővel, illetve a kerületek jegyzőivel. Az április 21-én megtartott rendezvényen a résztvevők átfogó áttekintést kaptak az országgyűlési biztosok négyéves tevékenységéről, különös tekintettel a fővárosi tapasztalatokra. Az aktuális kérdések között kiemelt figyelmet szenteltek az iskolabezárásoknak, a gyermekvédelmi szolgálatok működésének, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátó intézmények helyzetének, valamint a részletes területrendezési tervek és az építésügyi hatósági eljárás problémáinak.

A Baranya megyei inspekcióra június 2–4. között került sor. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, általános helyettese, illetve munkatársaik helyszíni vizsgálatot folytattak a komlói Családsegítő Központ Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye és Átmeneti Szállásán, valamint a Délvidéki Református Szeretetszolgálat Menedékhelyén és Átmeneti Szállásán, a pécsi Kisgyermek Szociális Intézmény Gyermekotthonában, a Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában. A hely­színi vizsgálatok a gyermekvédelem és az állami gondozásban lévő gyermekek helyzetével kapcsolatos korábbi vizsgálatok tapasztalatait egészítették ki, illetve a bekövetkezett változásokat vették számba. A biztosok és munkatársaik szintén meglátogatták a pécsi Városi Rendőr­kapi­tányság fogdáját, a Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, a Határőr Igazgatóságot. Áttekintették a hivatásos állomány élet- és munkakörülményeit, valamint a tevékenységük során velük kapcsolatba kerülők – elítéltek, őrizetesek – elhelyezési körülményeit. A Városi Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Főosztályán elsősorban a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban folytattak tapasztalatcserét. Munkatársaik ügyfélként megjelentek az APEH Baranya Megyei Igazgatósága Ügyfélszolgálati Irodáján és ellenőrizték az ügyfélfogadás körülményeit, módját. Be nem jelentett látogatást tettek az alkoholbetegek detoxikálását végző a POTE ügyeletes II. Belgyógyászati Klinikáján is, ahol arról szereztek információt, hogy milyen következményekkel járt az intézményekre, illetve az ott ápolt betegekre az akut alkoholos állapotban lévők megjelenése a feladat-orientált detoxikáló-állomások megszüntetése. A Baranya Megyei Kórházban az országgyűlési biztos általános helyettese a betegek ápolásának és gyógyításának helyzetét vitatta meg, illetve felmérte az egészségügyi személyzet munkakörülményeit különös figyelemmel az ellá­tottságra, illetve a túlmunkára és a szakember-ellátottság hiányában elrendelt ügyeletek számára. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese a háromnapos inspekció keretében a Közigazgatási Hivatal köztisztviselőivel kibővített jegyzői értekezleten vitatta meg a megelőző éveknek a megyét, illetve településeit érintő vizsgálatainak tapasztalatait. Megtárgyalták a régi típusú lakáshitelek konszolidációjának és a díjhátralékok rendezésének megyei helyzetét, az új gyermekvédelmi intézmények és módszerek felállításának és működésének tapasztalatait, a gyermekjóléti szolgálatok működésével kapcsolatos kezdeti nehézségeket. Konzultáltak az iskolabezárásokból eredő gondokról. A látogatás tapasztalatait és a régióra jellemző problémákat az országgyűlési biztos és általános helyettese – a már kialakult hagyományoknak megfelelően – megkonzultálta a megyei vezetőkkel és az országgyűlési képviselőkkel.

A Bács-Kiskun megyei látogatásra november 24–26. között került sor, ennek során az országgyűlési biztosok és munkatársaik tíz helyszínen végeztek vizsgálatot. A kecskeméti Napsugár Speciális Gyermekotthonban a gyermekek jogainak érvényesülését vizsgálták, ennek során áttekintették a szakképzettség hiánya és a fluktuáció hátrányos következményeit. Szakmai fórumon vitatták meg a gyermekjóléti szolgálatok működési tapasztalatait a megye településszerkezeti sajátosságaira figyelemmel. A kirendelt védővel rendelkező fogvatartottakat érintő – a korábbi években folytatott vizsgálat utóellenőrzéseként – vizsgálatot folytattak a Megyei Rendőr-főkapi­tányság fogdáján és konzultáltak a Megyei Ügyvédi Kamara vezetőivel. A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezredénél tett látogatás szintén egy átfogó vizsgálat tapasztalatainak utóellenőrzésével függött össze, ennek során a sorállományú és a hivatásos szol- gálatban álló katonák elhelyezési, kiképzési, szolgálatteljesítési és általában vett élet- és munka­körülményeit vizsgálták meg. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás módjának és körülményeinek ellenőrzésére a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Ügyfélszolgálati Irodáján, illetve a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ügyfélszolgálatánál végzett helyszíni inspekción került sor. Ugyan-erre szolgált az APEH Megyei Igazgatóságának Ügyfélszolgálatán tett, előre be nem jelentett látogatás. Egy, a mozgássérültek közlekedését lehetővé tevő szerkezet rendszeresítésére vo­natkozó korábbi ajánlás teljesítésének ellenőrzésére szolgált a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola meglátogatása. A betegjogok érvé­nye­sülését a Megyei Önkormányzat Kórháza két telephelyén folytatott helyszíni vizsgálat biztosította. Ennek során a betegek tájékoztatását, a szakember-ellátottságot, ügyeleti rendet tekintették át. A megyei látogatások során már megszokottá vált, a Közigazgatási Hivatal köztisztviselőivel ki­bővített jegyzői értekezleten az országgyűlési biztos és általános helyettese tájékoztatást adott a Bács-Kiskun megyei helyi önkormányzatokkal, polgármesteri hivatalokkal kialakult négyéves kapcsolatuk tapasztalatairól. Értékelték az ajánlásaikra érkezett válaszokat. A látogatás tapasz­talatait megkonzultálták az országgyűlési képviselőkkel, a megyei intézmények vezetőivel.

Az országgyűlési biztosok számos bel- és külföldi vendéget fogadtak. Látogatást tett a Hivatalban Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, a biztosok fogadták az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetőit, az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága vezetőit. Meglátogatta az intézményt dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, és az országgyűlési biztosok külön-külön fogadták dr. Pintér Sándor belügyminisztert és munkatársait.

Az országgyűlési biztosok tevékenységének fontos részét képezték az Országgyűlés bizottságai előtti meghallgatások, illetve néhány minisztériumban és más országos szervezetnél tett munka­látogatások. Így Gönczöl Katalin februárban az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülésén vett részt a közösségi szállások helyzetéről szóló vitában, novemberben pedig az Egész­ségügyi Bizottságban az öngyilkosságot elkövetők emberi jogait érintő utóvizsgálata eredményei­nek megbeszélésén. Gönczöl Katalin és Polt Péter februárban látogatást tettek az Alkotmánybíróságon, ahol a két intézmény együttműködésének kérdéseit vitatták meg; kiemelt figyelmet fordítottak az egymás hatáskörébe tartozó ügyek áttételének mérlegelésekor irányadó szempontokra. Márciusban Harrach Péter szociális és családügyi miniszterrel hivatalában munka­megbeszélést folytattak a tárcát érintő ajánlások, különösen a jogalkotást érintő kezdeményezések sorsáról. Decemberben az országgyűlési biztos és általános helyettese látogatást tett az Országos Rendőr-főkapitányságon, ahol a főkapitánnyal és helyetteseivel az országgyűlési biztosok vizsgálatainak és ajánlásainak tapasztalatait tekintették át.

Külföldi vendégeik voltak februárban a vietnami, márciusban a moldovai, áprilisban a cseh, májusban a román parlamenti delegáció tagjai, Brigitta Dahl, a svéd parlament elnöke, valamint a finn helyettes igazságügyi kancellár. Hosszabb szakmai tanácskozást folytatott a részt vevő biztosokkal az ENSZ migrációs kérdésekkel foglalkozó különmegbízottjával és kíséretével, vala­mint az Európa Tanács Kínzáselleni Bizottságának magyarországi vizsgálatot folytató tagjaival.

Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos az Európa Tanács pénzügyi támogatásával októberben nemzetközi konferenciát szervezett a Kisebbségek parlamenti képviselete és részvételük a politikai döntéshozatali folyamatban címmel. Decemberben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Európa Tanács által felkért társszervezőként a Délkelet-európai Stabilitási Paktum keretében közösen rendezett konferenciát Független Nemzeti Emberi Jogi Intézmények (ideértve az ombudsmani intézményeket is) címmel, melyen a magyar országgyűlési biztosok is részt vettek, előadásokat tartottak, illetve műhelyvitát vezettek. A 28 országból érkezett 89 küldött áttekintette az emberi jogvédő intézmények szabályozásának, felállításának, működtetésének és fenntartá­sának kérdéseit. A tanácskozás Zárónyilatkozatának tervezete – melyet az Európa Tanács a Miniszteri Bizottság elé terjeszt – a mellékletben található.

Gönczöl Katalin májusban részt vett a Nemzetközi Kriminológiai Társaság Igazgató Tanácsának és Tudományos Bizottságának párizsi ülésén. Augusztusban a Salzburg Seminar keretében főbírák számára tartott előadást Az ombudsman szerepe a változás időszakában címmel. Szeptemberben Londonban tanulmányozta az angol parlamenti biztos helyettesének mint egészségügyi ombudsmannak a gyakorlatát, konzultált a börtönügyi és a rendőrség elleni panaszokkal foglalkozó kormánymegbízottal, előadást tartott a British Association for Central and Eastern Europe igaz­gatójának felkérésére. Októberben a bécsi Institute for Human Sciences által rendezett szeminá­riumon felkért előadóként előadást tartott Street Level Bureaucracy and the Ombudsman's Experiences in Hungary címmel. Novemberben részt vett és előadást tartott Strasbourgban az Európa Tanács The Prevention of Torture at the Dawn of a New Millennium című rendezvényén. Polt Péter márciusban Brüsszelben az Európai Unió DAPHNE programja keretében szervezett gyermekjogi szemináriumon, novemberben pedig Madridban a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatának éves ülésén vett részt. Gönczöl Katalin és Polt Péter részletes szakmai kapcsolatainak, előadásainak és publikációinak jegyzékét a Beszámoló melléklete tartalmazza.

Majtényi László áprilisban az Adatvédelmi Biztosok Nemzetközi Munkacsoportjának norvégiai ülésén, szeptemberben az adatvédelmi biztosok hongkongi nemzetközi konferenciáján vett részt. Októberben a Közép- és Kelet-európai Közigazgatási Intézetek és Iskolák Hálózata szervezésében a maastrichti Átláthatóság és nyitottság – kihívások és lehetőségek című konferencián, decemberben pedig a moszkvai Orosz Közszolgálati Akadémián tartott előadásokat Az emberi jogok érvényesítésének nem bírósági eszközei címmel.

Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos az országgyűlési biztosok közös programjain kívül az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága magyarországi képviselőjeként rendszeresen részt vett a bizottság ülésein Strasbourgban. A Monitoring Centre on Racism and Xenophobia vezető testületének tagjaként részt vett annak soros ülésén Bécsben, Berlinben pedig a Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériumának szervezésében Kisebbségek Európában címmel előadást tartott a Vallások, etnikumok és az állam című konferencián. Bonni látogatása során a Bundestag kisebbségi kérdésekkel foglalkozó képviselőivel folytatott tárgyalásokat. Egy másik alkalommal szintén Bonnban előadást tartott a Német–Magyar Baráti Társaság felkérésére. Bay­reuthban joghallgatóknak a magyarországi kisebbségek helyzetéről tartott előadást. A szlovén, valamint az európai ombudsman meghívására az Ombudsman-intézmények és az Európai Unió joggyakorlata címmel rendezett nemzetközi konferencián vett részt Ljubljanában. Prágában a cseh Parlament által rendezett nemzetközi tapasztalatcserén vett részt, amelynek témája az ombudsmani intézmény csehországi létrehozása volt. A British Council meghívására a Westward Enlargement of Central Europe című nemzetközi konferencián, Rotterdamban pedig a Constitutionalism, Universalism and Democracy című nemzetközi konferenciákon vett részt, Utrechtben tárgyalt a holland Equal Treatment Commission vezetőjével. Brüsszelben megbeszéléseket folytatott a belga Egyenlő Esélyek és a Rasszizmus Elleni Központ igazgatójával. Az EBESZ varsói székhelyű Demokratikus Intézmények és Emberi Jog Irodájának szakértőjeként Aastanában, Kazahsztán fővárosában előadást tartott azon a nemzetközi tanácskozáson, amely az ombudsmani intézmény kazahsztáni bevezetését volt hivatott elősegíteni. A bolzanói egyetem meghívására a Nyári Egyetem kurzusán előadást tartott a magyarországi kisebbségek helyzetéről. A bécsi Magyar Nagykövetség és a Collegium Hungaricum felkérésére köszöntőt mondott Az 1849-es nemzetiségi törvény – Következmények és perspektívák címmel megrendezett tudományos konferencián.

A beszámolási időszakban az országgyűlési biztosok és munkatársaik továbbra is komoly elhelyezési nehézséggel küzdöttek. Változatlanul rosszak a munkafeltételek, a napi működés gyakran csak rendkívüli erőfeszítésekkel tartható fenn. A Kormány 3071/1998. számú határo­zatában előírt elhelyezés – a Nádor utca 22. szám alatti épület átadása a Tüköry utca 3. szám alatti épület megtartásával – nem valósult meg. A helyette felajánlott Hold utca 1. szám alatti épület nem bizonyult megfelelőnek az elhelyezésre. A Miniszterelnöki Hivatal ezt követően a Báthory utca 12. szám alatti épületet ajánlotta fel. Tekintettel arra, hogy jelenlegi elhelyezésnél ez az épület is jobbnak ígérkezett, az országgyűlési biztosok elfogadták tárgyalási alapként. A tárgyalások lezárásának 1999 késő tavaszára ígért határideje folyamatosan módosult, és az év végére meg kellett állapítaniuk, hogy az ügyben érdemi előrelépés nem történt. Sőt, időközben kiderült, hogy az épület tulajdonviszonyaiban a Hivatal számára igen hátrányos változás következett be. Az erre az épületre vonatkozó tárgyalások az év végén gyakorlatilag meghiúsultak. Az intézmény tehát a zsidó kárpótlás részeként, a MAZSÖK szervezetnek átadott, így magántulajdonban lévő épületben működik, a szükséges és jogos igénye 60 százalékának megfelelő hasznos alapterületen. A beszámolási időszak végén a biztosokkal és a hivatalvezetővel együtt a közel 1300 m² hasznos alapterületen 132 főfoglalkozású munkatárs dolgozott. A munkát további 13 fő segítette, akiket megbízási szerződéssel alkalmaztunk. Egy munkatársra valamivel több mint 8 m² hasznos alapterület jut a most használt épületben. (Lásd a 7. számú táblázatot.)

 

7. számú táblázat

Az országgyűlési biztosok és a Hivatal munkatársi létszámának alakulása 1999. december 31-én*

 

	Állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese	Adatvédelmi biztos	Kisebbségi biztos	Hivatal	Összesen
Érdemi	30	22	11	23	86
Ügyviteli	7	5	3	26	41
Összesen	37	27	14	49	127

 

 

*Országgyűlési biztosok és hivatalvezető nélkül

 

Megbízási szerződéssel alkalmazottak: 9 érdemi és 4 ügyviteli.

 

A zsúfoltság, az egészségtelen munkafeltételek – sötét, nyirkos, levegőtlen szobák – veszé­lyeztetik kollegáink alapvető emberi jogait.

 

Budapest, 2000. március