4.4. A befejezett eljárások mérlege
A beszámolási időszakban 1066
vizsgálati eljárását folytattunk le. Az alkotmányos visszásság nem igazolódott
be vagy azt a vizsgálat lezárása előtt a megkeresett hatóság orvosolta a megindított
eljárások 47,5 százalékában. A fennmaradó 42,5 százalékban a feltárt visszásság
orvoslására tettünk kísérletet a már többször említett 1018 ajánlással. Az
alkotmányos visszásságok eszerint olyan súlyúak voltak, hogy esetenként legalább
két indítványt kellett tennünk az emberi jogi szempontból elvárható helyzet
megteremtésére. (Lásd a 4/5. számú táblázat második oszlopát.) 1999-ben 13,3
százalékkal több olyan vizsgálatunk volt, amelyben az eljárást ajánlással
fejeztük be, mint 1998-ban. Ennek megfelelően a mostani beszámolási időszakban
az ajánlások száma is magasabb. Ez az összevetés is jelzi, hogy az elmúlt
évben bonyolultabb ügyekkel foglalkoztunk . 1999-ben
kereken 200 vizsgálattal kevesebbről adhattunk ugyan számot, de mind az ajánlással
végződő eljárásoknak, mind maguknak az ajánlásoknak a száma emelkedett. Mint
említettük a beszámolási időszakban igen sok akut problémára kellett keresnünk
a megoldást, emellett több új típusú és sürgős intézkedést igénylő konfliktus
kezelésére is törekednünk kellett.
Az ajánlások sorsának nyomonkövetésével
valamelyest a munkánk hatékonyságára, az intézmény elfogadottságára is lehet
következtetni. Amint azt a 4/6. számú táblázat is jelzi, 1999-ben az ajánlások
63,6 százalékát a címzett elfogadta, még 12 százalékát nem. Az ajánlások 25,6
százalékának sorsa azért ismeretlen, mert a válaszadás határideje még nem
telt el. Az 1995–1998. évek átlagához képest 52,5 százalékról 1999-ben 63,6
százalékra növekedett az elfogadott ajánlások aránya, 3 százalékkal csökkent
a megszólítottak elutasító válasza és a korábbiakhoz képest most egyáltalán
nem voltak olyan esetek, amikor az ajánlásra a címzett nem válaszolt. Különösen
nehéz nyomon követni azoknak az ajánlásoknak a sorsát, amelyekben jogszabály
megalkotására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére tettünk indítványt.
Ezek jelentős részben csak hosszabb távon, esetleg évek múlva teljesülnek.
A korábbi időszakban tett ilyen ajánlások 1999. évi teljesüléséről e fejezet
előző részében adtunk számot. Egyébként a beszámolási időszakban 213 jogszabályt
érintő indítványunk volt, ez az összes ajánlás közel 21 százaléka.
A 4/6. számú táblázatból az
is kiderül, hogy a beszámolási időszak végén 367 olyan ajánlásunk maradt,
amellyel 2000-ben folyamatosan foglalkoznunk kell, ezek között vannak a határidő
miatt átkerültek, ide sorolandók azok is, amelyeket nem fogadtak el. Ez utóbbiak
száma 117, amelyek többségében az érdekeltekkel tovább folyik a párbeszéd.
A mindkét fél számára elfogadható megoldásra folyamatosan törekszünk. Statisztikailag
nem mérhetők azok az esetek, amelyekben az elfogadott ajánlások ellenére úgy
érezzük, hogy csak újabb vagy utóvizsgálattal segíthetjük elő az érzékelhetően
akut problémák megoldását. Az utóvizsgálatokat már 1998-ban elkezdtük. 2000-ben
ezekre még a tavalyinál is nagyobb energiát kell szánnunk.
Működésünkről az értékítéletet
nem nekünk kell megalkotni, hanem a velünk kapcsolatba kerülő állampolgároknak,
hatóságoknak, végső soron az Országgyűlésnek. Egyre nehezebb objektív körülmények
között az elmúlt évben is elő kívántuk segíteni az emberi jogok érvényesítését
és ezzel az alkotmányos rend megőrzését. Politika- és érzelemmentes, szakmai
döntéseket hoztunk, amelynek során külső befolyásolásnak nem voltunk kitéve.
Az 1995–1998 között érkezett panaszok elintézése százalékos megoszlásban
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese által
tett kezdeményezések címzettjeinek állásfoglalása 1999-ben