3.15.Összefoglaló észrevételek

Az Alkotmány 32/B. § (6) bekezdése alapján az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. Az országgyűlési biztosokról szóló 1993. évi LIX. törvény 27. § (1) bekezdése pontosítja ezt a beszámolási kötelezettséget, amikor kimondja, hogy ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, továbbá a kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről kell számot adni.

Az 1998-ról szóló beszámolóban már rámutattunk arra, hogy az alkotmányos jogok védelmének helyzetét önmagában jól mutatja az országgyűlési biztosok által lefolytatott vizsgálatok számának és irányának alakulása, továbbá az általuk tett kezdeményezések jellege és fogadtatása. Összességében az értékelést el lehet végezni az adott év viszonylatában és összehasonlítva a korábbi évekével is. Mindkét módszer nagyjából hasonló eredményre vezet. A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan most is szilárd meggyőződésünk, hogy a jogállam alapvető intézményei megfelelően működnek, a hatóságok tevékenysége összességében érvényesíti és elősegíti az alkotmányos jogok védelmét. Olyan kirívó hatósági magatartást nem regisztráltunk, amely a jogállami kereteket alapjaiban sértette vagy veszélyeztette volna.

A korábbi évek beszámolóihoz hasonlóan e beszámolóból is kiderül, hogy az alkotmányos jogok érvényesítése során a hatóságok legtöbbször a tisztességes eljárás követelményeit sértik meg. Az ilyen alapon megállapított visszásságok aránya immár évek óta alig változik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ügyek bonyolultabbá váltak, ami nem egyszerűen a visszásság megállapíthatóságát nehezíti meg, hanem a polgárok számára is átláthatatlanabbá teszi a hatóságok eljárását, ami a jogok érvényesíthetőségét negatívan érinti. Mindettől eltekintve azonban a jogállami intézményrendszer az alkotmányos védelem érdekében betölti Alkotmány szabta feladatát.