null Az alapvető jogok biztosának üzenete az idősek világnapja alkalmából

Az idős emberek életére egyszerre gyakorol hatást az elhúzódó válsághelyzet, a közösségek szerkezetének átrendeződése, az átfogó technológiai fejlődés. Az időseket megillető jogok, autonómia, és a rájuk nehezedő terhek, kötelezettségek között továbbra sincs egyensúly, világszerte egyre világosabban látszik az idős emberek kiszolgáltatottsága, annak szociális, egészségügyi és közéleti dimenziói. Eközben azonban egyre egyértelműbbé kellene, hogy váljon az is, hogy egy társadalom nem képes egészséges fejlődésre az időskorú generációja nélkül – emlékeztet az idősek világnapja alkalmából dr. Kozma Ákos ombudsman.

„Egy társadalom egészségi állapotát a peremek alapján lehet megítélni” – szólt Ferenc pápa üzenete. A modern társadalmakban folyamatosan változik a családkép, változnak a családi együttélés formái, nő a születéskor várható élettartam, eközben egyre több a magányos idős ember. A demográfiai tendenciák mindenütt az elöregedő európai társadalom képét mutatják nemcsak távlatosan, de már a jelenünkben is. 

Napjainkban a világon több mint 901 millió hatvanéves és ennél idősebb ember él. Az idős emberek jogai és szükségletei egyszerre kritikus és figyelmen kívül hagyott kérdések, pedig a Föld népességének 12 százalékát érintik. Világszerte a hatvanévesnél idősebbek csaknem fele ugyanakkor valamilyen fogyatékossággal él. 1991-ben az ENSZ Közgyűlése elfogadta az időskorúakra vonatkozó irányelveit – úgymint függetlenség, részvétel, az életfeltételek és a szociálpolitika szempontjából kulcsfontosságú gondozás, önmegvalósítás és méltóság. Mindezekre is tekintettel nyilvánította a szervezet az idősek világnapjává október 1-jét.

Az európai régióban az uniós népesség 17 százaléka hatvanöt éves, vagy idősebb ember. Ez az arány az előrejelzések szerint 2030-ban eléri a 21 százalékot, 2050-ben pedig a népesség közel negyedét. A nyolcvan év feletti emberek aránya várhatóan megduplázódik a következő harminc évben, és a 2020-as 4,5 százalékról 2050-re 9 százalékra emelkedik. Az öregedéssel kapcsolatos Madridi Nemzetközi Cselekvési Terv kifejezetten felhívja a tagállamokat – így Magyarországot is – arra, gondoskodjanak arról, hogy az idősödő népesség aktív és a lehető leghosszabb ideig független életet élhessen. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága az Európai Bizottsággal együttműködve most méri fel az európai idősek életük során végzett tevékenységének a gazdasághoz és a társadalomhoz való hozzájárulását. A kutatás lehetővé teszi annak felmérését, hogy a különböző országok hogyan aknázzák ki az idősebb generációk potenciálját az aktív és egészséges öregedés szempontjából regionális, nemzeti és helyi szinten. A szakpolitikák kidolgozása, végrehajtása és monitorozása során nélkülözhetetlen a szektorok, az érintettek és érdekképviseleti szerveik, a kormányzat, és valamennyi szakember együttműködése.

A sérülékeny társadalmi csoportok jogai védelmére kapott felhatalmazása alapján az ombudsman az idős emberek ügyeit, problémáit, kérdéseit kiemelten kezeli. Emellett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala például részt vesz „A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása” című projekt tagjaként abban az ágazatközi munkacsoportban, amelynek célja éppen egy olyan modell kidolgozása a jelenlegi szociális ellátórendszeri keretek között, amely hatékonyabb ellátásszervezést biztosít a demenciával élő személyek és családtagjaik számára. Ezáltal a Hivatal neves szakemberekkel a hazai idősellátás korszerűbb megvalósulásában működik közre.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az idősek világnapja alkalmából felhívja a figyelmet arra, hogy mindannyiunk közös felelőssége a méltó, aktív, önálló és egészséges időskor megteremtése.