null A fogvatartottak kötelező foglalkoztatásáról

A fogvatartottak kötelező foglalkoztatásáról

AJB-2551/2012

 

Ne kényszerrel és ne büntető jelleggel. Legyen egységes a jogi szabályozása, a munkabér meghatározása. Jelenjen meg benne a társadalombiztosítás jogosultság. Az alapvető jogok biztosa egyebek között ezt kérte a szakminisztertől az elítéltek január 1-je óta kötelező munkavégzésével kapcsolatban.

Egy 2012. január 1-je óta hatályos törvénymódosítás munkavégzésre kötelezi az elítélteket. Jelenleg az intézeten belül, a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál, illetve külső gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatnak fogvatartottakat. Szabó Máté ombudsman hivatalból vizsgálta, hogy ez az elrendelt munkavégzés kényszernek vagy kötelező munkának minősül-e, és elemezte az ilyen foglalkoztatás munkajogi és társadalombiztosítási kérdéseit.

A fogvatartotti foglalkoztatást a munkaviszonyoktól elsődlegesen az önkéntesség hiánya különböztetheti meg. Ezért is elvi alapjogi kérdés, hogy az elítéltek munkára kötelezése ne legyen büntető vagy kényszermunka jellegű – fogalmazta meg a biztos, aki jelentésében utalt a kényszermunka Magyarország nemzetközi kötelezettségeiben is rögzített tilalmára.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a magánvállalkozásoknál dolgoztatott fogvatartottak esetében a kényszer, vagy büntetéssel való fenyegetettség kizárására az önkéntességet, a fogvatartott formális beleegyezését emelte ki. A Hivatal szerint az önkéntesség legmegbízhatóbb indikátora az, ha a munkát a szabad munkajogi viszonyhoz közelítő feltételek mellett végzik, ilyen például a megfelelő összegű munkabér, a társadalombiztosítás, a munkahelyi biztonság és egészség.

Szabó Máté ombudsman a hatályos joganyagot áttekintve megállapította, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal észrevételei nyomán az elítéltek immár írásban megadott hozzájárulással végezhetnek munkát más gazdálkodó szervezetnél, ám ez az önkéntesség inkább formális jellegű, mert továbbra is hiányoznak a szabad munkajogi viszonyhoz közelítő feltételek.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy nem egységes a büntetés-végrehajtás keretében folyó munkáltatás jogi szabályozása. A jogalkotónak átfogóan kellene rendeznie az elítéltek munkavégzésére, az elítélt és a büntetés-végrehajtási intézet közötti kapcsolatra vonatkozó garanciális előírásokat. Nincs olyan világos szempontrendszer sem, amely meghatározná a fogvatartotti munka ellenértékét. Az alacsony munkadíj megkérdőjelezi a foglalkoztatás egyik legfontosabb célját, a társadalmi visszailleszkedés elősegítését. Az elítéltek ugyanis nem tudják megtapasztalni, milyen előnyöket jelent a munkavégzéssel szerzett jövedelem. Az ombudsman jelentésében szóvá tette azt is, hogy miközben az állam kvázi munkaviszonyban foglalkoztatja a fogvatartottakat, elvon tőlük társadalombiztosítási jogosultságokat, például az ilyen munkavégzés ideje nem számít bele a nyugellátáshoz szükséges évekbe.

Az alapvető jogok biztosa megállapításait megoldást kérve megküldte a közigazgatási és igazságügyi miniszternek.

A jelentés a /documents/10180/143994/201202551.rtf/cdb963ee-cbf1-4109-beec-7781272d9252 oldalon olvasható.